1p
Példaértékűnek tartja a balti államok pénzügyi rendszerét a kelet-közép európai régió számára a Saxo Bank elemzője. Tanulmánya szerint a Baltikumban sikeresek voltak a reformok és hiteles volt a pénzügyi rendszer szabályozása. A kulcskérdés az lesz, hogy mennyire szűkül be a hitelezés a válság miatt.

Ugyan a görögök részleges bedőlése után a piac figyelme szinte teljes egészében Portugália és Spanyolország felé fordult, Magyarország gondjainak felszínre kerülése után Közép- és Kelet-Európát illetően elsősorban a KKE régióban korábban kitettséget vállaló osztrák és olasz bankok körül tornyosulnak aggodalmak – írja tanulmányában a Saxo Bank elemzője, Thomas Berggren. A szerző felteszi a kérdést, hogy vonhatnák ki a KKE régió országai bankjaikat az egyre nehezedő nyomás alól, és hogyan kerülhetnék el a PIIGS országokban látott forgatókönyvet? A válasz szerinte az, hogy ehhez a politikusoknak kellene a bankokba vetett bizalmat helyreállító hiteles reformot végrehajtani. Úgy véli, hogy a balti államok jó példája e tekintetben megszívlelendő.

A tanulmány szerint a Baltikum hitelpiacainak leépülése a skandináv bankok életét keserítette meg. A nemzeti össztermékhez képest Svédországban működik a világ egyik legnagyobb, és így különösen sérülékeny bankszektora. Még a pénzügyi válságok előtt, a svéd bankok növekedése a kelet-európai agresszív terjeszkedésből származott. A Nordea ugyan csak némi késéssel csatlakozott a versenyhez, mégis sikerült a lengyel és az orosz piacon jelentős üzleti pozíciót szereznie. E bankok és más európai társaik, azaz az olasz és az osztrák pénzintézetek közös vonása, hogy stagnáló hazai piac láttán a nyereség növelése reményében léptek ki a nemzetközi porondra, és e döntésükért az esetek többségében busásan kellett fizetniük.

Thomas Berggren szerint az érdekelt felek, így a bankok, kormányzati szervek és ügyfelek együttműködésének köszönhetően a Baltikumban legnagyobb kitettséget vállaló két banknak, a SEB-nek és a Swedbanknak sikerült túljutnia a válságon. Kapitalizáció alapján mostanra már Európa legerősebb bankjai közé kerültek, és a balti országok, ugyan alacsony szintről, de ismét növekedésnek indultak. Az alacsony szinttől függetlenül, a három balti ország versenyhelyzete javult, ami a további növekedésre is nyilván ösztönzően hat. A SEB és a Swedbank ma is szervesen jelen van a balti bankszektorban, piaci részesedés szempontjából vezető helyüket a válság alatt a reformokat készségesen bevezető kormányoknak köszönhetően megőrizték.

A Saxo Bank elemzése szerint a reformhullám rövidtávon az erősen gravitáló GDP és a hitelállomány negatív előjelű változása miatt kizsigerelte a balti országok polgárait. 2008/09-ben a Baltikum három országa az államadósság visszafogása valamint az infláció leszorítása és külkereskedelmi egyenleg ormótlan, Lettország esetében például 25 százalékos hiányának kurtítása érdekében nagyarányú belső leértékelésen esett át. E körülmény miatt a bankok képesek voltak a költségek rájuk eső részét, azaz a hitelveszteségeket elviselni. Az elemzésben az áll, hogy a végjáték tanúsága szerint az alapszabályokat megváltoztató reform kifizetődött.

A pénzügyi összeomlás jeleit felismerő bank rendszerint a likviditás gyors kivonásával reagál, úgy tesz, mint aki perzselő tűzből rántja vissza a kezét, nehogy megégjen. A korábbi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a nyilvánvaló hitelszűke esetén a válság kezeléséhez a tornyosuló veszteségek ellenére inkább nyugodtnak kellene maradni. Az északi (svéd) bankok esetében persze jól jött, hogy volt jelentős erőforrásokkal és a hasonló válsághelyzetek (az 1991/93-as svéd banki válság) kezelésében tapasztalattal rendelkező, hitelt nyújtani képes utolsó menedék. Az elemzések azt mutatják, hogy azokon a piacokon, ahol a nem hazai bankok jelenléte erős, szinte nincs rosszabb megoldás annál, mint ha a bank a veszteségeket kontrollálandó kivonja az adott régióból a likviditást. Ilyenkor ugyanis kevesebbet lehet a biztosítékkal fedezett hitelekből visszaszerezni, ami hatalmas hitelveszteséget okoz.

A Saxo elemzése szerint a hitelszűke kezdeti szakaszában ugyan sokasodni látszanak a kockázatok, a hitelszűke súlyossága függ az érdekelt gazdasági szereplők közötti együttműködés mértékétől. Korántsem szükségszerű tehát, hogy a KKE régióban kialakulóban levő hitelszűkének ugyanannyira költségesnek lennie, mint a görögök esetében, ehhez azonban a bankokat kényelmesebb helyzetbe hozó hiteles reformok szükségesek, és az érintett országoknak komolyan kell venniük a versenyben elfoglalt helyüket. A tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a KKE régió bankszektorának új lökést adhat, hogy Nyugat-Európa bankjai egyre erőteljesebb kitettséget vállalnak a régióban, pl. a Nordea Lengyelországban, és számos piaci szereplő igyekszik erős hídfőállást kiépíteni az alapanyagoknak köszönhetően száguldó orosz piacon, csakhogy ebből a KKE régió kormányainak és polgárainak is részt kell vállalniuk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az OTP Bank húsvéti ajándékot kapott
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 16:35
Változatlan stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody's.
Pénzügyi szektor Már biztos, az MBH Bank a Fundamenta többségi tulajdonosa
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 14:48
A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35 százalékos  tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává.
Pénzügyi szektor Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás
Privátbankár.hu | 2024. március 26. 11:49
Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás: 190 ezer gyermek 1,8 milliárd forint támogatást kapott - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.
Pénzügyi szektor Hol tart a készpénz és a bankkártyák magyarországi versengése?
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 08:58
Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének. A hazai kibocsátású bankkártyák száma meghaladta a tízmilliót, miközben egyre kisebb a hitelkártyák aránya.
Pénzügyi szektor Megrohamozták az ATM-eket, be kellett fagyasztani a számlákat egy hiba miatt Etiópiában
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:15
Rengeteg pénzt utaltak át máshova a rendszerhibát kihasználó ügyfelek. 
Pénzügyi szektor MNB-bírságot kapott a nyakába az MFB
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:41
Szabálytalanságokat találtak.
Pénzügyi szektor Segíti a zöld ingatlanfinanszírozást az MBH Jelzálogbank 
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 14:37
Csaknem hatmilliárd forinttal.
Pénzügyi szektor Feladták a leckét Matolcsy Györgyéknek Frankfurtban
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 16:14
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően ismét változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét.
Pénzügyi szektor Milliós bírságot osztott ki az MNB egy befektetési szolgáltatóra
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 11:12
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, mivel folyamatos felügyelése során megállapította: a társaság nem teljesítette maradéktalanul a korábbi vizsgálatában előírtakat.
Pénzügyi szektor Zöldebb alapokat kínál az MBH
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 13:01
Megújult az MBH-s választék. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG