<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

A hazai nagybankok tulajdonosi tőkeemelése nélkül rendkívül gyenge képet mutatna régiós összehasonlításban a hazánk működőtőke-vonzó képessége: az öt legnagyobb bankunk tulajdonosai – jórészt a leánycégek veszteségei finanszírozására - 2008 óta több mint 1000 milliárd forintos tőkét bocsátottak a magyar pénzintézetek rendelkezésére.

Magyarország messze nem élenjáró ma már közvetlen működőtőke-bevonásban (fdi) a több visegrádi országhoz képest a válság kezdete óta – ez állapítható meg a KSH sorait vizsgálva. A nemzetközi összehasonlítás még csak 2012-ig lehetséges, ám a 2008-at követő 5 év során a hazánkba érkezett 14,071 milliárd eurónyi nettó fdi-beáramlás csak Szlovákiánál jobb adat, de több, mint 4 milliárd euróval alulmúljuk Csehország adatait, s fényévekre vagyunk az ugyanezen ötéves ciklusban közel 50 milliárd eurónyi tőkét vonzó Lengyelországtól. Az adatsor 2013-ban boritékolhatóan romlani, fog, hiszen az E.On gázüzletágának megvételével öt éven belül másodszor fordul majd elő, hogy a tőketranszfer-adat negatív mutatót produkál: a KSH szakértői az első háromnegyed éves adatok alapján -1,713 milliárdos adatot prognosztizáltak december közepén.

A bankok adják az fdi-beáramlás negyedét

A fentiek fényében lehet fontos információ, hogy a részvénytársasági formában működő hazai kereskedelmi bankok tőkeemelései nélkül – pontosabban a tőkeemelésekben valójában részt vett öt nagybank tulajdonosainak befektetései nélkül – még gyatrábban nézne ki a hazai működőtőke-vonzó képesség. A CIB, az Erste, a K&H, az MKB és a Raiffeisen Bank tulajdonosai – az elmúlt öt év során 904,7 milliárd forint tőkeemelést hajtottak végre (beleszámítva az MKB idén januári 80,2 milliárdos tőkeemelését is), a beérkezett összeg közel negyede a teljes Magyarországra érkező működőtőkének.

A fentiek kapcsán aligha lehet azt mondani, hogy ne érvényesült volna a 2008. őszi Bécsi egyezmény, amikor a hazánkban érdekelt nagybankok vezetői egyértelműsítették: mindenképp igyekeznek fenntartani magyarországi tevékenységüket. A veszteségek rendezését célzó tőkeemelések ugyanakkor aligha lettek volna ekkora mértékűek, ha a magyar kormányzat unortodox politikája révén ne hárított volna százmilliárdos tételben külön terheket a bankszektorra azzal az indokkal, hogy arányosan ki kell venniük részüket a közteherviselésből. (Ennek nyomán a hazai bankszektor harmadik éve veszteséges – a 2012-es minimális eredménytöbbletet a szakemberek egy hitelintézet mérlegátszabása (veszteségleírása) nyomán bekövetkezett rendkívüli eredményjavulásnak tudják be, 40 hitelintézet papíron is veszteséget termelt 2012-ben is.)

További tételek

A tulajdonosok ugyanakkor nem csak tőkeágon támogatták a hazai hitelintézeteiket. A már előbb említett vélelemmel szemben tény, hogy például az Erste Bank 2011-ben az akkor közvetlen, 39,1 milliárd forintos tőkeemelésen felül igen komoly tételekkel volt kénytelen szembenézni: a tőkeemelés mellett közel 140 milliárd forintnyi tőkerendezés történt meg a magyar leányvállalatnál – például a korábban megvásárolt Postabank goodwill-leírására is ekkor került sor. Így az egy forintos névértékű részvényeket a bécsi anyabank 4,6 forintos árfolyamon volt kénytelen lejegyezni.

Állami segítség: nulla

A hazai bankok finanszírozását mindvégig a tulajdonosok tartották fenn, egyetlen hazai hitelintézet, az FHB Bank kapott 30 milliárd forintnyi tőkeemelést az államtól 2009-ben, ám azt egy éven belül vissza is fizette a pénzintézet. Vagyis elmondható, hogy a nyugati országokkal ellentétben a magyar államnak nem került egyetlen forintjába sem a hazai bankrendszer stabilitásának fenntartása, s inkább profitált a tulajdonosok elszántságából – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a különadók fenntartása azért szükséges, mert nélkülük az államháztartás képtelen volna tartani a 3 százalék alatti hiányt.

Ezzel a talicskával nem dolgoznánk

Az adatok nyomán nem állja meg a helyét az a vélekedés sem, hogy a kereskedelmi bankok „kitalicskázták” a profitot hazánkból, ennek nyomán igenis indokolt a szektor átlagnál komolyabb adóztatása. A fenti tőkeimporton túl ugyanis az látszik a számokból, hogy osztalékágon bizonyosan nem működött hatékonyan a talicska, hiszen a 904 milliárd forintos tőkebehozatallal szemben a részvénytársasági formában működő 9 nagybankunk 2008 és 2013 között összesen 295,7 milliárd forint osztalékfizetésről döntött.

Ennek az összegnek közel 28 százalékát az az OTP fizette ki, amelynek bevételeinek zöme ma már nem a hazai anyabank teljesítményétől függ, míg például a K&H osztalékfizetései általában csak osztalékrendezést szolgáltak – a 138,5 milliárdos osztalékfelvéttel 74,7 milliárdos tőkeemelés szerepel.

Fontos látni – és erre mind az UniCredit, mind az OTP szakemberei felhívták a figyelmet -, hogy a bankok a működésbe a fizetett osztaléknál lényegesen jelentősebb tételt forgattak vissza a működésbe a fenti időszakban. A végig nyereséges hitelintézetek közül például a tulajdonosainak 35 milliárd forintos osztalékot fizető UniCredit például 65 milliárd forintot forgatott vissza a nyereségéből a hazai üzletmenet támogatására.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Megvan, mi lesz az új magyar nagybank neve
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 27. 08:38
2023 májusában egyesül a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Az új bank MBH Bank Nyrt. néven működik tovább, egységes márkanévvel és arculattal. Mérlegfőösszeg alapján az MBH Bank a második legnagyobb magyarországi bank lesz több mint 10 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeggel és stabil pénzügyi intézmény mintegy 2,3 millió ügyféllel, valamint piacvezető pozícióban a vállalati hitelezésben és az agrárfinanszírozásban.
Pénzügyi szektor Csányi Sándor nem érti, miért nem vonult még ki néhány bank az országból
Gáspár András | 2022. szeptember 22. 13:55
Csányi Sándor nem érti, egyes bankok miért nem vonultak még ki Magyarországról ilyen terhek mellett. Más szektorok sokkal jövedelmezőbbek, mégis a bankok nyakába varrták az extraprofitadót – ami a hitelezés visszafogásában is lecsapódhat. Az OTP mindezt persze túléli, de a hitelezésnek nem fog jót tenni.
Pénzügyi szektor Stratégia együttműködést kötött a MagNet és az SPB
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 21. 16:33
Stratégiai együttműködést kötött a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (MagNet) és az SPB Befektetési Zrt. (SPB), amelynek keretében az SPB befektetési tanácsadási és portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt a MagNet ügyfelei számára.
Pénzügyi szektor Izmosan indította a reggelt a forint
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 20. 07:38
Erősödött a forint kedd reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti árfolyamához képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Pénzügyi szektor Bank360: A kisbankoknál már 6-7 százalékos betéti kamatok is elérhetők
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 12. 09:20
Az emelkedő jegybanki alapkamatot követve a kisebb pénzintézetek is igyekeznek kedvezőbb betéti kamatokat kínálni ügyfeleiknek. A nagybankok egyelőre nem léptek jelentőset.
Pénzügyi szektor Kevesen akarnak hitelt, mértéktartóbbak lettek a bankok
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 9. 13:02
Idén júliusban már kisebb kamatmarzs mellett helyezték ki személyi hiteleiket a bankok, mint amekkora felárat a kormány a pandémia elején bevezetett kamatplafon idején engedélyezett nekik. Bár a legtöbb érv a komoly mértékű kamatemelés mellett szól, a money.hu szakértői szerint a bankok a szűkülő kereslet miatt csak vonakodva emelik a személyi kölcsönök kamatát, sőt kamatcsökkentésre is van példa.
Pénzügyi szektor Kiderült, mennyit vett ki a bankok zsebéből az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 5. 12:59
Alapvetően az extraprofitadó, valamint a romló hitelportfóliókra elszámolt veszteségképzés miatt a bankszektor jóval kisebb nyereséget ért el az elmúlt egy évben, mint azt megelőzően.
Pénzügyi szektor Meg sem lepődünk: rekordmagas volt az infláció augusztusban az Európai Unióban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 31. 14:19
Az euróövezetben a fogyasztói árak rekordmértékben, 9,1 százalékkal nőttek augusztusban éves összevetésben - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán előzetes adatként.
Pénzügyi szektor Brutális drágulás történt a lakáshiteleknél
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 26. 07:58
Az elmúlt fél évben a jegybanki kamatemelések jelentősen feltornázták a lakáshitelek árát: az új kölcsönöknél 30 százalékkal nőttek a törlesztőrészletek. A Bank360.hu kalkulációi alapján egy 20 millió forintos lakáshitel csaknem 10 millió forinttal többe kerül most, mint februárban.
Pénzügyi szektor Kritikus ponthoz érkezett a lakossági bankolás: mit hoz a jövő?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 24. 14:39
A lakossági bankszektor jelentős változások kereszttüzében van és kritikus ponthoz érkezett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG