<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
A hazai nagybankok tulajdonosi tőkeemelése nélkül rendkívül gyenge képet mutatna régiós összehasonlításban a hazánk működőtőke-vonzó képessége: az öt legnagyobb bankunk tulajdonosai – jórészt a leánycégek veszteségei finanszírozására - 2008 óta több mint 1000 milliárd forintos tőkét bocsátottak a magyar pénzintézetek rendelkezésére.

Magyarország messze nem élenjáró ma már közvetlen működőtőke-bevonásban (fdi) a több visegrádi országhoz képest a válság kezdete óta – ez állapítható meg a KSH sorait vizsgálva. A nemzetközi összehasonlítás még csak 2012-ig lehetséges, ám a 2008-at követő 5 év során a hazánkba érkezett 14,071 milliárd eurónyi nettó fdi-beáramlás csak Szlovákiánál jobb adat, de több, mint 4 milliárd euróval alulmúljuk Csehország adatait, s fényévekre vagyunk az ugyanezen ötéves ciklusban közel 50 milliárd eurónyi tőkét vonzó Lengyelországtól. Az adatsor 2013-ban boritékolhatóan romlani, fog, hiszen az E.On gázüzletágának megvételével öt éven belül másodszor fordul majd elő, hogy a tőketranszfer-adat negatív mutatót produkál: a KSH szakértői az első háromnegyed éves adatok alapján -1,713 milliárdos adatot prognosztizáltak december közepén.

A bankok adják az fdi-beáramlás negyedét

A fentiek fényében lehet fontos információ, hogy a részvénytársasági formában működő hazai kereskedelmi bankok tőkeemelései nélkül – pontosabban a tőkeemelésekben valójában részt vett öt nagybank tulajdonosainak befektetései nélkül – még gyatrábban nézne ki a hazai működőtőke-vonzó képesség. A CIB, az Erste, a K&H, az MKB és a Raiffeisen Bank tulajdonosai – az elmúlt öt év során 904,7 milliárd forint tőkeemelést hajtottak végre (beleszámítva az MKB idén januári 80,2 milliárdos tőkeemelését is), a beérkezett összeg közel negyede a teljes Magyarországra érkező működőtőkének.

A fentiek kapcsán aligha lehet azt mondani, hogy ne érvényesült volna a 2008. őszi Bécsi egyezmény, amikor a hazánkban érdekelt nagybankok vezetői egyértelműsítették: mindenképp igyekeznek fenntartani magyarországi tevékenységüket. A veszteségek rendezését célzó tőkeemelések ugyanakkor aligha lettek volna ekkora mértékűek, ha a magyar kormányzat unortodox politikája révén ne hárított volna százmilliárdos tételben külön terheket a bankszektorra azzal az indokkal, hogy arányosan ki kell venniük részüket a közteherviselésből. (Ennek nyomán a hazai bankszektor harmadik éve veszteséges – a 2012-es minimális eredménytöbbletet a szakemberek egy hitelintézet mérlegátszabása (veszteségleírása) nyomán bekövetkezett rendkívüli eredményjavulásnak tudják be, 40 hitelintézet papíron is veszteséget termelt 2012-ben is.)

További tételek

A tulajdonosok ugyanakkor nem csak tőkeágon támogatták a hazai hitelintézeteiket. A már előbb említett vélelemmel szemben tény, hogy például az Erste Bank 2011-ben az akkor közvetlen, 39,1 milliárd forintos tőkeemelésen felül igen komoly tételekkel volt kénytelen szembenézni: a tőkeemelés mellett közel 140 milliárd forintnyi tőkerendezés történt meg a magyar leányvállalatnál – például a korábban megvásárolt Postabank goodwill-leírására is ekkor került sor. Így az egy forintos névértékű részvényeket a bécsi anyabank 4,6 forintos árfolyamon volt kénytelen lejegyezni.

Állami segítség: nulla

A hazai bankok finanszírozását mindvégig a tulajdonosok tartották fenn, egyetlen hazai hitelintézet, az FHB Bank kapott 30 milliárd forintnyi tőkeemelést az államtól 2009-ben, ám azt egy éven belül vissza is fizette a pénzintézet. Vagyis elmondható, hogy a nyugati országokkal ellentétben a magyar államnak nem került egyetlen forintjába sem a hazai bankrendszer stabilitásának fenntartása, s inkább profitált a tulajdonosok elszántságából – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a különadók fenntartása azért szükséges, mert nélkülük az államháztartás képtelen volna tartani a 3 százalék alatti hiányt.

Ezzel a talicskával nem dolgoznánk

Az adatok nyomán nem állja meg a helyét az a vélekedés sem, hogy a kereskedelmi bankok „kitalicskázták” a profitot hazánkból, ennek nyomán igenis indokolt a szektor átlagnál komolyabb adóztatása. A fenti tőkeimporton túl ugyanis az látszik a számokból, hogy osztalékágon bizonyosan nem működött hatékonyan a talicska, hiszen a 904 milliárd forintos tőkebehozatallal szemben a részvénytársasági formában működő 9 nagybankunk 2008 és 2013 között összesen 295,7 milliárd forint osztalékfizetésről döntött.

Ennek az összegnek közel 28 százalékát az az OTP fizette ki, amelynek bevételeinek zöme ma már nem a hazai anyabank teljesítményétől függ, míg például a K&H osztalékfizetései általában csak osztalékrendezést szolgáltak – a 138,5 milliárdos osztalékfelvéttel 74,7 milliárdos tőkeemelés szerepel.

Fontos látni – és erre mind az UniCredit, mind az OTP szakemberei felhívták a figyelmet -, hogy a bankok a működésbe a fizetett osztaléknál lényegesen jelentősebb tételt forgattak vissza a működésbe a fenti időszakban. A végig nyereséges hitelintézetek közül például a tulajdonosainak 35 milliárd forintos osztalékot fizető UniCredit például 65 milliárd forintot forgatott vissza a nyereségéből a hazai üzletmenet támogatására.

Pénzügyi szektor Történelmi bankvásárlást hajtott végre az OTP
Privátbankár.hu | 2023. február 6. 14:32
Az OTP Csoport bejelentette, hogy a szükséges szabályozói jóváhagyásokat követően sikeresen lezárta a szlovén Nova KBM megvásárlását. Ez a legnagyobb bankvásárlás a cég történetében. 
Pénzügyi szektor Megizmosodott estére a forint
Privátbankár.hu | 2023. február 1. 19:07
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest szerdán kora este a reggeli szintekkel összevetve.
Pénzügyi szektor Meg sem kottyant a horvát inflációnak az euró bevezetése
Privátbankár.hu | 2023. február 1. 18:55
A januári inflációról szóló első gyorsjelentés azt mutatja, hogy az euró bevezetésének nem volt jelentős hatása a teljes inflációra Horvátországban.
Pénzügyi szektor Megújul az Erste arculata, logót vált a bank
Király Béla | 2023. január 27. 10:46
Szeretné közelebb hozni a pénzügyeket az ügyfeleihez az Erste, ennek jegyében teljesen megújul a bank arculata. Mindez az egyszerűbb kommunikációban, a fiókok átalakításában és az új arculatban is megjelenik. 2023-tól modernebb a logó, színesebb és életszerűbb a képi világ, a szövegeket pedig a hétköznapi nyelvhez igazítja a bank, hogy ezzel is segítse az ügyfeleket.
Pénzügyi szektor Többségi tulajdont szerez a Diófa Alapkezelőben a Gránit Bank
Privátbankár.hu | 2023. január 20. 10:06
A Gránit Bank többségi részesedést szerez a Diófa Alapkezelő Zrt.-ben, és tovább bővíti a szolgáltatási palettáját a befektetési szolgáltatások, a portfólió- és vagyonkezelés tekintetében a lakossági, a vállalati, valamint az intézményi ügyfelei számára. A tranzakció megvalósításához szükséges engedélyt a Magyar Nemzeti Bank megadta.
Pénzügyi szektor A készpénzfelvételi illeték növelését és az elektronikus átutalások ingyenessé tételét javasolja a Bankszövetség elnöke
Privátbankár.hu | 2023. január 19. 13:38
A bankszektorra 2022-ben 500 milliárd forint pluszterhet raktak az állami intézkedések, az extraprofitadó és a kamatstop, ezért azokból Jelasity Radován szerint azokból mielőbb ki kell lépni.
Pénzügyi szektor Betéti kamatok: csak kevés bank követte az MNB-t
Privátbankár.hu | 2023. január 16. 08:14
Meglepően kevés, mindössze 4 bank követte a bő egy éven át tartó jegybanki alapkamat-emelkedést a lekötöttbetét-kamataiban. Közülük most a MagNet Bank lépett be a két számjegyű betétkamatot kínáló bankok körébe.
Pénzügyi szektor Nem gondolná, mit kezdenek a feleslegessé vált horvát kunával
Privátbankár.hu | 2023. január 15. 13:23
Horvátország január elsején csatlakozott az euróövezethez, és miután lejárt a kéthetes átmeneti időszak, vasárnaptól már csak euróban lehet fizetni az országban – írta a Vecernji List című horvát napilap alapján az MTI.
Pénzügyi szektor Világbank: az elmúlt 30 év harmadik legnagyobb recessziója jöhet
Privátbankár.hu | 2023. január 10. 18:21
"Vészesen közel" kerülhet a világgazdaság a recesszióhoz 2023-ban, miután a világ vezető gazdaságai egyszerre szembesülnek a növekedés lassulásával - figyelmeztetett a Világbank kedden megjelent éves jelentésében. A washingtoni székhelyű fejlesztési bank a korábbi 3 százalékos globális növekedési előrejelzését 1,7 százalékra vágta vissza.
Pénzügyi szektor Felülvizsgálta 2025-ig szóló felügyeleti stratégiáját az MNB
Privátbankár.hu | 2023. január 10. 11:20
A jövőképben továbbra is a fejlődő, versenyző, egészséges pénzügyi szektor áll, másrészt a támogató, formáló, hatékonyan felügyelő MNB fejlődése érdekében tűz ki feladatokat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG