<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
A hazai nagybankok tulajdonosi tőkeemelése nélkül rendkívül gyenge képet mutatna régiós összehasonlításban a hazánk működőtőke-vonzó képessége: az öt legnagyobb bankunk tulajdonosai – jórészt a leánycégek veszteségei finanszírozására - 2008 óta több mint 1000 milliárd forintos tőkét bocsátottak a magyar pénzintézetek rendelkezésére.

Magyarország messze nem élenjáró ma már közvetlen működőtőke-bevonásban (fdi) a több visegrádi országhoz képest a válság kezdete óta – ez állapítható meg a KSH sorait vizsgálva. A nemzetközi összehasonlítás még csak 2012-ig lehetséges, ám a 2008-at követő 5 év során a hazánkba érkezett 14,071 milliárd eurónyi nettó fdi-beáramlás csak Szlovákiánál jobb adat, de több, mint 4 milliárd euróval alulmúljuk Csehország adatait, s fényévekre vagyunk az ugyanezen ötéves ciklusban közel 50 milliárd eurónyi tőkét vonzó Lengyelországtól. Az adatsor 2013-ban boritékolhatóan romlani, fog, hiszen az E.On gázüzletágának megvételével öt éven belül másodszor fordul majd elő, hogy a tőketranszfer-adat negatív mutatót produkál: a KSH szakértői az első háromnegyed éves adatok alapján -1,713 milliárdos adatot prognosztizáltak december közepén.

A bankok adják az fdi-beáramlás negyedét

A fentiek fényében lehet fontos információ, hogy a részvénytársasági formában működő hazai kereskedelmi bankok tőkeemelései nélkül – pontosabban a tőkeemelésekben valójában részt vett öt nagybank tulajdonosainak befektetései nélkül – még gyatrábban nézne ki a hazai működőtőke-vonzó képesség. A CIB, az Erste, a K&H, az MKB és a Raiffeisen Bank tulajdonosai – az elmúlt öt év során 904,7 milliárd forint tőkeemelést hajtottak végre (beleszámítva az MKB idén januári 80,2 milliárdos tőkeemelését is), a beérkezett összeg közel negyede a teljes Magyarországra érkező működőtőkének.

A fentiek kapcsán aligha lehet azt mondani, hogy ne érvényesült volna a 2008. őszi Bécsi egyezmény, amikor a hazánkban érdekelt nagybankok vezetői egyértelműsítették: mindenképp igyekeznek fenntartani magyarországi tevékenységüket. A veszteségek rendezését célzó tőkeemelések ugyanakkor aligha lettek volna ekkora mértékűek, ha a magyar kormányzat unortodox politikája révén ne hárított volna százmilliárdos tételben külön terheket a bankszektorra azzal az indokkal, hogy arányosan ki kell venniük részüket a közteherviselésből. (Ennek nyomán a hazai bankszektor harmadik éve veszteséges – a 2012-es minimális eredménytöbbletet a szakemberek egy hitelintézet mérlegátszabása (veszteségleírása) nyomán bekövetkezett rendkívüli eredményjavulásnak tudják be, 40 hitelintézet papíron is veszteséget termelt 2012-ben is.)

További tételek

A tulajdonosok ugyanakkor nem csak tőkeágon támogatták a hazai hitelintézeteiket. A már előbb említett vélelemmel szemben tény, hogy például az Erste Bank 2011-ben az akkor közvetlen, 39,1 milliárd forintos tőkeemelésen felül igen komoly tételekkel volt kénytelen szembenézni: a tőkeemelés mellett közel 140 milliárd forintnyi tőkerendezés történt meg a magyar leányvállalatnál – például a korábban megvásárolt Postabank goodwill-leírására is ekkor került sor. Így az egy forintos névértékű részvényeket a bécsi anyabank 4,6 forintos árfolyamon volt kénytelen lejegyezni.

Állami segítség: nulla

A hazai bankok finanszírozását mindvégig a tulajdonosok tartották fenn, egyetlen hazai hitelintézet, az FHB Bank kapott 30 milliárd forintnyi tőkeemelést az államtól 2009-ben, ám azt egy éven belül vissza is fizette a pénzintézet. Vagyis elmondható, hogy a nyugati országokkal ellentétben a magyar államnak nem került egyetlen forintjába sem a hazai bankrendszer stabilitásának fenntartása, s inkább profitált a tulajdonosok elszántságából – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a különadók fenntartása azért szükséges, mert nélkülük az államháztartás képtelen volna tartani a 3 százalék alatti hiányt.

Ezzel a talicskával nem dolgoznánk

Az adatok nyomán nem állja meg a helyét az a vélekedés sem, hogy a kereskedelmi bankok „kitalicskázták” a profitot hazánkból, ennek nyomán igenis indokolt a szektor átlagnál komolyabb adóztatása. A fenti tőkeimporton túl ugyanis az látszik a számokból, hogy osztalékágon bizonyosan nem működött hatékonyan a talicska, hiszen a 904 milliárd forintos tőkebehozatallal szemben a részvénytársasági formában működő 9 nagybankunk 2008 és 2013 között összesen 295,7 milliárd forint osztalékfizetésről döntött.

Ennek az összegnek közel 28 százalékát az az OTP fizette ki, amelynek bevételeinek zöme ma már nem a hazai anyabank teljesítményétől függ, míg például a K&H osztalékfizetései általában csak osztalékrendezést szolgáltak – a 138,5 milliárdos osztalékfelvéttel 74,7 milliárdos tőkeemelés szerepel.

Fontos látni – és erre mind az UniCredit, mind az OTP szakemberei felhívták a figyelmet -, hogy a bankok a működésbe a fizetett osztaléknál lényegesen jelentősebb tételt forgattak vissza a működésbe a fenti időszakban. A végig nyereséges hitelintézetek közül például a tulajdonosainak 35 milliárd forintos osztalékot fizető UniCredit például 65 milliárd forintot forgatott vissza a nyereségéből a hazai üzletmenet támogatására.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Matolcsy György: jobb a forint mint az euró
MTI | 2021. augusztus 1. 17:48
Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak - fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, "Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?" című írásában.
Pénzügyi szektor Csak költségcsökkentéssel lehetnek még hatékonyabbak a bankok 
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 1. 11:03
Banki környezetben a költségoptimalizálás olyan feladat, amelyről soha nem lehet kijelenteni, hogy „elvégezve”. A feladatokról készített körképet a KPMG, megkérdezve 200 pénzintézeti vezetőt a világ sok országában.
Pénzügyi szektor Életjeleket adott magáról a vállalati hitelezési piac
MTI | 2021. augusztus 1. 08:24
Felélénkítette a Széchenyi Kártya Program GO! a vállalkozási hitelek piacát, jelentős érdeklődésről számolt be több pénzintézet.
Pénzügyi szektor A Fed belengette a vártnál korábbi szigorítás esélyét
MTI | 2021. július 29. 07:08
Nem változtatott az irányadó kamaton a Fed kedd-szerdai monetáris politikai ülésén, de a gazdasági növekedésben elért eredményekre hivatkozva jelezte szándékát a szigorítás fokozatos megkezdésére.
Pénzügyi szektor Matolcsy György: az állam a vast és a betont választotta az agyak helyett
MTI | 2021. július 26. 15:10
A jegybank elnöke legújabb cikkében a beruházások szerkezetét bírálja.
Pénzügyi szektor Leminősítette az európai részvényeket a Bank of America
Privátbankár.hu | 2021. július 26. 14:16
Mert a delta variáns terjedése miatt veszélybe került a gazdasági visszapattanás.
Pénzügyi szektor Mészáros Lőrinc befolyása a leendő óriásbankban közel 40 százalékra nőtt
Privátbankár.hu | 2021. július 16. 20:24
A tervek szerint 2023 közepétől egyesülő három bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank tulajdonrészei közül a Takarékbank 37,69 százalékos részesedése az MKB gazdáihoz kerültek, amelynek következtében Mészáros Lőrinc közvetett befolyása megközelítette a 40 százalékot.
Pénzügyi szektor Jelentés az MNB alapítványának befektetéseiről 
Privátbankár.hu | 2021. július 16. 15:36
Közzé tették az MNB-alapítvány negyedéves jelentését.
Pénzügyi szektor Nem örülnek neki a jegybankok, de ezzel még lesz dolguk
Király Béla | 2021. július 15. 18:37
A Magyar Nemzeti Bank V4-es online jegybankelnöki találkozót és emlékkonferenciát szervezett, amelynek fókuszában a zöldebb gazdaságba való átmenet állt. Mint kiderült, a jegybankárok tisztában vannak a téma súlyával, ám nem feltétlen örülnek annak, hogy a zöld gazdaságra át kell állni.
Pénzügyi szektor Megvan, melyik bank a legjobb idehaza és a régióban
Privátbankár.hu | 2021. július 15. 13:59
A tavalyi év után újra az OTP Bank nyerte el a „Magyarország legjobb bankja” díjat a Euromoney Kiválósági Díj 2021 versenyében. Az OTP Bank kapta a „Kelet-Közép-Európa legjobb bankja” díjat is, míg a bankcsoport albán, bolgár és montenegrói leánybankja szintén a legjobb banknak járó elismerésben részesült.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos