Hétfőn a Fővárosi Törvényszéken folytatódik a 11 bank által, a kartellezés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott több mint 9 milliárd forintos bírság miatt indított per. A felperes bankok a Gazdasági Versenyhivatal - mint alperes - közigazgatási határozatát támadják a perben.
Az eljáró versenytanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont 12 bank 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között egységes, komplex, folyamatos jogsértést valósított meg. Ezt pedig úgy tették, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén - a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében - összehangolták a stratégiájukat. Ennek keretében üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással. A megállapított jogsértés miatt 11 eljárás alá vont vállalkozással szemben - összesen - 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint bírságot szabott ki a GVH. Ebből az OTP-t terheli 3,9 milliárd, az Erste Bankot 1,7 milliárd, míg a Kereskedelmi és Hitelbankot 983 millió forint.
A megelőző, szeptember közepén tartott tárgyaláson a bankok közgazdász szakértő kirendelését indítványozták amiatt, hogy a devizahitel-piac 2011-ben gyakorlatilag nem létezett, így azon kartellezni sem lehetett. Ugyancsak kérték a javasolt tanúk meghallgatását. A bíróság mindkét indítványt elutasította.
A bankok ügyvédjei többször hivatkoztak a Kúria azon állásfoglalására, amely szerint a GVH határozatát vádiratnak kell tekinteni. Ebből viszont az következik, hogy a hatóságnak kell bizonyítania a határozatában szereplő állításokat, amelyek - a bankok szerint - gyenge lábakon állnak.
Például felrótták a bankoknak azt, hogy a külső ügyfeleknek nehezebben, illetve rosszabb kondíciókkal adták a devizahitel kiváltására szolgáló hitelt, mint a saját ügyfeleiknek. Ez azonban napi gyakorlat ebben a szférában, hiszen a bank által ismert - saját - ügyfél kockázata is kisebb.
Ugyancsak életszerűtlennek tartják a hitelintézetek azt, hogy a GVH kartellt gyanít olyan esetben, amikor - a versenyhivatali vádak szerint - a pénzintézetek kamatemelése eltérő volt, 50-200 bázispont között mozgott. Ez a mérték a bankok szerint egyértelműen azt mutatja, hogy igenis verseny volt a piacon, hiszen a kamatemelések mértéke rendkívül széles.
A GVH fő érve szerint az egyeztetésekre a kockázatkezelők rendszeres üzleti reggelijén került sor - amit egyébként egy tanácsadó cég javaslatára akkor már régóta tartottak, egyfajta szakmai fórumként. A bankok szerint a kockázatkezelőknek az árazási kérdésekben nem igazán van döntő szavuk a folyamatokban. Ugyancsak problémás, hogy az időpontok, amikor a reggeliken a téma napirendre került, lényegében kizárja a kartell-megállapodás létrejöttét: az első esetben például még nem voltak információk arról, hogy a kormány milyen módon gondolja a végtörlesztést, hiszen még a jogszabály tervezete sem született meg.
A bankok és a GVH újra összefoglalták az álláspontjukat, azt a bíróság elé terjesztették, így az része a hétfői tárgyalás dokumentumainak.
2021 óta a felére zsugorodott. 
