Sok vállalkozás frissíti folyamatosan mostanában a pénzügyi terveit, elég csak a megugró kamatokra, majd az erre válaszul hozott kamatstopra gondolni. Az ilyen turbulens változások Ön szerint hogyan hatnak a vállalkozások finanszírozására, illetve a faktoringpiacra?
Kettős irány figyelhető meg a faktoringpiacon. Az egyik oldalról a gazdasági helyzet gyors változásai miatt nagyon megnövekedett a likviditási igény a vállalatok részéről. A cégeknek a rövid távú finanszírozást elég komolyan kell tervezniük és teljesíteniük ahhoz, hogy a működésüket fenntartsák. Mindez pozitív irányba hatott a finanszírozási, faktoringpiac tekintetében. A másik oldalon viszont a megnövekedett kamatszintek valóban némileg visszavették a kedvet, tekintettel arra, hogy költségesebb lett a finanszírozás. A kettő eredője ugyanakkor pozitív, így várhatóan a faktoringpiac a jövőben is bővülni fog.
A gazdasági növekedés az utóbbi időszakban lassult, recessziós félelmek is vannak. Ez a gyakorlatban tapasztalható már, például a fizetési fegyelem romlásában? Hiszen a faktoring esetében ez például kulcskérdés.
A mi tapasztalatunk az, hogy egyelőre a fizetési fegyelem nem romlott. A késedelem, ha nőtt is, csak kis mértékben, és csak bizonyos szegmensekben tapasztalható. Olyan átütemezések, amelyek például a 2008-as hitelválságot követő években a vevők részéről történtek, nem indultak be. Így azt tudom mondani, hogy jelenleg a fizetési fegyelem szinte ugyanolyan szinten van, mint az elmúlt években.
Tapasztalatuk szerint van már olyan iparág, szektor, ahol a bizonytalanság már kézzel fogható, és látványosan romlott az átlaghoz képest a vállalkozások pénzügyi helyzete?
Egyértelműen nem lehetne ilyen szektort kiemelni, az érzékenyebbnek tartott iparágak közül sem a jellemzően 30 napos határidővel dolgozó élelmiszeriparban, sem az ennél hosszabb fizetési határidőt alkalmazó építőiparban nem lehet általános problémákról beszélni. Ugyanakkor az elmondható, hogy azon vállalkozásoknál, amelyek nagyobb kitettséggel dolgoztak, előfordulhat, hogy nem tartják a határidőket, ezek egyelőre figyelmeztető jelek. Ám ahogy korábban említettem, összességében nem jellemző, hogy általános problémákról lehetne beszélni bármilyen iparágban.
Ezek az Ön által jelzett bizonytalanságok hogyan hatnak a piacra? Hiszen egyik oldalról azt gondolhatjuk, hogy nő az igény a faktoringra a szállítók részéről, hogy minél előbb a pénzükhöz jussanak, de okozhatja azt is, hogy a faktorcégek óvatosabbak lesznek, és csak a teljesen megbízhatónak tűnő követeléseket finanszírozzák.
A faktorálás a szállítóknak valóban komolyabb biztonságot jelent, hiszen a faktorlás során – a vevő nemcsak a szállítóval áll kapcsolatban, hanem egy finanszírozó céggel is – a vevői fizetési prioritások tekintetében a faktoring cég követelése azért előkelőbb helyet jelent. A kérdéskör másik oldalára reagálva pedig érdemes megjegyezni, hogy a faktorcégek sokszor hitelbiztosítót vesznek igénybe. Mindez a szállítónak még nagyobb biztonságot nyújt, ha a követelése biztosított. Természetesen a mostani helyzetben mind a faktorcégek, mind a biztosítók megvizsgálják a vevők helyzetét, de ahogy jeleztem, komoly változásokat még nem tapasztalunk, a kockázatok még nem növekedtek, ettől függetlenül a partnereinknek folyamatosan felhívjuk a figyelmét a biztosított faktoringban rejlő előnyökre, mert a jövőt senki nem látja. Nekünk az ügyfél az első, és ha meg tudjuk védeni őket a vevői nemfizetésektől, azzal mindenki jól jár. Mi hosszú távú kapcsolatokban gondolkozunk, és ennek lényege, hogy az ügyfeleink biztonságban tudják a vevőtől származó bevételeiket.
A beszélgetésünk elején felmerült a kamatok gyors változása. Mindez hozott eltolódást finanszírozás tekintetében a faktoring irányába a hitelektől, vagy ezek valójában nem versenytárs termékek?
Azt lehet mondani, hogy a két pénzügyi termék kiegészíti egymást. A faktoring a rövid távú, jellemzően 30-90 napos rugalmas finanszírozásban tud sokat segíteni, míg a hitel az éven belüli rövidben és a hosszú távúban is. A faktoring előnye az, hogy nem kér fedezetet, nagyon rugalmas, és elsősorban a vevő kockázatára figyel. Ez olyan esetekben kifejezetten jó, amikor egy olyan kkv keresi a finanszírozási lehetőséget, amelynek már a hitelállománya, esetleg a kockázata is elég magas, és a bank nem szívesen finanszírozza. Miután a faktoring esetében a már teljesített áru vagy szolgáltatás ellenértékét finanszírozzuk, így a kockázat elsősorban nem a finanszírozási igénnyel rendelkező vállalkozáson van, hanem a vevőn. Ha egy kkv például egy nagyobb üzletláncnak szállít be, akkor ez sokkal biztonságosabb ügylet, hiszen a vevő fizetési képessége és hajlandósága az átlagnál jobb. Ahogy említettem, plusz fedezetet ilyenkor nem kérünk tőle, csak a követelést. A másik oldalon pedig, ahogy jeleztem, ez egy rugalmas finanszírozást jelent, hiszen ahogy a vállalkozás benyújtja a számlát, akkor nagyon rövid időn belül megkapja az előleget, így nagyon jól tud illeszkedni a cég likviditástervezéséhez.
Általánosságban elmondható, hogy a faktoring romló gazdasági körülmények esetén kap nagyobb figyelmet?
Igen, elmondható, hogy a faktoring ellentétesen tud mozogni, mint a hitelezés. Amikor nehezebben jutnak a vállalkozások hitelhez, akkor a faktoringot többen fedezik fel, pont a fent említett okok (rugalmasabb, nem kér fedezetet, van mögötte biztosítás, vevőkre koncentrál) miatt. Ugyanakkor ez is egy pénzügyi termék, finanszírozási eszköz, így a magasabb kamatszintek erre is hatnak. Mivel itt 30, 60 napos számlákról beszélünk, ezért nem egy teljes, egész éves kamatköltségről van szó, ezek a szolgáltatást igénybe vevők számára mérsékeltebb költségek. Szerencsére egyre tudatosabbak a kkv-k, és igyekeznek diverzifikálni a finanszírozásukat, amely szintén erősíti a faktoring szerepét. A másik oldalról pedig az is tény, hogy a bankok is komplexebb csomagokkal keresik meg az ügyfeleket.
Feltételezem, hogy a Magyar Bankholding is ezek közé a bankok közé tartozik. Mekkora piaci szereplőnek számítanak? Az ügyfélkört inkább a nagyvállalatok jelentik, vagy nyitottak a kkv-k felé is?
A Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank együttesen a három legnagyobb szereplő között vannak ebben a szegmensben. A nagy-, a közép- és a kisebb vállalatok is megtalálhatóak az ügyfélkörünkben. A jelenlegi portfóliónk nemcsak a cégek nagyságát tekintve, de szektoronként is igen diverzifikált, gyakorlatilag leképződik nálunk a teljes magyar vállalati piac.
A kamatkörnyezet változékonysága mellett a forint árfolyama is meglehetősen kiszámíthatatlan volt az elmúlt időszakban, amely érinti azokat a kkv-kat is, amelyek exportálnak és importálnak. Az ilyen típusú cégek mennyire veszik igénybe a faktorálást, határokon átnyúló szolgáltatásokat tudnak-e nyújtani?
Azt kell mondani, hogy ezek a vállalkozások is egyre gyakrabban vesznek igénybe ilyen szolgáltatásokat. Természetesen az MKB és a Takarékbank nyújt export-import faktoringot is. Ez egy elég összetett termék, már csak azért is, mert egy határon átnyúló finanszírozásnak minősül. A jó hír az, hogy ennek a nemzetközi szabályozása több évtizedes múltra tekint vissza.
Említette, hogy egyre több vállalkozás fordul a faktoring felé. Ezt lehet számszerűsíteni?
A Magyar Faktoring Szövetség kimutatása szerint idén májusig éves alapon körülbelül 30 százalékos növekedés volt megfigyelhető a teljes piacot tekintve. A forgalom tekintetében éves összevetésben nagyságrendileg ekkora növekedés várható a teljes 2022-es évet tekintve is. Ez az utóbbi évekkel összevetve kiugró bővülés. Igaz, árnyalja a képet, hogy a bővülő ügyfélszám és a tranzakciók emelkedése mellett a növekvő infláció is hozzájárult ehhez. Pontos számokat nem említve azt elmondhatom, hogy a Magyar Bankholding fejlődése is nagyon erős ezen a területen.
Hogyan látja, milyen lépések tudnának hozzájárulni ennek a piaci szegmensnek a további fejlődéséhez, akár a pénzintézet, akár a teljes faktoringszakmát tekintve, ami már csak azért is fontos, hiszen ahogy az a beszélgetés során elhangzott egyre több magyar kkv-nak nyújt segítséget a likviditását menedzselni?
Úgy fogalmaznék, hogy maga a faktoring területünk bizonyos tekintetben „lereagálja a piacot”. Ha valahol nagyobb lesz az igény, akkor mi is jobban fordulunk abba az irányba. Az utóbbi időben jobban fókuszálunk az export-importtal foglalkozó cégekre, amelyeknél a finanszírozás kezelése nagyon nagy segítség lehet. Ráadásul a Magyar Bankholding faktoring területe már több mint 10 éve tagja az FCI nevű nemzetközi faktoring szervezetnek, amely ezen a területen tevékeny szerepet vállal.
Az pedig természetesen az egész piacnak nagy lökést adhatna, ha a hitelekhez hasonlóan egy támogatott termék megjelenne. Abban az esetben még versenyképesebb árazással lehetne megjelenni, még több vállalkozáshoz el lehetne jutni. Azt persze érdemes hangsúlyozni, hogy a faktoring-tevékenység eltér a klasszikus hitelezéstől, egy támogatott faktoringtermék létrehozása szakmailag összetettebb feladat, mint egy hagyományos hitelé. Ugyanakkor nagyon bízunk benne, hogy a belátható jövőben egy ilyen termék létre fog jönni.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
