Olaszországon kívül a kelet-közép-európai régió az Intesa SanPaolo a második legfontosabb célpiaca, az itteni első leányvállalatunkat Magyarországon alapítottuk – emlékeztetett Ignacio Jaquotot, az olasz bankcsoport nemzetközi divíziójának vezetője mai torinói sajtótájékoztatóján. A szakember szerint Magyarországon az elmúlt években megtörtént a CIB átstrukturálása és most az új menedzsmenttel az üzleti tevékenység újbóli felfutására törekszenek - ez összhangban van az anyacég megváltozott stratégiájával. Jaquotot szerint hosszú távra terveznek Magyarországon. A növekedéshez a szolgáltatási színvonal növelése, a háttérfolyamatok felgyorsítása, a kockázatkezelési megoldások továbbfejlesztése szükséges. A magyarországi brandünk erős – mondta Jaquotot.
Ki szereti a bankokat?
A szabályozói változások okán érthető, hogy a bankok nem elégedettek a kormányzati intézkedésekkel, de látni kell, hogy a válság után nem csak Magyarországon születtek megszorító intézkedések. Az Intesa SanPaolo mindenhol a világban betartja a szabályozásokat. A bankok megítélése az elmúlt 2000 évben abból a tekintetben nem változott, hogy az emberek nem igazán kedvelik a bankárokat. A választások révén megerősített kormányzat a gazdasági növekedés érdekében és az emberek életszínvonalának növelése céljával hozza meg intézkedéseit, ezek a célok a bankok számára is fontosak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy csak egy működőképes bankrendszer képes – céljának megfelelően – hozzájárulni a gazdasági növekedéshez a finanszírozás révén.
A hitelezés terén fontos látni, hogy a bankok nem saját, hanem betéteseik pénzét helyezik ki, az ő bizalmuk érdekében kell felelős döntést hozni a hitelek kihelyezéséről. Az MNB Növekedési Hitel Programja pozitív lépés a vállalkozói hitelezés felfuttatásához, bár önmagában aligha elegendő a fenntartható növekedés megteremtéséhez – már csak azért is, mert a jegybank maga is jegyezte, hogy csak átmeneti szerepet akar vállalni, nem célja és nem is lehet célja, hogy kereskedelmi banki feladatokat lásson el.
A devizahitelek állománya az Intesa-csoport egyetlen tagjánál sem okozott akkora problémát, mint a CIB-nél. A probléma megoldása a Kúria döntésével közelebb került, reméljük, hamarosan végleges döntés születik a kérdésben a kormányzattal folytatott tárgyalásokon – mondta Ignacio Jaquotot.
A külföldi bankok döntésén múlik, hogy egyes piacokat az ottani üzleti lehetőségek beszűkülése, vagy épp a megnövekedett kockázatok miatt elhagynak-e – mondta Ignacio Jaquotot, aki emlékeztetett, hogy az Intesa új stratégiája a biztos alapokon álló bővülésre épül. A kockázatos területekről épp ezért inkább kivonulnak – Ukrajnában épp most adták el a Pravex Bankot. Ami Magyarországot illeti, a CIB erős pozícióval rendelkezik, jó ismertséggel, megfelelő piaci részesedéssel bír, itt a jelenlét továbbra is fontos, az itteni piaci súly erősödését az organikus növekedés újraindításában látja az Intesa.
Újrapozicionált pénzintézet
Az Intesa SanPaolo Olaszország legnagyobb pénzintézete, ám nemzetközi szinten is jelentős szereplő: az eurózónában működő bankok közül a 4. legnagyobb. A társaság 6134 fiókjából 4680 található Olaszországban – tájékoztatott Michele Raris, az Intesa Sanpaolo nemzetközi banki divíziójának (ISBD) igazgatója.
A bankcsoport mérlegfőösszege 625,1 milliárd euró, a társaság 339 milliárd eurónyi hitelt folyósított ügyfeleinek. Az olasz ügyfelek hiteleinek 15,1 százalékát folyósította a bank, a betétek terén 16,4, az alapkezelői termékek esetében 22,1 százalékos részesedéssel bírnak.
Bár az üzleti bevételek 80 százalékát az olasz ügyletek adják, a társaságnak 16 országban van leánybankja, az ISBD irányítása alá tartozó 12 országban a bankcsoportnak 8,4 millió ügyfele van, akiket 1435 fiókban szolgálnak ki.
Az Intesa SanPalo részvényesei által elfogadott tervek szerint 2017-re a társaság nettó profitja a tavalyi 1,2 milliárdról 4,5 milliárd euróra növekszik, a társaság ROE-mutatója 10 százalékra emelkedik a 2013. év végi 2,3 százalékról. A növekedési tervek 200 milliárd eurónyi többlet-bevételt irányoznak elő, amelynek döntő részét egyrészt a gazdasági növekedés kiváltotta üzleti bővülés, másrészt a közel 350 ezer új üzleti/befektetési kapcsolat, ügyfélakvizíció jelentheti.
A bank Olaszországban az erős jelenlétre és a messze legjobb költség/bevételi mutatójára alapozhat: ez 50,8 százalék, míg a versenytárs nagybankok adataival számolt európai átlag 62,4 százalékon állt. A Bázel III-as 9,5 százalékos tőkemegfelelési mutatóval szemben az Intesa SanPaolo 12,6 százalékos szinten áll, tőkehelyzete az egyik legstabilabb Európában.
Magyarország, Szlovénia – a hitelbővülés egyelőre álom
A hiteloldali üzleti bővülés motorja az ISBD régióban Oroszország lehet, ahol a kihelyezett hitelek éves átlagos bővülése a 2014-17-es időszakban 11,9 százalékkal bővülhet majd az Intesa várakozásai szerint. Miközben az olasz bankcsoport makroelemzői Magyrországon éves átlagban 1,8 százalékos GDP-növekedést várnak, a magyarországi hitelfelvételi kedv esetében szkeptikusak: megítélésük szerint éves átlagban 0,6 százalékkal zsugorodhat az előttünk álló három évben a banki hitelállomány. Nálunk rosszabb, s hazánk mellett az egyetlen negatív adatot Szlovénia produkálja majd az Intesa elemzői szerint, akik ott éves átlagban 0,7 százalékos visszaeséssel számolnak.
A külföldi érdekeltségek nettó eredménynövekedését éves átlagban 3,5 százalékban határozza meg az új üzleti terv, ezzel a nettó profit a 2013-as 2,1 milliárd euróról 2017-re 2,4 milliárdra növekedhet.
Jól indult az év
Az Intesa SanPaolo az első negyedévben 503 millió eurós nettó eredményt ért el, amely az elmúlt 8 negyedév tekintetében a legjobb adat. A 953 millió eurós adózás előtti nyereség 22 százalékos növekedést takar. A bankcsoport nettó kamatbevétele hat negyedévi folyamatos csökkenés után 4 százalékkal, a stratégiai célok szerint az átlagosnál jobban bővítendő díj- és jutalékbevétele 8 százalékkal haladta meg a tavalyi év első három hónapjának adatait.
A társaság nem teljesítő hiteleinek állománya 24 százalékkal csökkent, a nem teljesítő hitelek után megképzett céltartalék összege 7 százalékkal, 1,077 milliárd euróra csökkent az év első három hónapjában. Ezzel a bank a kockázatkezelési területeken is az európai élbolyba került.
A főbb üzleti területeken komoly előrelépés történt, az olasz lakossági üzletág adózás előtti eredménye például 31 százalékkal, 318 millió euróra nőtt, miközben a nemzetközi érdekeltségek az egy évvel korábbinál 44 százalékkal magasabb, összesen 124 millió euróval járult hozzá a bankcsoport eredményéhez.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
