Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a VG-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a moratórium abszolút sikertörténet abból a szempontból, hogy a járvány kitörésekor jó eszköz volt az egészségügyi feszültségek csökkentésére, ugyanakkor hosszútávon többletkiadást jelent a fogyasztóknak.
A kezdeti 1,4 millióhoz képest idén nyáron már 1,15 millió ember volt a moratóriumban, és az első jelzések azt mutatják, hogy kevesebben igénylik a hosszabbítást, mint arra számítani lehetett. Az MNB azt tanácsolja, hogy tényleg csak az vegye igénybe a hosszabbítást, akinek szüksége van rá, és aki így tesz, ne hagyja az utolsó pillanatra.
Az alelnök szerint arra nem kell számítani, hogy a moratórium után esetlegesen nem fizetett hitelek rendszerszintű problémát okoznának, ezek a pénzügyi stabilitásra nem lesznek hatással. Ugyanakkor a jegybank szerint a moratóriumot igénybe vevők jelentős része képes lenne fizetni hitelét, hiszen a lehetőséggel élő fogyasztók közül nagyjából 350 ezren újabb hitelt vettek fel az elmúlt másfél évben, azaz feltételezhető, hogy valószínűleg nincs probléma a fizetőképességükkel, sokkal inkább kényelmi döntés lehetett a háttérben. Az október vége így fordulópont lehet ebből a szempontból is.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan teljesítettek a bankok a moratórium alatt, az alelnök elmondta, hogy témavizsgálatot végez a jegybank 16 pénzügyi intézménynél, azt áttekintve, hogy a szektor szereplői hogyan kezelték az ügyfelek igényeit, megkapták-e az emberek a megfelelő tájékoztatást, segítséget, információt, és hogyan kezelik a törlesztéshez visszatérőket. Bár a vizsgálat még tart, jelentős problémát eddig nem találtak, jól vizsgáztak tehát a bankok a moratórium kapcsán.
Fordulatok és friss eredmények. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
