8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Miért tudott a magyar bankszektor egy recessziós évben kimagasló profitot elérni? Különlegesen jó üzleti döntések vagy inkább egyedi külső körülmények állnak az elmúlt másfél év kimagasló eredményessége mögött?       

Az MNB szeptember elején publikált, úgynevezett prudenciális statisztikái megerősítették, hogy 2024 első féléve folyamán a magyar bankszektor kis híján 1000 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami a hitelintézetek összevont saját tőkéjére vetítve csaknem 25 százalékos megtérülést (lényegében nyereségrátát) jelent. A 2023. évi, kényelmesen 20 százalék fölötti nyereségrátát követően tehát a hazai hitelintézetek jövedelmezősége még tovább erősödött. De hogyan lehetséges az, hogy egy recessziós évben (2023-ban a bruttó hazai termék 0,9 százalékkal csökkent az előző évihez képest) ilyen magas profitot értek el a hazai hitelintézetek, amit aztán még tovább tudtak növelni az idei év első félévében, amikorra a recesszióból ugyan már kilábalt a gazdaság – de egészében a várttól messze elmaradó teljesítményt nyújtott?

Szabad likviditás

Kiindulópontként szükséges rögzítenünk, hogy a magyar bankrendszer jelentős szabad likviditással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi kötelezettségei teljesítéséhez és ügyfelei hitelfelvételi szándékaihoz, valamint egyéb (pl. import célú) forrásszükségletéhez képest bőséges szabad pénzeszközökkel rendelkezik. Ennek a likviditásbőségnek a kialakulása régre nyúlik vissza: a 2000-es évek elejének külföldi tőkebeáramlása, a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság után az MNB által elindított mennyiségi élénkítés (amibe a 2013-ban elindított, majd több hullámban meghosszabbított Növekedési Hitelprogram is besorolható), valamint a Covid-pandémiát követő jegybanki finanszírozási programok végsősoron mind a bankok szabad pénzeszközeinek növekedése irányába hatottak. Ami ebből az elmúlt időszak banki profitjának alakulását vizsgálva igazán fontos, az az, hogy a szabad pénzeszközeik nagy részét a hazai bankok az MNB likviditás-lekötő eszközeiben (jegybanki betét vagy rövidlejáratú jegybanki kötvény) tartják, amire közelítőleg a mindenkori irányadó kamat szintjének megfelelő kamatot fizeti nekik a jegybank. 

Van mozgástere a bankoknak
Van mozgástere a bankoknak
Fotó: Depositphotos

Mindez már a 2023-at megelőző években is jelentős tétel volt a bankok kamatbevételeiben, de a mérsékelt infláció miatt (2013 és 2020 között a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése egyszer sem haladta meg a 3,5 százalékot) az irányadó kamatok szintje akkor még meglehetősen alacsony volt. A 2019 végén, Európában inkább 2020 elején kirobbant Covid-pandémiával járó globális gazdasági korlátozások azonban jelentősen felborították a korábban létező kereslet-kínálati egyensúlyt a világgazdaságban, amit csak tetézett a nemzetközi beszállítói láncok szétszakadása. A kettő hatásaként gyors infláció bontakozott ki, aminek újabb lökést adott Oroszország katonai beavatkozása Ukrajnában, valóságos energiaár-robbanáshoz vezetve.

Az ezen külső hatásoknak különösen kitett magyar gazdaságban az infláció az európai átlagnál is hevesebben lódult meg. Az inflációs kockázatok növekedését látva az MNB ugyan már 2021 közepétől óvatos kamatemelési ciklust kezdett, az infláció 2022.évi felpörgése azonban jóval intenzívebb kamatemelési tempót tett szükségessé, ami végül a 13 százalékon tetőző jegybanki alapkamattól is elszakadó, 18 százalékos irányadó kamatszint kialakulásához vezetett 2022 októberére.

Manőverezési képesség

Általában fennáll az, hogy magasabb hozamkörnyezetben a bankok nagyobb manőverezési képességgel rendelkeznek az úgynevezett kamatmarzs (leegyszerűsítve a hiteleiken és hitelviszonyt megtestesítő követeléseiken elért átlagos kamatszint és a kötelezettségeik, például az ügyfélbetétek után fizetett átlagos kamatszint különbözete) növelésére. Egyszerűen fogalmazva nagyobb mértékben képesek megnövelni a követeléseik után felszámított kamatokat, mint amennyivel a kötelezettségeiken fizetendő kamatok emelkednek. Tulajdonképpen ez az infláció 2022. évi gyorsulását és az MNB erre reagáló kamatemeléseit követően is így volt, mert a saját forrásbevonási költségeik emelkedését lekövetve a bankok gyorsan emelni kezdték az újonnan megkötött hitelek kamatait, a korábban változó kamatozás mellett felvett hiteleken pedig automatikusan kezdtek emelkedni az ügyfelek kamatterhei.

A vállalati betétek kamatát növelni kellett egy időre
A vállalati betétek kamatát növelni kellett egy időre
Fotó: Depositphotos

Emellett a lakossági betétek kamatait tényleg csak minimális mértékben növelték a bankok, vagyis a lakossági szegmensben a kamatmarzs tényleg érdemben kitágult. Ugyanakkor viszont az erősebb alkupozíciójú vállalati ügyfelek betéti kamatait kénytelenek voltak jelentős mértékben emelni a hitelintézetek, ráadásul a bevételek oldaláról mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben limitálta a kamatok növelésének lehetőségét a gazdaságpolitika. Ezek az úgynevezett kamatsapkák az eddigi fennállásuk alatt végül több száz milliárd forint elmaradt bevételt jelentettek a szektornak. 

Hogy voltak mégis képesek kamateredményük számottevő javítására a magyar bankok? 

Úgy, hogy a bankrendszer a jegybanki eszközökben tartott szabad likviditásán – ami csak még tovább bővült a Covid-pandémia negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó gazdaságpolitikai és jegybanki finanszírozási programok révén – az irányadó kamat emelkedésével (ami 2022 júliusában átlépte a 10 százalékot, és csak idén február végén vált újra egyszámjegyűvé) nagyon jelentős extra kamatbevételre tett szert. Ez a többletbevétel mértékét tekintve egymagában is megmagyarázza a banki kamateredmény hatalmas javulását 2023-ban, illetve 2024 eddig eltelt időszakában. 

Erről az oldalról nézve tehát a banki nyereség emelkedésében meghatározó kamateredmény érdemi javulását valójában nem a bankoknak a kamatmarzs-növelésre törekvő manőverezési lehetősége, hanem a magas jegybanki kamatok és a bankrendszeri többletlikviditás együttállása idézte elő, amihez a korábbi gazdaság- és monetáris politikai lépések készítették elő a terepet.

A 2023. évi eredmény javulásában ugyancsak kiugró tétel volt az, hogy 2022-ben az árrobbanásnak és az ukrán-orosz konfliktus kockázatainak az ügyfelek pénzügyi helyzetére vonatkozó várható hatásai miatt a magyar pénzintézetek jelentős értékvesztést és céltartalékot képeztek az esetlegesen bekövetkező veszteségek fedezetére. Ezek a kockázati költségek emelkedésén keresztül visszafogták a 2022. évi eredményt. 2023-ban aztán kiderült, hogy az ügyfelek hiteltörlesztési képessége és hajlandósága messze nem gyengült olyan mértékben, ami a 2022. évi óvatosságot indokolta volna, így a tavalyi évben a céltartalékok feloldásával, az értékvesztések visszaírásával nagyon jelentős kockázati költség javulást könyvelhetett el a bankszektor, ami csaknem a kamateredmény javulásának megfelelő mértékben járult hozzá az éves eredmény látványos javulásához.

Végül pedig egy technikai jellegű tételt sem hagyhatunk ki a felsorolásból: az államilag kamattámogatott lakossági hiteleket a kamatszint alakulásának függvényében a hatályos szabályozás szerint azonnal át kell értékelni a banki könyvekben, és az átértékelődési hatást az eredménnyel szemben kötelezően ki kell mutatni. Mindez 2023-ban, főként a jelentős állományú Babaváró és CSOK-hitelekre tekintettel egy egyszeri közel 300 milliárd forintnyi eredménynövelő hatással járt a bankok éves eredményében.  

2024 eddigi időszakában ez a hatás inkább ellentétes előjelű, igaz, kisebb mértékű, emellett a kockázati költségekben sem következett be további javulás (az is szép eredmény, hogy a gazdaság várttól elmaradó, igen lassú fellendülése ellenére a nem-teljesítő hitelportfolió aránya még további is mérséklődött). Ugyanakkor a bankok más európai országokban is növekvő profitot realizáltak 2023 folyamán, és ez jelentős bővülést eredményezett a magyar bankok osztalékbevételeiben. Végül pedig az sem elhanyagolható, hogy állampapír-állományuk megnövelése révén a bankok 2023-hoz képest csaknem felére tudták redukálni extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket, amivel önmagában 100 milliárd forint közeli javulást tudtak kimutatni adózott eredményükben.    

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy számos olyan tényező járult hozzá jelentősen az elmúlt másfél éves időszakban a bankok különösen magas adózott eredményének kialakulásához, ami bizonyos szempontból egyedinek tekinthető, tehát nem fog hosszabb távon folyamatosan rendelkezésre állni, sőt, inkább ellentétes, vagyis az eredményszint csökkenése (normalizálódása) irányába hat. A jelentős belépési korlátok, valamint a működés magasabb kockázata (a bankrendszer végülis rövid forrásokból finanszíroz hosszú lejáratú hiteleket, azaz mérlege két oldala között érdemi lejárati eltérés feszül) miatt ugyanakkor ebben a szektorban a „normális profitráta” sem alacsony. A bankrendszer jövőjéről csaknem egy évtizede kiadott vitairatában az MNB a 10 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget a vállalat kockázatokhoz mérten méltányosnak nevezte, és ebben a témában azóta sem kommunikált ennek ellentmondó módon.

(Monitor blog)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Papír van róla: kockázatos, amit a kormány csinál
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 19:21
A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.
Pénzügyi szektor Száguld az Otthon Start, ki tudja hol áll meg
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 14:15
Érezhetően emelkedett, de még így is 5 százalék alatti szinten maradt a júniusig tartó egy év alatt a 20 százaléknál kevesebb önerővel felvett jelzáloghitelek aránya. Az Otthon Start megjelenésével még inkább megugorhat ez az arány, hiszen az új támogatott konstrukciónál is elegendő lehet a vételár 10 százalékát előteremteni – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója.
Pénzügyi szektor Hét termékkel startolt el a 3 százalékos fix kamatú vállalkozói hitel
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 16:45
Hétfőtől hét hiteltermék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a Széchenyi Kártya Program keretében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Pénzügyi szektor Sosem takarítottunk meg ennyi pénzt, még mindig a biztonságra játszunk
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:55
Egyetlen év alatt több mint 38 százalékkal emelkedett a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, ami arra utal, hogy a kisbefektetőknek egyre motiválóbb a konstrukcióval elérhető adóelőny – hívta fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Közben a TBSZ-számlákon tartott összeg is szép ütemben gyarapodik. 
Pénzügyi szektor Szép számokat közölt az Államadósság Kezelő Központ
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 19:31
Az idei évi finanszírozási tervének teljesülése az év első kilenc hónapjában kedvezően alakult, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabil, az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 115 százaléka teljesült – közölte az MTI-vel csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK).
Pénzügyi szektor Meglepetés a 30 éves jelzáloghiteleknél az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 16:55
Az Egyesült Államokban emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a szeptember 26-án záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Pénzügyi szektor Ausztriában tovább csökkent az infláció szeptemberben
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 13:47
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme 4,0 százalék volt szeptemberben, miután augusztusban 4,1 százalékos, tavaly március óta a leggyorsabb emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Pénzügyi szektor Ezt mindenki megérezte: óriási féket nyomott a lakossági hitelpiac
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 12:00
Látványos visszaesést hozott az augusztus a lakossági hitelpiacon: lakáshitelekből bő negyedével kevesebbet folyósítottak a bankok júliushoz képest, de visszaesett a személyi kölcsönök iránti kereslet is. 
Pénzügyi szektor Stratégiai szövetséget kötött a Hungarikus Alkusz és a UNIQA
Herman Bernadett | 2025. október 1. 11:00
Kisebbségi tulajdonrészt vásárolt a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. leányvállalatában, a HUNBenefit Többes Ügynök Kft.-ben az UNIQA Biztosító. A partnerségre alapozva a biztosítótársaság – digitális transzformációs programja keretében – átszervezi függőügynöki hálózatát, és a jövőben a Hungarikum Alkusz leányvállalatának kötelékében többes ügynökként szolgálja ki ügyfeleit, és gondozza a mintegy 200 000 biztosítási szerződést.
Pénzügyi szektor Milliós összdíjazással indul a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny
Vámosi Ágoston | 2025. szeptember 25. 17:58
Október 16-ig lehet nevezni a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre. A Privátbankár.hu milliós összdíjazás mellett rendezi meg a vetélkedőt, a döntősök a Budapesti Gazdasági Egyetem campusán mérhetik össze tudásukat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG