Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának jogi szakvéleménye szerint a Kúria megvizsgálhatja, hogy tisztességtelennek minősül-e az árfolyamrés alkalmazása a devizahiteleknél.
Ezt nehéz lesz ráhúzni az összes devizahitelre
|
Nem vagyunk beljebb, mégis gyengült az OTP A hírre gyengültek az OTP részvényei a Budapesti Értéktőzsdén, noha Török Bálint szerint a tényleges gazdasági és jogi eredményeket tekintve most sincs sokkal közelebb a megoldás. A bankoknak mindenképpen jelent majd valamekkora veszteséget a devizahiteles szerződések ügyének rendezése, de ez jelenleg nem számszerűsíthető sem az OTP, sem más pénzintézetek, sem a teljes gazdaság esetében. |
Piaci szereplők arra számítottak, hogy általános érvényű, tisztázó állásfoglalás születik, ami után a Kúria iránymutatást tud adni. A megjelent főtanácsnoki állásfoglalásból előzetesen úgy tűnik, hogy az Európai Bíróság egyedi döntéseket lát szükségesnek, ez alapján a Kúria valószínűleg nem tud majd általános érvényű döntést hozni az árfolyamrés kérdésében - mondta Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője.
A szakember korainak tartja érdemi következtetések levonását, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság tényleges ítélete várhatóan három-négy hónap múlva születik meg, ezután következik a Kúria döntése.
Talán a hiteleseknek jobb hír, de a szerződések nem lesznek semmisek
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy látja, egyelőre nem sokat tisztult a kép. A szakember szerint a főtanácsnoki szakvélemény alapján úgy tűnik, megnőtt az esélye annak, hogy az árfolyamrés ügyében inkább a hitelfelvevők számára dönthet kedvezően a Kúria, de a devizahiteles szerződések nem válnak semmissé. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is sok a kérdőjel, maradt a bizonytalanság. Önmagában az állásfoglalás megjelenése nem mozgatta meg a forint árfolyamát, és az a gazdasági tervezést a bankokon kívül nem befolyásolja - mondta az elemző.
Mennyit nyertek ezen a bankok?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly augusztusban közzétett cikksorozata szerint a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződéseken a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. Az adósoknak jelentős költséget jelent az árfolyamrés (a hitel folyósítása és törlesztés mellett alkalmazott árfolyamtípus különbözete), akár a közép-, akár a vételi árfolyamhoz képest határozták azt meg, mivel annak mértékét a bankok a válság kitörését követően jelentősen megemelték, több esetben megduplázták. Ennek következtében a szélesebb árfolyamrés - még ha a kamatemeléseknél lényegesen kisebb mértékben is, de - tovább növelte az ügyfél terheit.
A teljes hitelköltséget átlagosan 35-45 bázisponttal emelte a kamatrés az MNB számításai szerint ahhoz képest, mintha középárfolyamon határozták volna meg a bankok a törlesztőrészlet. Az MNB azt is megjegyezte akkor, hogy a bankrendszer az árfolyamrésen keresztül évente körülbelül 5 milliárd forint többletbevételt tudott elérni a 2010-es szabályozás előtt, míg azóta ennek az összegnek csupán felét realizálja.(2010 végétől a lakáscélú hitelek törlesztőrészleteinek forintban kifejezett nagyságát középárfolyamon kell meghatározni.)
Mondjuk nemcsak az export nőtt, hanem az import is csökkent. 
