A sűrű fillérek szakmája szerint ha nincs üzemanyag, nincs adó sem

A MOL székháza előtt dübögnek a műanyag benzinkannák. Lehetnének akár gázolajosak is, de ennek nincs jelentősége, mert mindegyik üres. Távolról is hallatszik a hangkavalkád, pedig erősen vetélkednek a munkagépek, éppen bontják az aszfaltot az Október huszonharmadika utcán ezen a szakaszon. Az üres kannákat tulajdonosaik nem jókedvükben ütögetik ütemesen. A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) által meghirdetett nyilvános performanszon vagyunk. Nem túl sokan, és akik eljöttek, azok sem mosolyognak nagyon. Úgy érzik, magukra hagyták őket.

Dolgozni szeretnének

„Üzemanyagot akarunk, mert anélkül nem tudunk dolgozni. A MOL a szemünk látára vált nemzetközi viszonylatban is nagy sikereket elérő vállalattá. Ezért ennek a stratégiai cégnek óriási a társadalmi felelősségvállalása a magyar emberekkel, vállalkozókkal szemben” –  mondja Egri Gábor, az FBSZ elnöke, amikor a hangzavar elcsitul. Hozzáteszi, a magyar állam a jövedéki adó és az adóbevételek nagy részét az ország benzinkútjain keresztül realizálja, ezért ezeknek a kutaknak az ellátása döntő jelentőségű. „Ha nincs üzemanyagellátás, nincs adóbevétel”.

Az FBSZ elnöke szerint a magyar családi tulajdonban lévő benzinkutak is hozzájárulnak a MOL sikeréhez. Szakmájuk a sűrű fillérek kereskedelmi üzletága, ráadásul úgy érzi, az olajipari értéklánc legvégén helyezkednek el. Náluk keletkezik a legkisebb nyereség ebben az értékláncban, ugyanakkor övék a legnagyobb felelősség, hiszen az állami adóbevételek egy része rajtuk keresztül keletkezik.

„Azért jöttünk ide, mert ma Magyarországon egyetlen cég maradt, a MOL, amely képes a hazai benzinkutakat ellátni. Szeretnénk a MOL felelősségére rámutatni, hogy kezelje fontos tényezőként az FBSZ-hez tartozó cégeket, amelyek alapvetően családi vállalkozások.”

Egri Gábor elmondta, nagyon nehéz helyzetbe kerültek az árstop miatt. Érzik annak a felelősségét, hogy a magas energiaköltségek padlóra küldik a gazdaságot, a lakosságot.

„November óta komoly szerepet vállalunk, nap mint nap áldozatokat hozunk. Kollégáktól naponta kapok elkeseredett üzeneteket. Napi 12-14 órákat dolgoznak, van, aki kénytelen volt elengedni az alkalmazottait. Előbb-utóbb Magyarországon vissza kell térni a piaci alapú ellátásra.”

Továbbra is azt javasolják, hogy szociális rászorultsági alapra kell helyezni az emberek mobilitásának támogatását, akár az adóbevételek csökkentésével, a jövedéki adó csökkentésével, akár egyéb támogatási formákkal. Azt kérik, egyrészt a MOL folyamatosan lássa el a magán benzinkutakat, fokozottabban vegyen részt Magyarország ellátásbiztonságában.

„Tudom, sokan még tegnap is örlődtetek, el merjetek-e jönni. Tisztelem a bátorságotokat, helyesen döntöttetek, mert egy igaz ügyért mindig ki kell állni. Azért hoztuk létre az FBSZ-t, hogy képviseljünk egy szakmát, hallassuk annak a hangját és megoldási javaslatokat tegyünk.”

Gépész László, az FBSZ elnökségi tagja ismertette annak a petíciónak a szövegét, amelyet átadnak a MOL vezetésének. Ezek szerint kiemelten szeretnék a szerződéses kapcsolatok rendezését, azaz a MOL ismerje el az ellátási kötelezettség. Kérik heti bontásban meghatározni, a szerződésen belül milyen mennyiséget rendelhetnek a vállalkozók, ne akadályozzák a logisztikai tevékenységüket önkényes mennyiségi csökkentésekkel. Ne kérjenek előleget olyan rendelésre, amit nem teljesítenek. Végezetül az FBSZ célja, hogy a kormányzati eszközökkel kikényszerített együttműködést a gazdasági környezet normalizálódása után is folytassák, valamint tisztességes nagykereskedelmi és végfelhasználó árképzést kérnek.

Időközben kijött az épület elé Bakos Piroska, a MOL kommunikációs vezetője, aki beinvitálta Egri Gábort és Gépész Lászlót. Az FBSZ elnöke arra kérte a megjelenteket, várjanak türelemmel.

480 forintért veszik, ugyanannyiért adják

Ezzel nem is volt baj. Feszültségnek nyoma sem volt, letargiának viszont helyenként igen.

„Egy évvel ezelőtt naponta négyezer liter üzemanyagot értékesítettem, most jó, ha  naponta 500 litert eladok” – mondja Tábik Mihály, aki Gödöllőn üzemeltet egy kutat. „Még jó is, hogy csak ennyit, mert a hét elején közölték velem, eben a hónapban már nem kapok üzemanyagot. 50 ezer liter a tárolókapacitásom, előbb vagy utóbb az is elfogy.”

Sorolja a költségeit. 480 forintért vesz egy liter üzemanyagot, annyiért is adja tovább. Erre jön a szállítási díj, a benzinkút rezsije, a bérköltségek a járulékokkal.

„Hónapok óta a tartalékainkat éljük fel és azok végesek. Holnaptól igényelhetünk literenként 20 forintos támogatást. Azzal sem leszünk sokkal beljebb, talán a rezsit kigazdálkodjuk belőle.”

Tábik Mihály a kormány 1177/2022. határozatára utal, ami szerint a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében támogatásban részesülnek a kisbenzinkutak. A támogatás három hónapra, 2022. március, április és május hónapokra vehető igénybe.

A támogatás összege literenként 20 forint, amit a vállalkozás által az Innovációért és Technológiáért felelős Minisztériumhoz benyújtott kérelem alapján előlegként, egy összegben fizetnek ki.

Galántai János két kutat működtet, egyet Kiskőrösön, egyet Mórahalmon.

„Ha bezárok, akkor a kiskőrösiek még tudnak hova menni, a mórahalmiak viszont bajba lennének, mert közel és távol egyedül nálam tudnak tankolni. Kiszámoltuk a könyvelőmmel, havonta közel tízmillió forintot kell kitermelnem ahhoz, hogy nullán legyek. Közben jelenleg a benzinen egy fillér hasznunk sem keletkezik.”

„Az enyém kis kút, összesen öten dolgozunk velem együtt” – veszi át a szót Szikszai István, aki Dabas közelében működteti benzinkútját. „Szinte mindenkit ismerünk, aki betér hozzánk, olyanok vagyunk, mint egy család. Jó nagy család, az biztos, de szeretnénk megtartani őket, mert ha bezárunk, akkor a vevő elmegy máshová és nem biztos, hogy visszajön, hiába nyitunk ki újra. Arról nem is beszélve, hogy arra is gondolnom kell, az alkalmazottaimnak is van családja. Jelenleg közel 700 benzinkút van magánkézben Magyarországon. Ha mindenkinek csak annyi alkalmazottja van, mint nekem, akkor is több mint tízezer ember megélhetéséről, biztonságáról van szó. Budapesten nehéz azt elképzelni, a vidéken élőknek mit jelent az, ha nem tud tankolni. A fővárosban legyintenek egyet, átállnak a tömegközlekedésre. A környékünkön sok olyan falu van, ahol naponta egy busz megy a nagyvárosba, egy meg vissza, ezért fontos a mobilitás. Ehhez jelenleg mi jelentjük a segítséget. Igaz, most csak veszteségeink vannak, de nem adhatjuk fel, ez az állapot sem tarthat a végtelenségig.”

Közös ügy

Visszatér Egri Gábor Gépész László társaságában. Az FBSZ elnöke mosolyog, a győzelem jelét mutatja.

 „Hazuga Károly, a MOL nagykereskedelmi értékesítési igazgatója volt a beszélgetés egyik résztvevője” – kezdte a tárgyalás összegzését Gépész László. Elmondása szerint ígéretet kaptak arra, hogy a szerződéskötések zökkenőmentesek lesznek. A MOL vállalja a jelenlegi és a jövőbeni szerződött partnerek ellátását. Ha az előre lekötött mennyiséget nem tudják szolgáltatni, erről előre értesítik a kutak üzemeltetőit. A tárgyaláson elhangzott, a MOL gyakorlatilag utolérte a magát a kiszállításokban. Az is elhangzott, a cég történetében nem volt még példa arra, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagy számban kössenek új partneri szerződéseket.

„Közös ügyünk az ország üzemanyagellátása” – mondta Bakos Piroska. Hozzátette, csak márciusban hetven olyan partnerrel kötöttek szerződést, akik eddig külföldi üzemanyagot értékesítettek és a MOL-lal nem álltak kapcsolatban. Az új partnerek is számíthatnak a cégre, és megfelelő mennyiségű üzemanyaggal látják el őket.

„Mindenkinek megköszönöm, aki eljött. Úgy érzem, a performanszunk sikeres volt, a MOL részéről nagyon konstruktív hozzáállást tapasztaltunk. Ígéretet tettek arra, hogy az általunk elmondott problémákat rövid időn belül orvosolják. Még egyszer köszönöm a segítségeteket és jó utat mindenkinek hazafelé” – búcsúzott el a demonstrálóktól Egri Gábor.