.jpg)
Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke szerint a devizahitelezés erodálja a monetáris politika hatékonyságát, a jegybank elveszti egyes pénzügyi folyamatok felett a kontroll lehetőségét, ezért makroprudenciális eszközökkel lehetőleg vissza kell szorítani a nagyarányú devizahitel felvételt.
.jpg)
A Lengyel Nemzeti Bank (Narodowy Bank Polski) elnöke kifejtette: ha az egyes országokba bejövő külföldi forrásokat nézzük, a külföldről beáramló működő tőke erősíti, felértékeli a helyi valutát, míg a külföldről felvett kölcsönök inkább annak volatilitását, a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának ingadozását növelik. A hosszú távú külföldi forrásokat inkább az intézményi befektetők keresik, míg a rövidebb távú hiteleket a háztartások, vagy a vállalkozások részesítik előnyben.
A lengyel jegybanki elnök rámutatott, hogy a devizahitelezés a feltörekvő országokban jelent gondot, különösen Kelet-Európa országainak lakossága körében lett népszerű. Magyarországon igen jelentős lett a devizakölcsönök aránya, de a Lehman Brothers csődjéig Lengyelországban is igencsak devizában, azon belül is svájci frankban adósodtak el a lakosok - elemezte Marek Belka.
Kiemelte: a Lehman Brothers csődje előtt a lengyel háztartások által felvett hitelek mintegy 70 százalékát svájci frank alapon nyújtották. A válság ezen nagymértékben változtatott, a lengyel lakosság által felvett kölcsönökben 35-37 százalékra csökkent a válság miatt a devizahitelek aránya, és ezen belül előretört az euróhitelezés. Mostanra a devizahitelezés tovább mérséklődött.
Érdekes jelenségként elmondta: a devizakölcsönök felvétele inkább a lengyel lakosság problémájaként jelentkezett, a lengyelországi vállalkozások "majdnem" banki hitelek nélkül működnek, Lengyelországban a vállalati hitelezés a lengyel GDP mindössze 16 százalékát teszi ki.
MTI
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
