A GDP százalékában a költségvetési hiány 6,1 százalék volt, míg a háztartások finanszírozási képessége (nettó megtakarítása) a negyedéves GDP 7,2 százalékára rúgott. Az 1,1 százalékpontnyi különbség csaknem elérte a múlt év negyedik negyedévét, amikor a háztartások GDP arányában 6,1 százalékos finanszírozási képessége állt szemben az államháztartás 4,9 százalékos hiányával, egyébként pedig 2001 harmadik negyede óta nem volt példa arra, hogy a lakossági megtakarítások fedezték volna az államháztartás hiányát.
A háztartások 497 milliárd forintot megközelítő nettó megtakarításai 379 milliárd forint bruttó megtakarításon felül a kötelezettségek 118 milliárd forintos, azon belül a devizában fennálló tartozások 185 milliárdos visszafizetéséből származott a második negyedévben. A lakosság devizatartozásai azonban így is 806 milliárd forinttal emelkedtek a jelentős forintgyengülés miatt, mivel az euróhoz 7,5, a svájci frankhoz képest pedig 16,3 százalékkal gyengült a forint a második negyedév alatt. (A japán jenben denominált adósságok forintértéke 24,5 százalékkal nőtt a második negyedév alatt.)
A lakossági devizatörlesztések másfél éve, 2008 negyedik negyedéve óta meghaladják a hitelfelvételeket és a forinthitel felvétel - a tavalyi második negyedév kivételével - nem ellensúlyozta ezt a tételt, azaz a háztartások nettó törlesztők voltak.
A 380 milliárdot megközelítő második negyedévi megtakarításokból 145 milliárd befektetési jegyekbe, másik 155 milliárd pedig biztosítási tartalékokba, ezen belül 120 milliárd nyugdíjbiztosítási díjtartalékba áramlott. A befektetési jegyek vásárlása az előző negyedévekben is hasonló nagyságú volt, de a nyugdíjbiztosítási befektetések az elmúlt öt negyedévben nem érte el a legutóbbi szintet. A lakosság tőzsdei részvényvásárlásai négy negyedévi nettó eladások után lendültek fel és 87,5 milliárddal másfél éve nem látott összeget értek el.
MTI