Az uniós GDP több mint harmada ment bankmentésre
Az intézkedések José Manuel Durao Barroso elnök megfogalmazása szerint lépést jelentenek a bankunió irányában, Michel Barnier témafelelős biztos szerint pedig változtatnak azon, hogy a nehéz helyzetbe került pénzintézetek megmentésének költségeit az adófizetők viseljék.
A bizottság közleményéből kiderül: 2008 októbere és 2011 októbere között az Európai Bizottság 4500 milliárd euró (az uniós GDP 37 százalékának megfelelő) állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények javára.
Mi oldja meg a ma problémáit?
Az bizottság reményei szerint az új kezdeményezések révén a hatóságok rendelkezésére állnak majd azok az eszközök, amelyekkel érdemben tudnak fellépni még a problémák felmerülése előtt, vagy a folyamat korai szakaszában.
Barroso a bankunió létrehozását már szerdán felvetette, ez a gazdasági kormányzás megerősítésének első lépése lehet és megoldást nyújthat a jövőbeni bankválságok kezelésére. A ma problémáit azonban csak akkor tudná orvosolni, ha a tagállamok belemennek, hogy az európai mentőalapból (ESM) közvetlenül is fel lehessen tőkésíteni a bajba jutott bankokat. Az alapból eddig a tagállamok részesülhettek segítségben. Az ESM forrásaira a spanyol bankszektornak lehet nagy szüksége, a pénzintézetek feltőkésítését az állam valószínűleg nem tudja majd magára vállalni.
Ne az adófizetők állják a bankcsődöket
A bizottság megállapította, "a pénzügyi válság rávilágított: az állami szervek nincsenek megfelelően felkészülve arra, hogy globális piacokon működő, gyenge lábakon álló bankokat kezeljenek".
A javaslat garantálná azt is, hogy a csődbe ment bankok átszervezésének és szanálásának költségeit a bank tulajdonosai és hitelezői viseljék, ne pedig az adófizetők.
Az uniós végrehajtó testület a közelmúltban vetette fel a bankunió létrehozásának lehetőségét. Az elképzelés lényege az uniós tagországok szorosabb együttműködése, a szabályozás kiterjesztése és jobb összehangolása a bankszektor problémáinak könnyebb megelőzése és kezelhetősége érdekében. A téma napirenden lesz a következő hetek magas szintű uniós tanácskozásain, köztük minden bizonnyal a június végi állam- és kormányfői találkozón is.
Mind a 27 tagállamra vonatkozik a javaslat
Barroso szerdán hangsúlyozta, a javaslat felelősségteljesebbé teszi a bankszektort. "Egymástól független gazdaságaink megerősítése és további integrációja érdekében végzett munkánk során hozzájárul a jövőbeli stabilitáshoz és az EU-ba vetett bizalom erősödéséhez" - tette hozzá.
A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős Barnier Brüsszelben sajtótájékoztatót is tartott a témáról, és ezen leszögezte: a bizottság elképzelései szerint az új szabályozás mind a 27 EU-tagországra vonatkozna.
Fel kell készülni a jövő válságaira
A javaslat szerint a jövőben helyreállítási terv készítését írnák elő a bankok számára. Ebben a bankok meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket életképességük visszaállítása érdekében hoznának pénzügyi helyzetük romlása esetén. A bankok szanálásáért felelős hatóságoknak szanálási tervet kell készíteniük - derül ki a közleményből, amely szerint mindazonáltal e téren "az új szabályozási keret azon erőfeszítésekre épül, amelyeket egyes tagállamok a saját szanálási rendszerük javítására tettek a közelmúltban". Amennyiben továbbá "a hatóságok a tervezési folyamat során szanálhatósági akadályokat tárnak fel", "felszólíthatják a bankot jogi vagy működési struktúrájának módosítására annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel szanálható legyen anélkül, hogy a kritikus funkciókban kárt okoznának, a pénzügyi stabilitást veszélyeztetnék vagy költséget okoznának az adófizetőknek".
A bizottság azt is sürgette, hogy a pénzügyi csoportok csoporton belüli kössenek megállapodásokat, amely alapján támogatást nyújthatnak egymásnak, ha valamelyikük pénzügyi nehézségekkel küzd.
A szanálási eszközök között a javaslat négy lehetőséget sorol fel: a csődbe jutott bank teljes vagy részleges eladását, "hídintézmény" közbeiktatását, amelynek keretében a bank jó eszközeit egy új bankhoz telepítik, úgynevezett eszközelkülönítést (amellyel a bank "rossz" eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruházzák át), illetve a szigorúan szabályozott hitelezői feltőkésítést, amelynek révén a teher nem az államra, hanem elsősorban a magánbefektetőkre hárulna.
Kapnak-e a bankok pénzt az ESM-ből? Még kérdéses
A sajtótájékoztatón Barnier (képünkön, lent) megerősítette, hogy a bizottság továbbra is fontosnak tartaná fontolóra venni az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus igénybevételét közvetlenül bankok támogatására, megmentésére. Ez az elképzelés az utóbbi hetekben bizonyos teret nyert az unión belül, ugyanakkor több tagország továbbra is ellenzi.
Kérdésre válaszolva a biztos kitért a spanyolországi helyzetre is, tekintettel arra, hogy az elmúlt napokban sok szó esett a spanyol bankok megsegítésének szükségességéről. Barnier hangoztatta, hogy először a lehető legpontosabban fel kell mérni a helyzetet, és csak azután lehet döntéseket hozni a témában. Hozzátette, nem tartja kizártnak, hogy soron kívüli intézkedéseket hozzanak a spanyol bankrendszer problémáinak megoldására.
A szerdán bemutatott bizottsági javaslatra a megfigyelők egy része máris úgy reagált, hogy az túlságosan későn érkezett a jelenlegi válság kezelésére. A javaslatnak keresztül kell mennie az uniós jóváhagyási folyamaton, ami több mint egy évig is eltarthat.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
