A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2014. november 4-től felügyeleti biztosokat rendelt ki a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-hez. Az MNB ma végzésben közzétett ideiglenes intézkedését a hitelintézet tőkehelyzete, a jogszerű működés szavatolásának szükségessége és az intézmény működésének érintettjei – elsősorban a betétesek, illetve a hitelezők, tulajdonosok – halaszthatatlan védelme indokolta.
Az ideiglenes intézkedések a hitelintézet jegybanki vizsgálatának lezárultáig maradnak érvényben.
A felügyeleti biztosok ma átvették a hitelintézet irányítását annak igazgatóságától és - az MNB tájékoztatása szerint "gondoskodnak a megfelelő működésről". A jegybank ezzel párhuzamosan ügyfelenként 5 millió forintban korlátozta a hitelintézet által az ideiglenes intézkedés időtartalma alatt kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális összegét. Ezen összeghatáron belül – ha igénylik – nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez.
Nem adhatnak hitelt
A hitelintézet fiókja, internetbankja, kártyaszolgáltatása – a biztosok érkezését követő átadás-átvétel időszakában esetlegesen előforduló rövid szolgáltatási szünetet kivéve – a megszokott módon elérhető. A korlátozások a befektetési szolgáltatások kapcsán érintett ügyfeleket egyáltalán nem érintik. Az MNB ugyanakkor megtiltotta a Széchenyi Banknak hitel és pénzkölcsön nyújtását, kezesség vagy bankgarancia vállalását, illetve egyéb bankári kötelezettségek végzését.
Az MNB – mint az ismert – jelenleg átfogó vizsgálatot folytat a hitelintézetnél. Az állami tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. által delegált felügyeleti biztosok kirendelése, illetve az egyéb korlátozó intézkedések a vizsgálatot lezáró határozat meghozataláig, de legfeljebb egy évre, a betétek és más források visszafizetésének korlátozása maximum 90 napig marad érvényben.
Hogy jutottak idáig?
Sokak megdöbbenésére a múlt év végén, ez év elején a Széchenyi Bank még a magyar Raiffeisen lehetséges vevőjeként lépett fel, s a hírek szerint az osztrák sajtóhírek hatására feldühödött Raiffeisen részvényesek tiltakozására hiúsult meg az ügylet, az, hogy - osztrák cikket idézve - "egy garázscég" vásárolja meg a nagymúltú hitelintézet egyik legrégibb leányvállalatát. (Egyes hírek szerint a hazai Raiffeisen menedzsment is komoly vállalásokat tett elkerülendő az eladást.) Persze, információk szerint a Széchenyi Bank bankvásárláshoz a korábban a 2013-ban már 3 milliárdos állami tőkeemelés révén 49 százalékos tulajdont szerzett magyar államnak is újra a zsebébe kellett volna nyúlnia. Ez ugyanakkor inkább édes teher lett volna a következő időszak eseményeihez képest.
Merthogy a magyar tulajdonban és jelentős részben állami tulajdonban lévő bank problémáiról már tavasszal suttogtak pénzügyi körökben. Figyelmeztető jel volt, hogy rövid banknál eltöltött idő után távozott a pénzintézettől Szász Károly, a PSZÁF volt elnöke, aki vezérigazgató-helyettesi posztot töltött be néhány hónapig. Egyre több jel mutatott arra, hogy nem elég pusztán a magyar tulajdon a sikeres bankvezetéshez.
Júniusban azután lemondott a Széchenyi Bank teljes vezérkara, miután a bank veszteségeinek is köszönhetően kilenc és félmilliárdos tőkeemelésre kényszerült a többségi tulajdonos, magánszemélyek (így Töröcskei István és Boros Imre) tulajdonában lévő T&T Zrt,. Az MNB azonban augusztusban jelezte, így is monitorozza a bankot. Feltehetően ez vezetett a biztosok mostani kirendeléséhez.
Nem statégiai szereplő - de vannak furcsaságok
A Széchenyi Bank sem mérete (mérlegfőösszeg szerint a hitelintézeti szektor 0,14 százaléka), sem tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre - írja mai közleményében az MNB. Mindez azt jelenti, hogy aligha lesz majd a Széchenyi Bank az, amelyik esetében a jegybank az új bankszanálási törvény alapján kapott jogosítványaival élni fog.
Ugyanakkor vannak állami programok, ahol a Széchenyi Bank komoly szereplő. A pénzintézet nyújthat egyedül hitelt a mozgássérültek gépkocsi-csere programja keretében és a számos projektje fut a külföldi magyar kereskedőházakkal is. E tekintetben érdekes lehet a bank jövője.
Az elmúlt hetekben lábra kaptak olyan hírek is, hogy a megrendült helyzetű bankba egy orosz hitelintézet vásárolná be magát, s az új felállásban nagyszabású projektek finanszírozója lehetne a bank. A mostani felügyeleti lépés birtokában mindenesetre sürgetővé vált valamilyen lépés a Széchenyi Bank kapcsán.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
