Ahogy az várható volt, az egyik - meg nem nevezett - hitelintézet az Alkotmánybíróságon (AB) megtámadta az első adósmentő törvény azon szabályát, amely az árfolyamrésre vonatkozik - írja a Magyar Nemzet. A bank álláspontja szerint alkotmánysértő, hogy az árfolyamrésről szóló szerződéses kikötéseket, a Kúria és a törvényhozás visszamenőleg semmisnek nyilvánította.
A pénzügyi intézmények a július 26-a óta hatályos első adósmentő csomag alapján csak az általános szerződési feltételekben szabályozott egyoldalú kamatemelések miatt fordulhattak a bírósághoz. Ezek a perek zajlanak, tegnap az első két jogerős ítélet - a Pannon Takarék és a Sopron Bank esetében - kimondta az érintett hitelintézetek általános szerződési feltételeinek jogszerűtlenségét a törvény szabályai szerint. Három elsőfokú és egy másodfokú esetben ugyanakkor a bíróság kért alkotmánybírósági vizsgálatot - a Magyar Nemzet csütörtöki információi szerint az AB jövő kedden már tárgyalja az ügyet.
A múlt héten benyújtott alkotmányjogi panasz az árfolyamrés témakörét érinti, amelyről - korábbi saját határozatát felülírva - június 16-án a Kúria jogegységi határozata állapította meg, hogy a devizaszerződésekben annak kikötése, alkalmazása tisztességtelen. A beadványt épp ezért az Alkotmánybíróság vélhetően a korábbi indítványoktól elkülönülten, önálló eljárásban tárgyalja majd.
Az AB-t megkereső pénzintézet szerint a jogegységi határozat és az adósmentő törvény árfolyamréssel kapcsolatos passzusai sértik a jogállamiságot, a jogbiztonságot, érintett szabályaikat ezért meg kell semmisíteni. A bank állítja: a Kúria és az Országgyűlés úgy avatkozott be polgári jogi szerződésekbe, hogy a korábban létrejött hitelmegállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket átrendezte.
Az alkotmányjogi panasz hivatkozik az Európai Bíróságnak arra a döntésére is, amit a luxembourgi fórum a Kásler házaspárnak az OTP Jelzálogbank ellen indított perében hozott meg. A hitelintézet úgy véli: a Kúria jogegységi határozata és a júliusi adósmentő törvény egyes rendelkezései sem az európai követelménynek, sem a hazai alaptörvénynek nem felelnek meg, de ellentétesek az AB idei, devizaügyi alkotmány értelmező határozatával is.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
