Aggódik az MNB, hogy kivonulnak a befektetési szolgáltatók?

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektetővédelmi Alap (Beva) összevonása maximum szervezeti alapon lehetséges, a két tevékenység összevonását európai jogszabályok lehetetlenné teszik – értesült a Privátbankár.hu.

Természetesen az elmúlt években a kártalanításhoz hozzáedződött, nagyszámú ügyfél kezelésében megfelelő gyakorlatot szerzett, arra eljárásrenddel rendelkező OBA szervezetileg alkalmasabb lehet a mostani brókercsődők kártalanításának felgyorsítására, ám nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a gyors kártalanításra a Bevától egészen eltérő eljárásrend miatt van módja az alapnak. Ezen eljárásrend alapján lettek meghatározva a kártérítési értékek, amelyek esetében az OBA szerződött partnereivel, kész forgatókönyv alapján tud eljárni. Azaz, a gyors kártalanításhoz nem csak a szervezet kinevezése, hanem „fogak” is kellenek: az OBA pl. külön jelentéstételi metódust írt elő a pénzintézeteknek. Szervezeti összevonás esetén erre a befektetési vállalkozások esetében is fel kell jogosítani.

Amit ugyanakkor szakmailag kivihetetlen: az a szakmai összevonás. Ha szervezetileg össze is fésülhető a két intézményvédelmi alap, a kártalanításra fordítható összeg, a befizetések (és az alapok által felvehető hitelek) között mindig is kínai falnak kell majd állnia – azaz az OBA és a Beva közötti keresztfinanszírozás tilos. S bár mind az OBA, mind a Beva tekintetében a legnagyobb befizetők azonosak – a banki listát vezető OTP a Beva bevételeinek is 30 százalékát adja – a két alap más és más befektetők befizetéseiért felel.

Bécsben dolgoznak majd a "hazai" befektetési cégek?

Persze, lehet, hogy az élet maga oldja meg a helyzetet, hiszen a Beva kártalanítási értékhatárának emelése sokak szerint olyan drasztikus díjemelésekkel járhat, amely után elnéptelenedhet a hazai befektetési szolgáltatói piac. Az persze más kérdés, hogy a jogalkotó tényleg azt akarja-e, hogy azok a magyarok, akik részvényt és befektetési jegyet akarnak vásárolni, azok osztrák, német és amerikai szolgáltatókon keresztül ügyleteljenek a Magyarországra bejegyzett cégek kihullása után. Aligha lehet ez a cél...

Az MNB mintha látná a problémát. A Privátbankár.hu megkeresésére, miszerint azon javaslatukat, hogy a Beva értékhatárát is 20 ezerről 100 ezer euróra emeljék, előzetes számítások előzték-e meg – a jegybank úgy felelt, hogy „az MNB természetesen mérlegelte a módosítás várható hatásait, és javaslatát ennek ismeretében tette meg”.

Ki mondta, hogy gyorsan kell visszatölteni a Bevát?

A jegybank álláspontja szerint egy magasabb kártalanítási összeg jogszabályi szintű meghatározása értelemszerűen feltételezi az ennek megfelelő forrás biztosítását, ami a tagoknak többletkiadást jelenthet. A felügyelet szerint ez ugyanakkor nem jelent feltétlenül azonnali jelentős terhet a piac szereplőinek. Jogalkotási kérdés ugyanis az is, hogy a Beva kártalanítási alapját mennyi idő alatt volna célszerű feltölteni a megfelelő mértékűre – áll az MNB lapunkhoz eljuttatott válaszában. .

E tekintetben a magasabb összegű kártalanítást a felügyelet szerint az sem gátolja, hogy a Beva vagyona mikorra lesz pozitív, hiszen hitelfelvétellel az alap elő tudja majd teremteni a mindenkori kártalanításhoz szükséges összeget. Más kérdés, hogy néhány újabb csőd - ami azért nem pusztán csalás, hanem romló piaci környezet esetén is előfordulhat - s a hazai befektetővédelem évtizedekig nem tud majd valóban garancialapként működni, s így rászorul a piac (kötvények) vagy épp a jegybank (hitel) jóindulatára.