Simonyi Tamás, a KPMG Corporate Finance közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője szerint Magyarországon kevés nyereséges bank van, a bankok zömén a tulajdonosnak tőkevesztesége van, ami ráadásul egyhamar nem is javul.
Kivonulás: ez azért sok pénz...
Ebben az esetben két dilemma előtt állnak a tulajdonosok. Az egyik, hogy eladják most a magyarországi bankjukat és leírni a veszteséget. Ez esetben persze látni kell, hogy az anyabanki könyvekben már vélhetően sokkal kisebb értéken szerepel a magyar filiálé, ám ettől még komoly tételeket jelent egy ilyen leírás. Főleg azért, mert – miként az MKB esetében kiderült – a jelen körülmények között csak további befizetéssel viszi, ha viszi az új tulajdonos a bankot. Márpedig – szintén az MKB analógiával élve – az anyabankok csoportszintű profitjának félévnyi, éves összegét bizony nem túl jó érzés elkölteni egy... bankeladásra. Ezt meglehetősen nehéz megmagyarázni a részvényeseknek – az MKB esete ebből a szempontból is kivételes, hiszen ott eladási kényszer hajtotta ilyen irányba a történéseket.
Ma már idegesek Magyarország hallatán
A másik út, ami a tulajdonosok előtt áll, hogy továbbra is évről-évre realizálja az aktuális veszteséget, ami porlasztja a leírási veszteséget. Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni Simonyi Tamás szerint arra, hogy a bankok is gazdálkodó szervezetek, akik építeni és nem veszteséget csökkenteni szeretnének. Emellett bizony ma már a magyar érdekeltségek leginkább azért kezdenek problémásak lenni, mert túl sok menedzsment időt és figyelmet kötnek le, márpedig a KPMG szakértője szerint a menedzsment idő és ideg kérdése sok alkalommal többet nyom a latba, mint a rövid távú financiális kérdések.
Eladói piac van
Az értékesítés kapcsán ugyanakkor nem árt tisztában lenni a lehetőségekkel. Simonyi Tamás szerint látni kell, az elmúlt hónapokban azok a hitelintézetek, amelyek érezték, hogy problémáik lesznek a teszten, ezért jelentős eszközértékesítésbe kezdtek – augusztus végéig a KPMG az egy évvel korábbinál ötször komolyabb értékű európai tranzakcióban volt tanácsadó partner – az ügyletek átlagmérete 700 millió euró volt. Ennek ellenére a következő hónapokban további értékesítési hullám jöhet – márpedig ebben a piaci környezetben korántsem biztos, hogy a magyar leánybankokra lenne piaci érdeklődés.
Az állam még vevő lehet
Ha ez így van, akkor kérdésként vetődhet fel, hogy az állam helyébe léphet-e a piaci szereplőknek. Ezzel kapcsolatban a szakértő meglehetősen óvatos: véleménye szerint a komoly nagyvállalati és privát banki múlttal bíró MKB mellett az állami portfólióban helye lehet egy kisebb, jól működtetett, gyors, best practice-ként alkalmazható ügymenetekkel bíró, lakossági és kkv-üzletfeleket kiszolgáló pénzintézetnek.
Monetenegró és Albánia is. 
