Simor: prociklikus a gazdaságpolitikánk

Simor András, az MNB elnöke a portfolio.hu által szervezett Budapesti Gazdasági Fórum nyitóelőadásán elmondta, hogy Magyarországon a gazdaságpolitika prociklikus, és hogy ebből mennyire tud kitörni egy ország, abban meghatározó az intézmények minősége. Véleménye szerint ahol az intézmények erősebbek, a költségvetési politika jobban képes a válság enyhítésére. A prociklikus politikát azonban erősítik a tőkepiacok, melyek szintén prociklikusan viselkednek, de erősíti a politikusok viselkedése is.

A jegybank elnöke szerint ilyenkor az egyik lehetőség, hogy nemzetközi intézményekhez (IMF, EU) fordul egy ország, hogy a segítségére siessenek, továbbá a hatalmi ágak szétválasztása és megfelelő fiskális intézmények is kontrollálhatják a folyamatot. Ennek a kontrollnak nem a költségvetési hiányt, hanem a ciklikusan kiigazított, strukturális egyenleget kell korlátoznia. Simor András elmondta, hogy a fiskális politika porciklikusságának megszüntetése csökkenti az üzleti ciklusok kilengéseit, növeli a válság alatti mozgásteret, csökkenti az ország sérülékenységét és növeli a monetáris politika mozgásterét. Az elnök hozzátette, hogy a kormánytól független intézményekre kell bízni a sikerhez szükséges intézkedések kikényszerítését.

EU: a szükséges lépéseket megtették, a célok eléréséhez azonban nem elég

Andor László EU-biztos szerint az eurózóna tegnapi döntései elveiben azt az útitervet követik, amelyet két hete az Európai Bizottság felvázolt. Ez öt fontos elemből áll: Görögország helyzetének rendezéséből, az EU pénzügyi intézményeinek megerősítéséből (az intervenció, pl. az EFSF révén, meghatározása), a bankok helyzetének (tőkehelyzetének, hitelezési aktivitásának) rendezéséséből, a stabilitási és növekedésösztönző szakpolitikák felgyorsításából, a gazdasági kormányzás szorosabbá tételéből: a költségvetési politika összehangolásából. Az EU-biztos szerint a szükséges lépéseket megtették, bár hozzátette; mindez nem elégséges feltételei az Európai Bizottság gazdasági és szociális céljainak eléréséhez.

Székely István Pál, az Európai Bizottság igazgatója a konferencián elmondta, hogy eltérő csoportokba sorolhatók az országok aszerint, milyen mértékben és ütemben képesek visszatérni a válság előtti növekedési pályájukhoz. Az igazgató elmondta, hogy ami az eurózónát, az USA-t és Németországot illeti, e három a válságra reálgazdasági értelemben hasonlóan reagált, de Németország növekedése, kilábalása az utóbbi időszakban gyorsabb. Székely szerint az európai perifériális országok GDP-visszaeséséhez jelentősen hozzájárult, hogy túlfogyasztás és túlberuházás jellemezte ezeket az országokat a válság előtt. Az igazgató véleménye szerint országkockázataik a válság első felében elfogadható szinten maradtak, ezt követően azonban jelentős növekedésnek indultak, ami a korábbi egyensúlytalanságok miatt előállt problémák következménye.

Nagy károkat okoz a gazdaságpolitikai bizonytalanság

Nagy Piroska, az EBRD stratégiai igazgatója előadásában elmondta, hogy az EBRD előrejelzése szerint stagnálni fog az Európai Unió gazdasága 2012-ben. Számos más térséggel ellentétben ráadásul a feltörekvő európai országok GDP-je 2012-ben is a 2007-es szint alatt maradhat. Magyarország és néhány ország kivételével növekedésnek indult a hitelezés, de jóval alacsonyabb volumen mellett, mint a válság előtti szint. Nagy Piroska szerint a szerény növekedés mögött hatalmas különbségek vannak az egyes országok hitelpiacai között, amit a szabályozói intézkedések is befolyásoltak.

Nagy Piroska elmondta, hogy a közép-európai és balti térség 2010-es növekedési lehetőségeit a júliusi 3,4 százalékról mára 1,7 százalékra módosította az EBRD, reflektálva az eurózóna válságára. Ami a térségbeli országok folyó fizetési mérlegét illeti, 2007 és 2010 között a többség (köztük Magyarország) esetében javult ez az adat, továbbá hasonlóan nőttek az országok nemzetközi devizatartalékai, csakúgy, mint a bankok tőkeszintje. A magyar bankok tőkemegfelelése is jobb volt 2010 végén, mint 2007-ben. Rossz hír azonban, hogy a nem teljesítő hitelek aránya minden megfigyelt országban nőtt, miközben a devizahitelek állományi aránya továbbra is magas a térségben annak ellenére, hogy az új hitelek nagy részét már helyi fizetőeszközben nyújtják a bankok.

A panelbeszélgetésben résztvevő bankvezérek szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága nagy károkat okoz, a válság előtti hitelezési gyakorlathoz nem térhet vissza Magyarország. Harmati László, az FHB üzleti vezérigazgatója a fő nehézségnek a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanságot nevezte. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a legnagyobb vállalati hitelezési veszteségeken már túl vannak a bankok, és úgy látja; veszélyes, hogy most a bankok lettek a fekete bárányok.

Privátbankár