Egyes szakértői vélemények szerint a 2008-as pénzügyi válság semmi sem volt ahhoz képest, ahogy a koronavírus-járvány gazdasági következményei az európai bankokat érinthetik. Néhány napja publikálta az Oliver Wyman tanácsadó vállalat azt az anyagot, amely igen sötét képet fest a kontinens bankrendszeréről. Azt feltételezik, hogy az európai bankok akár 800 milliárd eurós hitelveszteséggel is szembesülhetnek az idei évben, és a következő három évben is jelentősen visszafoghatják az eredményeiket a járvány elhúzódó hatásai. Amennyiben a járványnak komolyabb mértékű második hulláma lesz, amely ismét visszaveti a gazdasági életet, akkor a bankok vesztesége elérheti a fenti 800 milliárdos összeget.
A vállalat többféle forgatókönyvvel is számol, és meg kell jegyezni, a fenti összegnek csupán a felét teszi ki a legvalószínűbbnek tartott alapfeltevésük. Ugyanakkor már az ebben foglalt 400 milliárd eurós hitelezési veszteség is óriási összeg, az elmúlt években leírt veszteségek 2,5-szerese. Az összeg nagyságrendje szempontjából jelzésértékű az is, hogy az Európai Unió a tagállami vezetők által egy hete kínkeservesen elfogadott helyreállítási alapjában hitelekkel és vissza nem térítendő forrásokkal összesen 750 milliárd eurót tervez kiosztani.
Az Oliver Wyman európai társigazgatója, Christian Edelmann azt jelezte, hogy az egyszeri veszteségen túl az is problémát jelenthet, hogy a kamatmarzsok a piacra öntött végtelennek tűnő jegybanki források miatt erősen beszűkülnek. Miután azonban a gazdasági helyzet korántsem kedvező, mindez azzal járhat, hogy a bankok hajlamosak lesznek a kockázatkerülésre a hitelezés során.
Nem túlzottak a félelmek
A sajtóban megnyilatkozó politikusok, de még az elemzők egy része is igyekszik csillapítani az aggodalmakat és optimista képet festeni a gazdaságról. Így is érkeznek folyamatosan a kijózanító információk, ilyen volt például, amikor a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaság visszaesése a várt 3 százaléknál is nagyobb lehet, és elérheti az 5 százalékot is.
Hasonló a helyzet a vállalati, illetve jelen esetben a banki gyorsjelentésekkel, amelyekből kiderül, hogy a szektorban érintett társaságok miként látják a helyzetet. Az öt legnagyobb amerikai bank például már 55 milliárd dollárnyi tartalékot képzett a második negyedévben a rossz hitelekre. Szerencséjük, hogy a nemteljesítő állomány miatti bukást részben ellensúlyozza, hogy az elmúlt egy évtizedben a legmagasabb kereskedési bevételét realizálják, ám az amerikai bankok vezetői arra figyelmeztettek, hogy a problémák elhúzódásával számolnak.
Az európai bankok az elmúlt napokban kezdték a második negyedéves számaik publikálását, és az első adatok túl sok jóval nem kecsegtettek. A Deutsche Bank például már a gyorsjelentés előtt figyelmeztetett, hogy a céltartalékok szintje az első negyedévben képzett több mint 50 milliárd dollárhoz képest tovább fog növekedni. Az európai pénzintézetek közül legnagyobb mértékben a Credit Swiss növelte a céltartalék képzését, de ezen a listán több skandináv bank (Nordea, Swedbank, Danske Bank, SEB) is top 10-es. A magyarországi leányvállalattal is rendelkező bankok közül a KBC volt, amelynek anyabankja jelentősen növelte a céltartalékképzést, igaz hozzá kell tenni, hogy ehhez az itteni operációnak nem sok köze volt.
Mi a helyzet a magyar bankoknál?
Az első féléves adatok még nem ismertek, ugyanakkor már az első negyedéves számok is paradigmaváltást jeleztek. Drasztikusan visszaesett a hazai bankok eredménye, az első negyedévben az adózás utáni nyereségük 20,5 milliárd forint lett, miközben egy évvel korábban még közel 136 milliárdos profitról adott számot a szektor.
Az is figyelemre méltó volt, hogy 2019 első negyedévében 7 milliárd forintos nyereségük származott abból, hogy céltartalékokat oldottak fel, ezzel szemben idén az első három hónapot követően 95,6 milliárd forintot tett ki a céltartalék-képzés.
Utóbbiért egyébként elsősorban az OTP volt a felelős, hiszen mint az a bank első negyedéves jelentéséből kiderült, a kockázati költségek csaknem 92 milliárd forintot tettek ki, az egy évvel korábbi 6, és előző negyedévi 25 milliárd forinttal szemben. Ugyanakkor az jelentősen torzítja a képet, hogy a bank a jelentésében azt is jelezte, ekkora mértékű leírásra azért került sor, mert a leánybankjainál megugrott a nemteljesítés kockázata. A céltartalékok jelentős részét az OTP más országokban lévő kitettségei (így a bolgár, az orosz és az ukrán) miatt képezte.
Korábbi cikkünkben ugyanakkor éppen az OTP céltartalék képzésének apropóján foglalkoztunk azzal, hogy a hitelmoratórium sok mindent elfed. Annak köszönhetően az adósoknak az év végéig nem kell teljesíteniük, így viszont a hitelek látszólag nem dőlnek be. Ez azonban csak a látszat, hiszen sok adós helyzete roppant meg a járvány legrosszabb hónapjaiban, legyen szó lakossági vagy vállalati ügyfelekről. Az első kategóriába tartozók közül remélhetőleg mindenkinek elegendő lesz arra a következő félév, hogy rendezni tudja az anyagi helyzetét, és a moratórium december végi lejártát követően ismét törleszteni tudjon.
Ha viszont megnézzük a munkaerőpiaci helyzetet, akkor azt feltételezhetjük, hogy a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű, azok, akik elvesztették a munkájukat, egyáltalán nem biztos, hogy találnak másik állást, és ha vissza is kerülnek a munkaerőpiacra (legyen szó akár az elsődlegesről, akár közmunkáról), az elérhető jövedelmük nem biztos, hogy eléri majd a járvány előtti szintet. Így tehát feltételezhető, hogy a lakossági hitelek egy része is nem teljesítővé válik.
Még rosszabb talán a helyzet a vállalkozások azon részével, amelyek a válság sújtotta szektorokban működnek. Számos vendéglátóipar és idegenforgalmi cég a járvány miatt bezárt, és miután a piac csak lassan áll talpra, ezek között is sok olyan lesz, amely jó eséllyel csődbe megy, annak ellenére, hogy a kormány két kézzel szórja a pénzt az érintett cégeknek.
Miután maguk a hiteladósok is sokszor csak tapogatóznak a ködben, és nem látják tisztán, hogy mi lesz velük a moratórium lejártát követően, a bankok is nehezen tudják a céltartalékok szintjét meghatározni. A tisztánlátást próbálja segíteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely hétfőn adott ki vezetői körlevelet. Ebben az értékvesztési szintek számításához szükséges minimumelvárásokat szabott meg, ugyanakkor rugalmasabbá is tette az értékvesztéssel kapcsolatos prudenciális elvárásait az IFRS 9 makrogazdasági információs és hitelkockázati sztenderdjeiről szóló vezetői körlevelének módosításával. Mint írták, a hitelintézeti piac szereplői július 27-től legkésőbb jövő év végéig élhetnek a módosító eszközökkel, amelyek célja a koronavírus miatti veszélyhelyzet hatásainak mérséklése.
A repülők környezetszennyezésének jelentős hányadát teszik ki a kondenzcsíkok. 
