Elültek a viharfelhők, feltámadóban az építőipar?
A vasárnapi boltbezárás bevezetése, majd idei megszűnése között jelentősen megcsappant a hazai kereskedelmi és szervizvállalkozások száma, most azonban úgy tűnik, megbékélt a szegmens. Az első negyedévben összesen 75 milliárd forinttal bővült az ilyen jellegű cégek forinthitel-állománya, ezzel a teljes kihelyezés meghaladja az ezermilliárd forintot. A legtöbb hitelt egyébként a feldolgozóipari, azon belül is a vegyipari cégek veszik fel, ezek összesen 92 milliárd forint kölcsönt vettek fel az év első három hónapjában.
Úgy tűnik, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) képes új lélegzetet adni a haldoklónak kikiáltott építőiparba. Az építőipari hitelek állománya öt évvel ezelőtt volt a csúcson, akkor 600 milliárd forintot is meghaladták a kihelyezett hitelek, ez azonban a tavalyi év végére alig a felére apadt. Idén márciusig végre egy csekély, 2,4 milliárd forintos növekedés mutatkozott a szegmensben, amit már a CSOK számlájára lehet írni. Az ingatlanos cégek hitelállománya azonban továbbra is alacsonynak mondható.
Uniós források vs. hitelek
A Világgazdaság cikke szerint a hitelfelvételt jelentősen befolyásolja az uniós támogatások mértéke, ahova ugyanis több forrás érkezik, ott jellemzően kevesebb hitelt vesznek fel. Ilyen ágazat például a mezőgazdaság, ahová idén a Vidékfejlesztési Program keretében csaknem 109 milliárd forint támogatást öntött az unió, így a szezonalitás mellett ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy csökkent a felvett agrárhitelek száma. Az összes ágazat közül a mezőgazdaság az egyébként, amelyik a legnagyobb arányban használja a kisebb hitelintézeteket, ha hitelfelvételről van szó. Az agrárcégek mellett még az építőipari és vendéglátóipari cégek fordulnak nagyobb arányban a kisebb pénzügyi cégekhez.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
