A jogszabály szerint a bankok az "elszámoltatásból" származó visszatérítést elsősorban a gyűjtőszámlahitelek törlesztésére fordítják majd, egy átlagos svájci frankos hitel esetében ezeken a számlákon 171 ezer forint van. A maradék megy az eredeti hitel tőketartozásának csökkentésére - írja a lap.
Az árfolyamgátasoknak a rögzített árfolyam fölötti kamatot már korábban elengedték, és mivel ez a teher fele részben a bankokra hárult, ezt az elszámolás idején levonhatják a visszatérítésből. Egy átlagos frankhiteles esetében ez szeptember végéig körülbelül 145 ezer forintot jelentett.
Ez pedig összességében véve azt jelenti, hogy annak a frankhitelesnek, aki belépett az árfolyamgátba, a tőketartozása várhatóan több százezer forinttal magasabb lesz a forintosítás után, mint annak, aki nem lépett be - írja a Világgazdaság.
15 százalékos emelkedés - így is-úgy is ez lett volna?
Az árfolyamgátas összességében véve nem jár persze rosszabbul, hiszen a kedvezményeket már korábban megkapta, a törlesztőrészlete viszont 15 százalékkal is emelkedhet a forintosítást követően.
Az árfolyamgát futamideje egyébként 60 hónap, a szabályozás miatt az ügyfelek törlesztőrészlete a 60 hónapos védelem után sem emelkedhetne 15 százaléknál nagyobb mértékben az árfolyamgát-időszaki fölé - gyakorlatilag ezt a 15 százalékos emelkedést "hozhatja előre" a devizahitelek mostani rendezése.
A Bankszövetség szerint ők járnak a legjobban
Arról, hogy a forintosítással ki fog jól járni, a Bankszövetség főtitkára korábban azt mondta: "aki bízott a kormányban és bízott a bankszövetségben, tehát fizette mindig rendesen a hiteleit, és belépett az árfolyamgátba a lakáshitelesek közül, ők fognak a legjobban járni". Ezt azzal magyarázta, hogy akik az árfolyamgátba beléptek, kaptak a kormánytól és a bankoktól is valamennyi kedvezményt, és a kormánytól kapott kedvezmény "extra módon" megmarad nekik.
Egyetértésre jutott a kormány és az ellenzék a másfél évvel ezelőtti szöuli tömegszerencsétlenség vizsgálatának ügyében. 
