A kormány több alkalommal közölte: szándékában áll a Magyarországról távozó külföldi bankok helyébe lépve növelni a bankrendszerben a magyar tulajdon arányát. Orbán Viktor miniszterelnök még tavasszal egy rádióinterjúban elmondta, hogy a takarékszövetkezeti szektor megerősítésének első lépése a Takarékbankban való kisebbségi állami szerepvállalás. A Takarékbank azonban ettől még nem lesz állami bank.
A DZ Bankkal volt érvényes szindikátusi szerződés, az állammal még nem köttetett ilyen, a jogokat és kötelezettségeket külön szabályozó megállapodás. A szindikátusi szerződéssel kapcsolatban mindazonáltal információink szerint több egyeztetési körön is túl vannak a felek.
A takarékszövetkezetek már a tárgyalások elején leszögezték: ragaszkodnak a többségi tulajdonosi, irányítási, ellenőrzési, döntési pozíció megtartásához. A takarékszövetkezeti integrációk lapjának korábbi száma idézi Dr. Turi Dénest, az OTSZ alelnökét: a status quo megtartásához egy esetleges tőkeemelés esetén is ragaszkodnak. Ha alárendelt kölcsöntőkére vagy bármilyen tőkejuttatásra van szüksége a szektornak, akkor a takarékszövetkezetek igényt tartanak valamilyen formában arra a részre, amivel pozícióikat tartani tudják.
Varga Antal ügyvezető május végén az MTI-vel közölte: a takarékok előnyt remélnek az állam tulajdonosi szerepvállalásától a Takarékbankban, arra számítanak, hogy részesedhetnek a Magyar Fejlesztési Bank holdudvarába tartozó cégek pénzforgalmából, amelyek a takarékokat választják majd számlavezetőül.
A Takarékbank pénteki rendkívüli közgyűlése a tervezett menetrendnek megfelelően zajlott le, részben a tervezett adásvétellel összefüggésben módosították az alapszabályt is a részvényesek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,42 pontos nyitás után csökkent pénteken kora délutánig. 
