Kedvezően alakult a bankszektoron kívüli, az MNB által felügyelet szektorok szempontjából tavaly a makrogazdasági környezet – mondta Kisgergely Kornél ügyvezető igazgatója, a Magyar Nemzeti Bank által idén először megjelentetett kockázati jelentés bemutatóján.

A szakember szerint a biztosítási piacot alaposan megmozgatta a nyugdíjbiztosítási adókedvezmény, az MNB ezen felül két ajánlással (a nyugdíjbiztosítási TKM-, illetve online biztosításközvetítői) szabott új irányokat a piacnak.

Kisgergely Kornél

A brókerpiac tavalyi eseményeit háttérbe szorítja a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor idei botránya. Kisgergely Kornél szerint a befektetési piacon ugyan „mikroszkópikus méretű” szolgáltatók mentek tönkre, ám az általuk okozott kár azonban komoly, százmilliárdos tételt jelentett. (Az MNB kimutatása szerint az érintett 3 cég az ügyfélvagyon 1 százalékát kezelte, az ügyfelek 4 százaléka tartozott ide.)

Kisgergely Kornél szerint nagy gond, hogy a csalások nagy részét vállalati kötvényekkel követték el, amely kedvező megtakarítási alternatívái lehetnének, ám a területen nem ez volt az első visszaélés, így a bizalom ezen instrumentumok irányába továbbra is csekély.

Így néz ki a svájci frank bukta

Végh Richárd az MNB tőkepiaci piacfelügyeleti igazgatóságának vezetője szerint a januári svájci frank sokk kapcsán 10 hazai vállalkozás szenvedett el veszteséget, összességében 20 milliárd forintos veszteséget okozva a lezárt pozíciókon. (Január 15-én egy-egy számlatulajdonos átlagosan mintegy 10 millió forintos veszteséget szenvedett el a lezárt pozíciókon, s ezt növelte a nem lezárt pozíciók vesztesége. Az ügyféltartozások egy részét a befektetők nem tudták fedezni, illetve az elszámolások során nem tudták rendezni. (A befektetési alapoknál a veszteség az alapkezelői szektor nettó eszközértékének 0,5 százalékát érintette.) Az igazgató szerint az utólagos ármódosítások miatt egyes online platformok működtetőivel szemben perek indulhatnak.

Az igazgató szerint az is kiderült, hogy a hazai szolgáltatók külföldi kereskedelmi platformokkal kötött úgynevezett white-label megállapodásai komoly kockázatot jelentenek. (Ekkor a hazai szolgáltató saját nevében nyújtja az ügyfelek részére a magas tőkeáttételű devizakereskedési lehetőséget.) Januárban kiderült, hogy a kereskedésbe beépített automatizált kockázatkezelési funkciók (stop-loss megbízások) nem működtek, sok esetben az online kereskedési rendszerek nem voltak képesek a hirtelen megnövekedett megbízásokat kezelni. A tapasztalatok nyomán az MNB egyrészt erősíti a felügyelést ezen megállapodások iránt, ugyanakkor arra próbálja szorítani a piacot, hogy függő ügynöki kapcsolat váltsa ezeket a megállapodásokat, akik kitartanak a white-label szerződések mellett, azok esetében ugyanakkor a felmerülő partnerkockázatok okán többlettőke-előírás várható.

Végh Richárd szerint az év eleji történések ellenére nem ingott meg a bizalom a szektorban, az ügyfélvagyon a befektetési vállalkozások esetében 3 százalékkal nőtt az első negyedév alatt. Azt, hogy koncentráció zajlik a piacon és a befektetők a biztonságosabbnak tartott banki cégekhez viszik inkább a pénzüket, az jelezi, hogy a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézeteknél 7,8 százalékos ez a növekedés.

Komoly feltételek a szolgáltatókkal szemben

Az MNB pótolta a korábbi előírások hiányát – amelyek például a hitelintézeti szektorban megvoltak – így a piacra lépéshez szükséges képzettségi szabályok szigorodtak, s előzetes engedélyhez lesz kötve a vezető személyének változása. A könyvvizsgálókkal kapcsolatban is szigorodnak a szabályok. Új piacra lépő cég egy éven belül átfogó vizsgálatra számíthat, a cégeket a korábbi 5 helyett 3 évente keresi majd fel az MNB. Az igazgató emlékeztetett: számottevően bővült a felügyeleti eszköztár is. A szolgáltatók a jövőben sokkal szigorúbb információszolgáltatást kell, hogy teljesítsenek. A változások után az MNB honlapján minden befektetőnek módja lesz az értékpapír-számláján lévő megtakarítások (értékpapír, pénz) nyomon követése.

A piaci társaságok harmada már tavaly is veszteséges volt. Az év eleji brókercsődőkből eredő többletbefizetések (és a veszteségek) okán az – igaz hosszan elnyúló befizetések okán a veszteségtermelés erősödni fog, ezért komoly koncentráció várható majd a piacon – mondta az igazgató.

Biztosítók, pénztárak: kevés lesz a trendforduló

Nagy Koppány, az MNB biztosítókért, pénztárakért, pénzügyi vállalkozásokért és a közvetítők felügyeletéért felelős igazgató szerint nemzetközi összevetésben a hazai biztosítói és pénztári piac kicsiny, a hosszú távú megtakarítási kedv alacsony. A piacokon ugyanakkor növekedési fordulat következett be, ám ennek ki kellene tartania, hiszen a növekedés mértéke egyelőre elmarad a régisó országoktól. A biztosítói és az önkéntes pénztári tartalékok szintje azért így is közelíti a 3000 milliárd forintot (jelenleg 2800 milliárd, 2017-re várható, hogy elérjük a 3000 milliárdot), ami azért jelzi, hogy nem csekély mértékről van szó. A vizsgált szektorok a megtakarítások 60 százalékát állampapírban tartják.

Nyugdíjbiztosítás hajtotta növekedés

Életbiztosításokban jelenleg 1,8 millió ügyfél tartja pénzét, az életági díjbevétel 3,4 százalékkal, a szerződők száma 2 százalékkal nőtt tavaly. Az életbiztosítási piacot egyértelműen a nyugdíjbiztosítás hajtja, a fogyasztók védelmét a TKM-ajánlás biztosítja, amely ugyanakkor bizalmat ébresztett a fogyasztókban, a piac pedig jogkövető. A legdrágább TKM-mel bíró termékek eltűntek, ráadásul a limitszint alatt valódi verseny alakult ki. Az éves nyugdíjbiztosítási átlagdíj 222 ezer forint, míg a „sima” életbiztosítások 138 ezer forintos éves átlagdíjon mozognak. A nyugdíjbiztosításnál, a NYESZ-nél és az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lényegében azonos a költségszint, így tényleg az ügyfél belátásán múlik, melyik megoldást választja.

Ma már az olcsó kgfb-díj a legnagyobb kockázat

A szektorszintű kockázatok terén ugyanakkor az MNB továbbra is úgy látja, hogy a kgfb-biztosításoknál a károk növekedését nem követik a díjak, ez szolvencia-problémákat vethet fel. A kárhányad 80-100 százalék között van, ez a biztosítói költségekkel már mindenképp 100 százalék felett van. Ez már az autósoknak sem jó hír, hiszen a problémák ahhoz vezethetnek, hogy rosszabb színvonalon, lassabban történik majd a kárrendezés. A szükséges díjemelés nem jelentős az ügyfeleknek – emlékeztetett az idei évre az igazgató. Az idei átlagdíjak személygépkocsiknál 4, egyéb területen 16 százalékos növekedést jelentettek – ez a mostani díjszintek mellett kezelhetőek – vélekedett Nagy Koppány.

A tőkefeltöltöttsége a vizsgált területnek stabil, de nemzetközi szinten alacsony, a Szolvencia II. szabályok miatt növekvő volatilitás várható. Az EU és a régiós országokban a tőkefeltöltöttség 360 százalék körül áll, ehhez képest Magyarországon 200 százalék körül állunk.

Kevesen osztoznak a profiton

A biztosítási piac jövedelmezősége szektorszinten jó, ám visszabontva egyes cégekre, igen koncentrált a nyereségesség, ami komoly konszolidációs várakozást erősít. A biztosítók harmada tartósan veszteséges – mondta Nagy Koppány.

A fentiekkel függhet össze, hogy az életbiztosítási piacon újra nő a piaci koncentráció, míg az önkéntes nyugdíjpénztári piacon (ahol 1000 milliárd forintnyi megtakarítás van) természetes és régóta tart a koncentráció. Ez utóbbi piacon Nagy Koppány komoly előnynek tartja, hogy az önkéntes befizetések száma folyamatosan nő, amit ugyanakkor az elért jó hozamok hajtanak.

Jön az életbiztosítási TKM-ajánlás is

Az MNB a nyugdíjbiztosítási ajánlás tapasztalatai alapján megfogalmazta az etikus életbiztosítási koncepció létrehozásának szükségességét. A cél a költségtranszparencia, ennek jegyében a befektetési költségek felülvizsgálatát tervezik (a mintát az önkéntes nyugdíjpénztári szabályozás jelentheti). A jutalékszabályok finomítása is napirenden van, ennek első szabályozása már megtörtént, de több más lépést (mint pl. az egyszeri díjas életbiztosítások jutalékkorlátjának bevezetését) tervezik. A koncepció a befektetésre vonatkozó technikai szabályok szigorítását is előirányozza. Az MNB megítélése szerint a TKM-önszabályozás hasznos volt, ám a TKM limit tekintetében már nem működik jól a piaci önszabályozás, ezért itt az MNB lépni kézül, s vélhetően életbelép majd TKM-ajánlás az életbiztosításokra is