Józsa István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombaton egy budapesti DRB-bankfiók előtt tartott sajtótájékoztatón a törvénymódosítási javaslatot azzal indokolta: elégtelen a mostani szabályozás, hiszen bank ellenőriz bankot, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a fideszes kétharmados parlamenti többség "besöpörte" az MNB-be. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank a jegybanki függetlenséggel takarózik, és nem enged betekintést felügyeleti munkájába – tette hozzá.
| Az ország legnagyobb brókerbotrányának további történéseiről itt olvashat >> |
A szocialista politikus szerint online ellenőrzésre és egy olyan átlátható felügyeleti szervre van szükség, amely köteles a parlamentnek beszámolni, illetve azt a kormány is ellenőrizheti. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, javasolják, hogy évente legyen átfogó vizsgálat ezeknél a bankoknál.
Megismételte az MSZP korábbi követelését: az MNB - felügyeleti hatáskörével élve - haladéktalanul kártalanítsa a DRB ügyfeleit „elégtelen működés okozta kár miatt”. Emlékeztetett arra, hogy a brókercéghez kötődő bankcsoportnak 120 ezer betétese, vagyis károsultja van. Józsa István véleménye szerint nem fordulhatott volna elő ez a bankcsőd, ha a felügyelet megfelelően végzi a munkáját, ezért kezdeményezték azt is, hogy mondjon le Matolcsy György jegybankelnök, helyét egy pártoktól független szakember vegye át.
Kérdésre válaszolva beszélt arról, uniós direktíva miatt határozták meg korábban azt, hogy háromévente kötelező átvizsgálni a bankokat, de felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB saját hatáskörében bármikor átvizsgálhat egy bankot – fejezi be az MTI.
A héten parlamenti politikai viták is voltak arról, hogy a jelenlegi vagy a 2010 előtti kormányzat tehet a Buda-Cash botrányról. Amennyiben igaz az, hogy 15 éve voltak szabálytalan üzelmek a cégnél, akkor nagy valószínűséggel mindkettő.
Korábban, a PSZÁF és az MNB összevonása kapcsán sok vita volt arról, kell-e ezt csinálni. Az akkori érvek között sok szólt ellene és mellette is, ahogy vannak külföldi példák mindkettőre. A fő kérdés valójában nem biztos, hogy az intézményi keret, hanem az lehet, hogy milyen jogkörökkel és feladatokkal rendelkezik az adott intézmény, és mennyire végzi jól a munkáját.
Lengyel, brit, német orosz, osztrák és portugál állampolgárok is vannak a sérültek között. 
