A jegybanki statisztikák szerint 2013. január végéhez képest idén az első hónap végén 272,8 milliárd forinttal, 27,1 százalékkal csökkent a pénzintézetekben lakossági lekötött betétek állománya. Egy másik adat arra is rávilágít, hogy az emberek a rendkívül alacsony kamatok mellett – amit a kamatadó mellett immár eho is súlíyt – nem igazán akarják lekötni pénzüket. Aki nem keres más befektetési formát, az bizony a mostani kamatszintek mellett nem igazán vesződik a lekötéssel – ennek köszönhetően a látra szóló lakossági betétállomány a januárt megelőző 12 hónap alatt 21,6 százalékkal 1669,3 milliárd forintról 2029,6 milliárd forintra emelkedett – azaz jóval nagyobb mértékben, mint a betétekből távozó összeg. A jegybanki adatokra rímel a Magnet Bank adatsora: az elmúlt fél évben 5 százalékkal csökkent a forint betéti állomány a banknál, miközben a forint folyószámla állomány 40 százalékkal nőtt. A betétekben elhelyezett összegek növekedéséről egyedül a K&H adott hírt.
A tendenciákról szólva Tóth Henrik, az MKB Bank stratégia és üzletpolitika szakterületének főosztályvezető-helyettese a Privátbankárnak arról beszélt, hogy a magasabb fix vagy remélt magas hozamok a megtakarításokkal rendelkező ügyfeleket a befektetéseik átstrukturálására késztették. A banknál a lakossági betétállomány csökkenését az MKB kötvénybe történő intenzív befektetés, valamint az MKB befektetési alapok jegyeinek vásárlása indukálta. Persze – ismerte el a szakértő – az is közrejátszik a mostani helyzetben, hogy a bankoknak bőséges a forintlikviditása, amely nem indukál újabb költséges nagy betéti kampányt a bankok, így az MKB részéről sem. A befektetési jegyek vásárlása mellett az állampapírok fokozott és államilag ösztönzött értékesítése is hozzájárult a betétek erodálódásához.
"Bankban marad" a megtakarítás?
Nem szomorkodnak az „eltűnt” betétek iránt más pénzintézeteknél sem. Az OTP-nél az ad okot az örömre, hogy a lakossági betét állomány az év első 9 hónapjában 10 százalék alatti mértékben csökkent, ami jóval kisebb a teljes hazai piacon tapasztalt csökkenésnél. (Az év végi adatokról a holnapi gyorsjelentés kapcsán kaphatunk információkat.) Ugyanakkor az OTP-nél is úgy látják: összességében nem csökkent a banknál lévő megtakarítási állomány, mivel – a megtakarítások átstrukturálódtak döntően befektetési alapokba. Így nyilatkoztak az UniCredit és a Budapest Bank szakértői is, míg az Ersténél mindehhez fontosnak tartották hozzátenni, hogy megnövekedett az érdeklődés a feltételhez kötött betéti termékek és a rendszeres megtakarítások iránt is, ahol leginkább a vésztartalékot képző ügyfelek és a megtakarítási piacra most belépők találhatóak. Az átstrukturálódás mértékéről adatokat is közlő CIB szerint a betétállomány eróziójával szemben a CIB befektetési alapokban lévő állomány százalékkal, a CIB kötvényekben tartott pénzek 30 százalékkal nőttek.
A megtakarítások szofisztikáltabb kezelését tapasztalták az FHB-nál. A megtakarításaikat átcsoportosítók a pénzpiaci, a rövid kötvényes és az abszolút hozamú termékek között (is) megosztják pénzüket, míg a betétek esetében korábban is tapasztalható volt, hogy a megtakarítás egy részét euró és dollár betétben helyezték el, s a magas kamatszintet hosszabb, betétnél éves (euró esetében akár másfél évesben is), kötvénynél pedig még hosszabb futamidejű termékben is elhelyezték – jelezték a banknál.
Bár bukunk vele, de a rövid betétet preferáljuk
Ami a szűken vett betéteket illeti, a hitelintézetek nem igazán tapasztalnak átstrukturálódást a lekötési határidők között - annak ellenére sem, hogy a csökkenő kamatkörnyezetben a rövid távú megtakarításokra fizetett kamat és az azokra rakodó terhek (kamatadó, eho, a kivét tranzakciós illetéke) okán ezeken a futamidőkön már rendkívül nehéz egyáltalán többletet hozni - 3 hónapos lekötésig ma már ritka, hogy a betétet feltörő ne kevesebb pénz kapjon kézhez, mint amit betett. Ahogy arra a Budapest Banknál felhívták a figyelmet, alapvetően a megtakarítási formák között megy végbe átstrukturálódás, a betéteken belül ez kevésbé releváns. Ezzel függhet össze az is ugyanakkor, hogy csökkent azok aránya, akik korábban a magas kamatszint miatt akár három évre is szívesen kötötték le pénzüket fix kamattal – most ők alternatív befektetéseket keresnek. A hosszú távú lekötések terén legfeljebb az adóoptimalizálás jegyében a TBSZ számlákra kerülő hosszú betétek esetében érezhető halvány bővülés – tették hozzá az Ersténél.
A K&H adatai szerint a betétek terén nincs nagy változás: aki betétben tartja a pénzét, továbbra is a 2-3 hónapos időtávot preferálja. Ennek okát az Ersténél abban látják, hogy az elmúlt időben – a csökkenő kamatok miatt is – a rövidebb futamidejű betétek lettek kedvezőbben árazva a bankoknál, így az ügyfelek ezt a futamidőt választották leginkább.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
