.jpg)
A magyar gazdaság ismét a növekedés jeleit mutatja, de a fellendülés lassabb, mint a térség más országaiban és az intézkedések fenntarthatósága megkérdőjelezhető - írta a Neue Zürcher Zeitung
.jpg)
A NZZ szerint a növekedés elsősorban az exportra épülő iparon nyugszik. Kiemelte, ahogy az állam támogatásokkal próbálja vonzóbbá tenni a külföldi befektetők számára a magyarországi telephelyeket és az infrastrukturális fejlesztések révén az építőipart is fel akarja lendíteni. Felidézte többek között, hogy az új alkotmányban rögzítették az államadósság felső határát.
A Fidesz-kormány azzal a szándékkal lépett hatalomra, hogy elkerülje az előző kormányok alatti megszorításokat. A lakosság körében még nem múlt el a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései okozta "rémület", mindamellett a Bajnai-kormánynak sikerült az EU-ban az egyik legalacsonyabb szintre csökkenteni a költségvetési hiányt - írta.
A szerző úgy látja, Orbán tudatosan kevés konkrét ígéretet tett, de első intézkedéseinek irányvonala félreérthetetlen volt: gazdaságélénkítés adócsökkentések révén, egyúttal a terhek növelése, de nem az állampolgároké, hanem elsősorban a külföldi cégeké és a bankoké. Később azonban a lakosságot is "a kasszához szólították" azzal, hogy a magánnyugdíjpénztárakba befolyt befizetéseket a költségvetésbe vezették át - írta.
Az intézkedések eredményeként a költségvetési hiány az idén meg fog felelni az uniós elvárásoknak - állt a cikkben.
A lapban idézett elemző, Richter Sándor, a bécsi WIIW kutatóintézet Magyarország-szakértője szkeptikus a kormány intézkedéseinek fenntarthatóságát illetően. Richter szerint sok, azokban foglalt államháztartási forrás csak ideiglenes jellegű, így a különadók és a magánnyugdíjpénztárak vagyona. A fogyasztás élénkítésének céljával végrehajtott adócsökkentés a költségvetési "lyukak" különadókból való betömésével kombinálva Richter szerint meglehetősen kockázatos fiskális politika képét sugallja.
Richter szerint idén egyértelműen kikerül a recesszióból a magyar gazdaság. A háztartások fogyasztása viszont csak szerény mértékben növekszik majd, a jövedelemadó csökkentése ugyanis elsősorban a jómódú családokat érinti, akiknél a fogyasztás növelése kevésbé áll a központban. Úgy vélekedett, a befektetések gyorsabban növekszenek, mint a fogyasztás, mindamellett egy nagyon alacsony szintről indulva.
A közvetlen külföldi befektetések mértéke elmarad a csehországitól, a lengyelországitól és a szlovákiaitól, s ennek "legalább részben" a válságadók és a bankadó az oka. Az eljárásmód, a "fideszes politikusok retorikája" és a bizonytalanság, hogy meddig szedik be az adót, elbizonytalanodáshoz vezetett - mondta az elemző a lapnak. Más intézkedések, a nyugdíjpénztárak, az alkotmánybíróság gazdasági hatáskörének szűkítése és a visszamenőleges hatályú adók "befolyásolják a jogbiztonságba vetett bizalmat" - közölte Richter.
Az elemző rámutatott, hogy felértékelődik az európai uniós transzferek, mint pénzügyi források szerepe.
A közgazdász a 2012-re, illetve 2013-ra meghirdetett 2,5, illetve 2,2 százalékos hiánycélt túlságosan ambiciózusnak tartja, ő maga 3 százalékos deficittel számol. A gazdaság jelenlegi helyzete alapján legfeljebb három százalékos gazdasági növekedést tart valószínűnek.
MTI
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
