Február elsejétől nem lesz deviza alapú lakáshitel, és más típusú devizahitel Magyarországon, az ebből eredő gondok eltűnnek a hazai pénzügyi rendszerből - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton Budapesten sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint.
(Azt azért ne felejtsük el: az autóhitelekre, ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsönökre például nem vonatkozik a forintosítás, ahogy vállalati hitelek is elérhetőek devizában, sőt: bár igen szigorú feltételek mellett, de néhány lakáshiteles is megtarthatja tartozását devizában a forintosítás ellenére is. Az mindenesetre igaz: a devizakockázat túlnyomó része eltűnik a lakossági hitelezésből.)
Kezdődik az elszámolás és a forintosítás
A miniszter kiemelte: február elseje történelmi fordulónap, megkezdődik az elszámolás és a forintosítás, valamint hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A forintosítással 1000 milliárd forint tartozásnövekedéstől védte meg a kormány a lakosságot, az önkormányzatokat és az államháztartást - tette hozzá, utalva arra: a svájci jegybank döntése miatt nem sokkal a törlesztőrészleteknél használt devizaárfolyam rögzítése után szállt el a frank árfolyama.
|
Mikor látjuk az eredményt? A további menetrend Március 1-től április végéig kapják meg az ügyfelek az elszámolási igazolásokat, innentől számítva 30 napjuk lesz az érintetteknek arra, hogy jelezzék, ha megfelelnek azon feltételeknek, amelyek alapján mentesülhetnek a forintosítástól. A forintosítás határideje május 1. A forinthiteleknél a fordulónap június 30. A tájékoztatást itt az ügyfelek nyáron kapják meg, míg a kamat októbertől módosul. |
Nem kerülnek tömegesen az utcára az emberek
Kijelentette: a kormány és a Magyar Bankszövetség egyetértett abban, hogy a bankok a devizahitelek forintosításának végéig, illetve az elszámolás lezárásáig önkéntesen fenntartják a lakásértékesítési kvótarendszert. Varga Mihály kiemelte: fennmarad a kilakoltatási moratórium, ezzel is segítik a nehéz helyzetbe került családokat.
A forintosítással 1000 milliárd forint tartozásnövekedéstől védte meg a kormány a lakosságot, az önkormányzatokat és az államháztartást – állította a miniszter. Ám a kormány kritikusai szerint a lépés későn jött, korábban hasonló nagyságrendű veszteséget már elszenvedtek a gazdasági szereplők, főleg a lakosság a devizahiteleken, amiért főleg a forintgyengülés felelős. Amiben pedig a kormánynak, gazdaságpolitikájának szintén komoly szerepe van – mondják.
Félmillió család lett volna földönfutó?
A deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek kivezetésével 3600 milliárd forintot kitevő hitelállomány forintosítása történik meg, ezzel a lépéssel mintegy félmillió család otthonát védte meg a kormány a szélsőséges és előre nem kiszámítható árfolyamváltozásoktól – folytatja az MTI. (A miniszter vélhetően arra gondolt, hogy ennyi családnak volt devizahitele, hiszen nem mindenkinek volt problémája a devizahitel törlesztésével. Másrészt a már jelentős fizetési elmaradásban levő adósokon ez az intézkedés utólag már nem segít.)
A bankok elszámoltatásának következtében 25-30 százalékkal csökkennek a hitelek törlesztő részletei is – állította Varga Mihály, és azt is mondta, valódi pénzügyi katasztrófát sikerült elhárítani. Ha a kormány nem lépett volna időben, mintegy 700 milliárd forinttal nagyobb adóssággal kellene szembenézniük az embereknek. A forintosítással ugyanis sikerült megelőzni azt, hogy a svájci jegybank januári döntése miatt a devizahitelesek törlesztő részletei mintegy 20-25 százalékkal emelkedjenek.
Jó a bankoknak, mert nem még rosszabb nekik
Szerinte maguk a bankok is jól jártak, mert a forintosítás nélkül a jövőben – a jelentős árfolyamváltozás hatására – a nem fizető adósok száma ismét emelkedett volna, a nem teljesítő hitelek mögé pedig újabb jelentős céltartalékot kellett volna félretenniük a bankoknak. (Arról nem beszélt, hogy az utóbbi években a bankrendszer veszteségessé vált, és továbbra is gyenge a hitelezés, ami egyre nagyobb gondot jelenthet a jövőben.)
Az Országgyűlés tavaly ősszel devizahitelek forintosítása esetében az átváltási árfolyamot a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. A devizahiteles, érintett ügyfelek március és április folyamán hivatalos értesítést kapnak bankjuktól az elszámolásokról, a forintosításról. Ha az ügyfél vitatja az elszámolást, a kézbesítéstől számítva 30 napon belül panaszt tehet a bankjánál. Ha nem sikerül megegyezniük, a Magyar Nemzeti Bank alatt működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.
Korábban ez nem ment volna?
A miniszter szerint 2010-ben olyan magasak voltak a kamatok, hogy az átváltás nem jelentett volna igazi segítséget a devizahiteleseknek. Másrészt, az MNB teljes devizatartalékára szükség lett volna a forintosításhoz 2010-ben, ami beláthatatlan következményekkel járt volna a forint árfolyamára.
Varga Mihály egy kérdésre válaszolva elmondta: a közelmúltban levelet írt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben szorgalmazta, hogy a parlament illetékes testületei a jegybank felügyelő bizottsága tagjainak megválasztásához minél hamarabb teremtsék meg a feltételeket, hozzák meg a döntéséket, hogy a Magyar Nemzeti Bank új felügyelő bizottsága megkezdje a munkáját.
Az „önmegsemmisítő kártya” segíthet: még ha ki is szivárog az adat, nem lesz jó semmire. 
