"Olyan szuboptimális megoldást sikerült kiharcolni, ami rossz a hitelfelvevőknek, a bankoknak, és az egész gazdaságnak" - írja a forintosításról Zsiday Viktor befektetési szakember, alapkezelő az Alapblogon. (Ha az is érdekli, hogy mit jelenthet közvetlenül önnek a forintosítás, erről itt írtunk korábban>>)
Zsiday szerint "a 4 éve tartó folyamatos harci állapot miatt a bankok rosszhitel-állománya nőtt, veszteségesek lettek, nem hiteleztek, így ez ártott a bankok tulajdonosainak, és a hitelezése befagyása miatt az egész gazdaságnak. A gazdaság gyengesége miatt nem volt növekedés, növekedés híján nem volt elég adóbevétel, amit újabb különadókkal kellett kipótolni, ami megintcsak nem tett jót a növekedésnek."
A szakember azt írja, "az egészben a pláne persze az, hogy még a devizahitelesek sem jártak jól, mert a nagy hajcihő alatt leértékelődött a forint, és a banki 'elszámoltatás' okozta törlesztőcsökkenés sem nagyon tudja ellensúlyozni a devizagyengülésből adódó törlesztőemelkedést. Magyarul: mindenki bukott. Természetesen az egészben részt nem vevő állampolgárok is a megugró adóterheken, és lassú növekedésen keresztül."
Súlyos implikációk
A szakember úgy véli, a devizahitelezés nagyon komoly szabályozói hiba volt, ami önmagában is óriási károkat okozott, de a kezelése ezt még minimum megduplázta: az óriási gazdaságpolitikai hibák sorozata 2010-től folytatódott. Szerinte a helyes megoldás olyan lett volna, "amely csökkenti a hitelterheket, de nem veti vissza a banki hitelezést, nem lassítja a gazdaságot".
Zsiday szerint a forintosításnak nagyon súlyos implikációi vannak. Mint írja, nyilvánvaló, hogy politikai szempontból megengedhetetlen, hogy egy esetleges forinthitel-kamatemelkedés miatt ismét megugorjon a törlesztőjük a devizacsapdából éppen csak kimenekült hiteleseknek. Ez szerinte oda vezet, hogy "a kamatmoratóriumot meg fogják hosszabbítani. Ha tehát az MNB-nek kamatot kell emelnie, akkor hiába akarnak majd hiteleiken kamatot emelni a kereskedelmi bankok, erre nem lesz lehetőségük".
Nemsokára megkezdi működését a trieszti kikötő magyar tulajdonú része jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter Rómában. 
