A Fővárosi Törvényszék csütörtökön elutasította a Budapest Bank keresetét a hitelintézet állam ellen indított perében.
A bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: a devizahiteles törvényben rögzített hét alapelvből különösen az átláthatóság és a szimmetria elvének nem feleltek meg a bank általános szerződési feltételeiben leírt kikötések.
A Fővárosi Törvényszék a csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította a Hungária Takarék keresetét is. A bíróság megítélése szerint a felperes takarékszövetkezet általános szerződési feltételei a keresetben megjelölt idősávokban nem feleltek meg az átláthatóság követelményének.
A döntés szóbeli indoklásában a bíró emlékeztetett, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek megfelelnek-e a törvényben foglalt hét alapelvnek. A bíróság elsődlegesen az átláthatóság elvét vizsgálta, ennek körében azt, hogy az általános szerződési feltételek tartalmaznak-e oklistát és az megfelel-e az átláthatóság követelményének, azaz a fogyasztó láthatta-e előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben háríthatnak rá további terheket.
Az eddigi mérleg
Eddig a bíróság összesen 46 ítéletet hozott, ebből 43 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.
A visszalépő a Banco Primus Fióktelep Magyarország volt, részlegesen pedig a K&H Bank Zrt., az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Magyar Cetelem Bank keresetét hagyták jóvá.
Az Alkotmánybírósághoz az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank összevont perében, valamint az OTP Ingatlanlízing ügyében fordult a Fővárosi Törvényszék. Egy esetben pedig kiegészítő ítéletet hoz a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet az AXA Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében.
Példátlan akciót indítottak. 
