A kormányzati szektornak nyújtott hitelek 0,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, miután októberben még 0,5 százalékos csökkenést mértek. A pénzellátás lassulásában a főszerep a magánszektornak való hitelezésé: az éves növekedés novemberben 1 százalékra lassult az októberi 2,1 százalékról.
A hitelezésen belül a bankkölcsönzés a lakosság számára 2,1 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál az októberi 2,2 százalékos többlet után, a pénzügyi szektoron kívül vállalatok pedig 1,6 százalékkal vettek föl több kölcsönt, mint egy évvel korábban, miután októberben még 1,8 százalékos volt az éves többlet.
Az euróövezeti pénzellátás és azon belül a hitelezés és a kölcsönzés alakulása hűen tükrözi a válság történetét. Az euróövezeti pénzellátás éves növekedése 2009. májusban került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, majd a 2009. novemberi éves visszaesés az első volt az euróövezet történetében. Utána a 2010. februári 0,4 százalékos éves csökkenés azóta is a negatív rekord. A pozitív rekord 2007. októberben-novemberben volt, mindkétszer 12,4 százalékos éves többlettel.
Elemzők szerint a mostani lassulás ismét szűk keresztmetszeteket jelez a pénzügyi rendszerben. Ezt az EKB egyre hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelekkel igyekszik oldani a kereskedelmi bankok számára: a múlt héten történetében először hároméves lejáratra is hirdetett refinanszírozást. A bankok 489 milliárd eurót vettek föl az EKB-tól, de a jelek szerint még várni kell, amíg ez a pénz a gazdaságot fogja finanszírozni: a kereskedelmi bankok egyre több pénzt parkolnak az EKB-nál: a bankok EKB-ban elhelyezett egynapos betétállománya e héten újabb rekordot döntött 452 milliárd eurós összeggel, szintén az EKB közlése szerint.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
