„A 2011-es év az intenzív belső szabályozás és a rendszer-átalakítás éve lehet a bankszektorban. Az uniós tőkekövetelmény irányelveinek 2009-ben illetve 2010 végén elfogadott módosításainak, CRD I-III hazai átültetése és alkalmazása számos feladat elé állítja a jogalkotást, a jogalkalmazó felügyeletet és a piaci szereplőket az elkövetkező hónapokban” - értékelte a kilátásokat Györfi-Tóth Péter a DLA Piper finanszírozási praxisát vezető partnere.
A közlemény hangsúlyozza: az elmúlt évek pénzügyi válsága rendszerszintű és valós gyengeségekre mutatott rá az európai bankrendszerben, amelyek szükségessé teszik a bankok tőkeminőségének javítását, a pénzintézetek likviditásának növelését, a mérlegen kívüli eszközök szigorúbb szabályozását, a hitelminősítési rendszer átalakítását, valamint egységes felügyeleti rendszer kialakítását és az éves bónusz-rezsimek reformját.
Az Unió jelenlegi tőkekövetelmény rendszerét az úgynevezett "CRD" irányelvek (Capital Requirements Directives) rögzítik, amelyek a Bázel II néven ismert három pillérre épülő bankfelügyeleti bizottsági ajánlás Európai Uniós adaptációi. Az első két irányelv módosítás (CRD I-II) a tőkekövetelmény számításának technikai szabályait, illetve a válság utókezelését - nagykockázat-vállalási szabályok módosítása, felügyeletek együttműködésének keretei, likviditási kockázat kezelése illetve az értékpapírosításhoz kapcsolódó szabályozás mentén - rendezi. A legutolsó, CRD III irányelv 2010. december 14-én jelent meg az Unió hivatalos lapjában és alig egy hete ültették át a magyar jogba, azaz most kezdjük el ezt az irányelvet itthon is alkalmazni.
A CDR III egyik sarkalatos pontja, a komplex értékpapírosítások szabályozása mellett, a javadalmazási rendszer átalakítása. Az irányelv olyan javadalmazás kialakítását tűzte ki célul, amely összhangban áll a bankok hatékony és eredményes kockázatkezelésével. A hitelintézeteknek új javadalmazási szabályzatot kell létrehozniuk, és bizonyos esetekben, javadalmazási bizottságot kell felállítaniuk 2011. május 31-től. A reform lényege, hogy a teljesítmény alapú javadalmazás (bónusz) alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye. Az egyéni teljesítmények értékelésének többéves idősávra kell kiterjednie és a javadalmazás formája és kifizetésének ideje is ezekkel összefüggésben jóval összetettebb lesz.
"A javadalmazási reform főbb irányait és elveit már látjuk. A gyakorlati megvalósulást a piac szereplőinek diskurzusa alakítja majd ki. Érdekes kérdés, hogy az új juttatási rendszerek kialakítása elindít-e versenyt indukáló innovációt a bankok között." - jegyezte meg Borbély Gábor a DLA Piper egy vezető ügyvédje.
Mindezek mellett, 2010 novemberében elfogadták a bázeli ajánlások reformját, a Bázel III-at, amely tovább erősíti a banki tőkekövetelmények rendszerét. A reform néhány lényeges eleme még kidolgozásra vár; a távoli, 2013. január 1-jei hatályba lépés és a fokozatos átmenetek miatt azonban nehéz előre megjósolni, hogy az akkori világgazdaságra milyen hatással lesz majd a mostani szabályozás.
A Bázel III-at számos kritika érte. Költségigénye az európai versenyképességet hátrányosan érintheti, és a szakértők hiányolják az átfogó gazdasági hatástanulmányokat. Aggodalomra adhat okot, az is, hogy az alacsonyabb kockázatú banki termékek preferenciája gyengítheti a reálgazdaság finanszírozását. A Bázel III nagy nemzetközi intézményekre lett tervezve, a teljes szektorra történő adaptálása ("one size fits all") ezért kérdéseket vet fel. Az Európai Bizottság a Bázel III rendelkezéseit, a CRD irányelvek módosítása (CRD IV) útján kívánja adaptálni. Az uniós szabályozás pontos tartalma és terjedelme azonban nem eldöntött dolog. Az első tervezetet 2011. második felében várhatjuk. Ezzel összhangban az Európai Bizottság tervei között szerepel 2011. év első és második negyedévében a hitelminősítő intézetek és a bankszanálásra vonatkozó alapok szabályozása és a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, a "MiFID" felülvizsgálata.
„Ugyanakkor a korábbi jogalkotási folyamatok azt bizonyítják, hogy a válság kezelése és egy jobb modell kialakítása kizárólag szabályozói oldalról nem megvalósítható, azaz a piaci reakciók és ellenreakciók legalább olyan fontosak a korrekciók hatékonyságához. A 2010-es év végi majd az ezt követő új szabályok már a jövő bank modelljének készülnek és nem válságkezelési eszközök. Fontos tehát, hogy a piaci szereplők is ekként tekintsenek az új szabályokra, s minél aktívabb szerepet vállaljanak azok kialakításában, illetve az alkalmazási tapasztalatok cseréjében, hogy hatékonyan felkészüljenek a 2011-es év feladataira” - emelte ki Borbély Gábor.
Privátbankár