A most benyújtott törvényjavaslat szerint a Nemzeti Eszközkezelő felállításának az a célja, hogy a magyar állam meghatározott feltételek fennállása esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló személy, azaz a hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, majd közreműködjön abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek bérleti díj fizetése ellenében továbbra is ott lakhassanak.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy ezeknek a feladatoknak az állam a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságon (a Nemzeti Eszközkezelőn) keresztül tesz eleget. A Nemzeti Eszközkezelőt kormányhatározat alapján 2011. augusztus 29-én alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
A szociálisan rászoruló hiteladósok lakhatásának biztosítására kidolgozott program alapvető feltételeinek törvényi szintű szabályozását az indokolja, hogy az olyan speciális szabályokat fogalmaz meg, amelyek eltérnek a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésektől, az eltérő szabályokat csak törvényben lehet megfogalmazni. Ezek elsősorban a végrehajtással, a lakások bérletével, az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos törvényi rendelkezéseket érintik.
Az indítvány szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha konszolidálódik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az érintett ingatlant.
A koncepció szerint a nehéz helyzetbe került és szociálisan rászoruló adósok ingatlanának a tulajdonjogát az állam szerzi meg. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy mely hiteladósok kérhetik ingatlanuk állam általi megvásárlását, a vételár összegét, az eladót terhelő egyéb kötelezettséget. A konstrukció lényeges eleme, hogy az állam tehermentes ingatlant szerezzen meg.
Kinek a lakását veszi meg az állam?
A törvényjavaslat szerint a NET beavatkozásának feltétele többek között a szociális rászorultság, legalább két gyermek nevelése, 2009. december 30-a előtt felvett hitel megléte.
Szintén feltétel, hogy a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban a tizenöt millió forintot, egyéb településeken a tíz millió forintot nem haladta meg, és a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kölcsön összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a nyolcvan százalékát. A NET akkor léphet be a képbe, ha az adós otthonát már kijelölték kényszerértékesítésre.
Mi lesz a hitellel?
A törvényjavaslat értelmében ha a hiteladós ingatlanát kényszerértékesítésre jelöli ki a hitelező, az adós (vagy a zálogkötelezett) 30 napon belül jelezheti, hogy szeretné eladni lakását az államnak. Ha a pénzintézet ehhez előzetesen hozzájárul, közölheti az állammal, hogy mekkora a követelése az adóssal szemben.
Az Eszközkezelő az adatok értékelése után értesíti az összes hitelezőt, hogy milyen arányban osztja fel közöttük a vételárat. Ha az adós tartozása ennél nagyobb, a bank véglegesen elengedheti az e fölötti tartozást. Így ugyan elbukja a tartozás egy részét, ám a kényszerértékesítésnél is hasonló veszteséggel kellene számolnia.
Ha valamennyi pénzügyi intézmény hozzájárul a vételár-felosztási terv szerint rá eső vételár-hányadból meg nem térülő követelése elengedéséhez, továbbá nyilatkozik arról, hogy a vételár rá eső részének megfizetését követően haladéktalanul kiadja a hiteladósnak a tartozáselengedő nyilatkozatot, akkor megvalósulhat az ügylet.
Ha valamely pénzügyi intézmény a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához nem járul hozzá, folytatódik a végrehajtási eljárás.
Visszavehetik a lakást, ha rendeződik a helyzet
A javaslat szerint az állam célja, hogy a hiteladós visszaszerezze a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan tulajdonjogát. Ennek érdekében az adásvételi szerződés megkötésével a Nemzeti Eszközkezelő visszavásárlási jogot enged az ingatlan eladója számára. Az ingatlan visszavásárlására csak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az 24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez a jog is megszűnik.A visszavásárlási jog a hiteladóst akkor is megilleti, ha a lakóingatlan időközben települési önkormányzati tulajdonba kerül.
A "visszavételár" a jelzáloghitel szerződésben meghatározott forgalmi értéknek a szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a jelzáloghitel szerződés megkötésétől a hiteladós által kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, vagy a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb összeg.
Városban féláron, falun harmadáron vásárol az állam
A javaslat meghatározza, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások vételárának alapja a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték. A konkrét vételár a forgalmi értéknek az adott ingatlan fekvése szerint meghatározott százalékos aránya, Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százaléka, egyéb városokban az 50 százaléka, más településeken a 35 százaléka.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
