Szász Károly, a PSZÁF elnöke a Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján tartott előadásában az európai bankfelügyelet új kihívásairól beszélt. Elmondta: a napirenden lévő európai bankunió kapcsán az egész EU korszakváltáshoz érkezett, Magyarországnak ebben a helyzetben törekednie kell a legjobb válaszok megtalálására.
A bankunió egy új kifejezés, még ha bele is illik a monetáris és fiskális unió létrejöttének régóta meglévő elképzeléseibe. Létrejöttéhez az Európai Központi Bank számára bankfelügyeleti jogot biztosító rendelet, valamint az Európai Bankfelügyelet hatásköréről szóló rendelet módosítása szükséges.
| Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban – ez a mottója a szeptember 27-29. között Egerben megrendezett jubileumi, 50. Közgazdász-vándorgyűlésnek, amelyet idén is a Magyar Közgazdasági Társaság rendez meg. A Privátbankár a vándorgyűlés helyszínéről tudósít. Cikkeink a vándorgyűlésről >> |
A bankunió megvalósítása 4 részfeladaton keresztül történhet meg: a központi európai bankfelügyelet létrehozása, a központi európai betétbiztosítás létrehozása, a központi európai banki rezolúciós alap létrehozása és a közös szabálykönyv felállítása szükséges a bankunióhoz – ebből egyelőre csak az első valósult meg.
A bankunió létrejöttét indokolja a válság, a nemzeti felügyeletekkel kapcsolatban a válság során megfogalmazódott kritikák: többek között az, hogy a nemzeti bankfelügyeletek elfogultak. A jelenlegi rendszer problémája az is, hogy alapvető összefüggés van a bankrendszer állapota és az államháztartás helyzete között, ami nem jó, ezt a kapcsolatot meg kell szakítani, el kell választani a pénzügyi szektort és az államháztartást – így a mentőcsomagra, segítségre szoruló bankok a nemzeti felügyeletek, az egyes országok adófizetői helyett közvetlenül a központi felügyelettől kaphatnának forrásokat.
Szász Károly szerint a bankunióval kapcsolatos fő problémát az jelenti, hogy azok a nemzetek feletti, európai erőforrások, amelyek most a válságkezelő alapokban állnak, nem jelentik-e azt, hogy úgy alakul át az egész EU forrásszerkezete, hogy előnyhöz jutnak az euróövezet pénzintézetei – magyarán az eurózónán kívüli országok nem jutnak-e esetleg kevesebb forráshoz a bankunió miatt. A pénzügyi rendszer megoldására irányuló törekvések szükségesek és jó irányba mutatnak, azt azonban egyelőre nem lehet látni, hogy milyen negatív következményekkel járhatnak a jövőben – mondta a PSZÁF elnöke. Azokban a kérdésekben, amelyekben szavazásra kerül sor, a 10 eurózónán kívüli tagállam könnyen alulmaradhat a 17 eurózónás taggal szemben.
Az Európai Bizottság két hete hozta nyilvánosságra a közös európai bankfelügyelet létrehozásáról szóló javaslatát. A Bizottság akkor felkérte az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az év végéig fogadja el a most javasolt rendeleteket, valamint az integrált bankunió másik három alkotóelemét - a tőkekövetelményekre vonatkozó egységes szabályrendszert, a harmonizált betétbiztosítási rendszert, valamint az egységes európai helyreállítási és szanálási keretrendszert. A bejelentést egyébként több eurózónán kívüli tagállam is bírálta.
Az energiaügyi biztos beszélt erről. 
