1p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ha maximalizálják az interchange díjat, az a bankok bevételét csökkenti majd, amit nagy valószínűséggel az ügyfeleken próbálnak majd behozni. A szabályozással azonban a kereskedőknek jobban megéri majd kártyaolvasót tartani, bővülhet a kártyás fizetőhelyek száma, amivel a tranzakciós adón spórolhatnak a vásárlók.

Mi az interchange díj?

Az interchange díj (bankközi jutalék) egy olyan díj, amelyet a kereskedő bankja (elfogadó bank) fizet a kártyabirtokos bankjának (kibocsátó bank) a bankkártyás vásárlások után, mely díj fedezi a kibocsátó bank adott vásárláshoz kapcsolódó kockázatainak és számlafenntartási költségeinek egy részét.

Arról, hogy a Visa miért nem emeli meg az interchange díjat korábbi cikkünkben olvashat részletesen.

Ezt a díjat fizeti tehát az egyik bank a másiknak akkor, amikor kártyával vásárolunk - éppen ezért azoknak a bankoknak, akik a bankkártyánkat kibocsátották, az az érdeke, hogy ez a díj minél magasabb legyen. Ezt a díjat a kártyatársaságok határozzák meg, így a bank annak a társaságnak a kártyáját fogja "szívesebben" kibocsátani, amelyiknél magasabb a bankközi jutalék. Jelenleg a MasterCardnál jóval magasabb ez a díj, mint a Visánál, ezért egyre több MasterCard és egyre kevesebb Visa-kártyát bocsátanak ki a bankok.

Mennyinek kellene lenni?

Akkor lenne optimális a jutalék mértéke, ha a boltosoknak, kereskedőknek mindegy lenne, hogy a vásárló kártyával vagy készpénzzel fizet. Jelenleg Magyarországon a kereskedőknek jobb, ha készpénzzel fizetünk, így vagy egyáltalán nem is biztosítanak lehetőséget a kártyás vásárlásra, vagy ha mégis, akkor sem ösztönzik azt.

Lengyelországban egy kutatás azt mutatta ki, hogy a díj ideális mértéke 0,18 százalék, ebben az esetben tudnak a piaci szereplők is nyereségesek maradni. Az interchange díj szabályozásának kérdése Magyarországon jó ideje aktuális kérdés; iparági szereplők szerint az a legvalószínűbb, hogy 0,2 százalékon maximalizálják majd a jutalék mértékét, de az sem kizárt, hogy hosszútávon teljesen tiltani fogják használatát.

Kisgergely Kornél

A kormányzat a döntés előtt meg fogja várni az Európai Uniós irányelvet a díjjal kapcsolatban. Ezt július 17-én adják majd ki, így az őszi ülésszakban már a Parlament elé kerülhet a maximalizálásról szóló javaslat – mondta Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Napi Gazdaság A jövő fizetőeszközei című konferenciáján.  Mindez azt jelenti, hogy akár már január elsejétől be is vezethetik az új limitet. Jelenleg a jutalék mértékét nem korlátozzák a jogszabályok.

Miért akarja az állam szabályozni a bankközi jutalékot?

A kormány célja a készpénzhasználat visszaszorítása, amely mellett a két legfontosabb érv a fekete- és szürkegazdaság kiszorítása és a nemzetgazdasági költségek lefaragása. Egyfelől tehát a költséges pénznyomtatást szorítanák vissza, másfelől a virtuális pénzmozgás elősegítésével visszaszoríthatják a feketegazdaságot is - a zavarosban halászók értelemszerűen a készpénzes ügyleteket részesítik előnyben.

De milyen eszközei vannak a kormányzatnak a készpénzhasználat visszaszorítására? Egyfelől a pénzügyi kultúra fejlesztésével, tájékoztatással, oktatással, kampányokkal tudnak a fogyasztókra hatni - ennél azonban általában hatékonyabbnak bizonyul, ha a pénztárcájuk felől közelítik meg őket. Ezt látjuk például a tranzakciós illeték bevezetése kapcsán, amely úgy ösztönzi a banki ügyfeleket a készpénzhasználat csökkentésére, hogy a pénzfelvételt jobban megadóztatja, mint az átutalást. (Az sem mellékes tapasztalat, hogy a pénzmozgás megadóztatása a pénzügyek kezelésének racionalizálására is rávette a fogyasztókat: olcsóbb bankszámlákat kerestek, összevonták az átutalásokat, készpénzfelvételeket, stb.)

A bankok az államkasszába fizetnek minden kártyás vásárlás és átutalási tranzakció után 0,2 százalékot, és minden készpénz felvétel után 0,3 százalékot. Varga Mihály hétfői bejelentése nyomán azonban ez jelentősen, az utalás esetében 0,3 százalékra, az ATM használat 0,6 százalékra emelkedik augusztus 1-től. Miután a bankok ezt a terhet jellemzően az ügyfelekre hárították, jelenleg a fogyasztók az átutalás és a készpénzfelvétel illetékét gyakorlatilag teljes mértékben megfizetik, de a kártyás fizetés egyelőre a banki ügyfelek legnagyobb részének ingyenes maradt.

Tranzakciós illeték után jön a jutalék szabályozás?

A szabályozás másik eszköze lehet a bankközi jutalék szabályozása, amely az utóbbi időben került napirendre Magyarországon. Ez szintén hozzájárulna ugyanis a készpénzhasználat visszaszorulásához. Ha a kereskedőknek érdemes lenne a kártyás fizetés felé terelni a vásárlókat, több lenne erre a lehetőség, a készpénzfelvétellel járó tranzakciós illeték fizetése alól mentesülhetnének a fogyasztók.

Mivel azonban a bankoknak a jutalék maximalizálása költségkiesést okozna, valószínűleg a banki ügyfelekre terhelnék át ezt a költséget. Martinovic Boris, a Gazdasági Versenyhivatal Antitröszt Irodájának szakértője szerint ez nagyságrendileg azt jelentené, hogy a bankkártyák éves díja átlagosan 500 forinttal emelkedne.

Ahogy a Privátbankár korábban megírta, a bankkártya-társaságok között pedig jelen helyzetben sérül a verseny, ezért annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki monopólium a piacon, be kell avatkozni - mondta Martinovic Boris a konferencián. Hosszútávon az alacsonyabb interchange díj mellett olcsóbb szolgáltatást kínáló társaságok is megjelenhetnek majd, így tovább nőhet a versenyhelyzet, amin a bankok ügyfelei hosszútávon akár spórolhatnak is - tette hozzá.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor A kenyai tragédia után: magánrepülős balesetre is fizet a biztosító?
Privátbankár.hu | 2025. október 31. 14:49
A rövid válasz igen, ugyanakkor alaposan át kell nézni, hogy mit is tartalmaz az adott szerződés. A lapunk által megkérdezett biztosítási szakértő elmondta, hogy egyre tudatosabbak a magyar utazók, napi néhány százforintos pluszköltséggel pedig jelentősen javíthatjuk az utasbiztosítás fedezetének tartalmát.
Pénzügyi szektor A bankok ellenzik az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését
Privátbankár.hu | 2025. október 31. 12:06
A Magyar Bankszövetség határozottan ellenzi az ingyenes ATM készpénzfelvételi limit emelését, mivel lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak.
Pénzügyi szektor Igazán jól teljesített az október végén lejárt OTP Megatrend II. Hozamvédett Zártvégű Alap
Privátbankár.hu | 2025. október 31. 11:29
Jó befektetésnek bizonyult az alap, amely azokra a cégekre tett, amelyek a mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez és alkalmazásához kínálnak hardver és szoftver megoldásokat.
Pénzügyi szektor Az Erste Csoport tovább növelte ügyfélállományát
Privátbankár.hu | 2025. október 31. 07:53
Ismét javították a 2025-ös pénzügyi kilátásokat.
Pénzügyi szektor Győzött a mesterséges intelligencia: közel ezer banki dolgozót készülnek lapátra tenni Hollandiában
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 19:12
Az ING Bank akár 950 munkahelyet is megszüntethet Hollandiában a jövő év végéig, részben azért, mert bizonyos munkaköröket mesterséges intelligencia (MI) válthat fel – derül ki a bank előrejelzéséből, amelyet a holland munkaügyi hivatalhoz (UWV) nyújtottak be.
Pénzügyi szektor Államadósság: valakik megint tízmilliárdokért vettek állampapírt
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 12:55
Hozamcsökkenés mellett értékesített 3 és 5 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a 10 éves államkötvény átlaghozama emelkedett.
Pénzügyi szektor Papír van róla: kockázatos, amit a kormány csinál
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 19:21
A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.
Pénzügyi szektor Száguld az Otthon Start, ki tudja hol áll meg
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 14:15
Érezhetően emelkedett, de még így is 5 százalék alatti szinten maradt a júniusig tartó egy év alatt a 20 százaléknál kevesebb önerővel felvett jelzáloghitelek aránya. Az Otthon Start megjelenésével még inkább megugorhat ez az arány, hiszen az új támogatott konstrukciónál is elegendő lehet a vételár 10 százalékát előteremteni – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója.
Pénzügyi szektor Hét termékkel startolt el a 3 százalékos fix kamatú vállalkozói hitel
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 16:45
Hétfőtől hét hiteltermék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a Széchenyi Kártya Program keretében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Pénzügyi szektor Sosem takarítottunk meg ennyi pénzt, még mindig a biztonságra játszunk
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:55
Egyetlen év alatt több mint 38 százalékkal emelkedett a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, ami arra utal, hogy a kisbefektetőknek egyre motiválóbb a konstrukcióval elérhető adóelőny – hívta fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Közben a TBSZ-számlákon tartott összeg is szép ütemben gyarapodik. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG