A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a hitelszerződés megkötésekor a hitelező és a hitelközvetítő által a hitelfelvevő felé szükséges tájékoztatási kötelezettség feltételeit tartalmazó miniszteri rendelet tervezetét. Fájdalom, az egyeztetésre az NGM honlapjának tanúsága szerint nincs túl sok idő.
| A tájékoztatási rendelet tervezete szerint a fenti tájékoztatási előírások csak a hitelkártya- illetve a folyószámlahitel-szerződések megkötése előtt nem lennének kötelezőek. |
A rendelettervezet szerint hitelfelvétel előtt az ügyfélnek szóbeli tájékoztatást kell kapnia az igényelhető hitel lehetséges összegéről – itt – amennyiben az adott hitel a szabályozás alá tartozik - a jövedelemarányos törlesztő részlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet tartalmáról is tájékoztatni kell az ügyfelet.
A hitelnyújtás előtt a hitel kamatának módosulásának lehetőségeiről is pontos tájékoztatást kell adni, azaz arról, hogy az adott kölcsön fix kamatozású-, vagy referencia-kamatlábhoz kötött, esetleg kamatperiódusokban rögzített kamattal bír-e. Ezzel kapcsolatban arról is világosan fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy a referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén a kamat és ennek megfelelően a fizetendő törlesztő részlet a kamatfelár változásának hiányában is módosulhat. Ugyancsak fel kell hívni a figyelmet, a kamat változása - különösen az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztő részlet esetében - nincs egyenes arányban a törlesztő részlet változásával.
Egy szép tábla jön
A tájékoztatásnak ki kell terjednie a hitel jellemző teljes hiteldíj mutatójának bemutatására. Az ügyfél helyzetének jobb megértése érdekében a rendelet egy olyan táblázat elkészítését is kötelezővé tenné, amely a rendelkezésre álló jövedelem +- 30 százalékos változása, illetve a kamatszint 0-3 százalékos emelkedése mellett mutatná be a törlesztőrészlet módosulását és azt, hogy mindez milyen változást idéz elő a rendelkezésre álló jövedelem függvényében. A szerződőre vonatkozó pontos adatok helyett ugyanakkor átlagos hitelfeltételek mellett kellene bemutatnia a példának. Ezen példák esetében a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 60 hónap lenne, más jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, a futamideje 240 hónap. Az egyéb (személyi) hitelnél 1 millió forint alatt 500 ezer forintos, 36 hónapos, 1 millió forint felett 3 milliós, 60 hónapos hitel esetében kell kimutatni a kölcsön változását. Rendszeres jövedelemként a KSH átlagos havi nettó jövedelmet kell feltüntetni.
A kockázatokat is ki kell emelni
A hitelfelvétel előtti tájékoztatás arra is ki kell, hogy terjedjen, hogy a fogyasztó rendszeres jövedelmének csökkenése vagy más rendkívüli kiadás felmerülése esetén is teljesíteni kell a hitelszerződés passzusait, a lejárt tartozás miatt késedelmi kamat kerül felszámításra. Fel kell hívni az adós figyelmét, hogy nemteljesítés esetén a hitelszerződés fel is mondható, amely után a teljes tartozás lejárttá válik, s megfizetése egyösszegben kérhető, s a biztosítékok elvonására is sor kerülhet, ráaádásul mindennek költségei is a fogyasztót terhelik.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
