Bár Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója az M1 péntek reggeli adásában azt mondta, hogy a bankok kilencven százaléka jelezte, hogy szeretné kibővíteni a hitelezését, főleg a kis- és középvállalkozások (kkv) szektorában, a privátbankár.hu jegybanktól származó értesülései szerint a pénzintézeteknek csak 20-25 százaléka adott meg valamilyen konkrét célszámot arra vonatkozóan, hogy az MNB által vázolt pályán (3 százalékos GDP növekedés mellett) milyen mértékű hitelbővülést tudna elképzelni. Miközben akadt olyan hitelintézet, amely nem csak százalékos, hanem forintban meghatározott hitelállomány bővülést „vállalt”, a döntő többség rendkívül óvatosan csak a szándék kifejezéséig jutott.
Mindenki a kkv-kban hisz
A számszerűsíthető eredmények azt mutatják, hogy a vállalati hitelezés egészében a cégek a jegybank 6-7 százalékos elvárásánál alacsonyabb, 4-5 százalékos állománybővülést látnak reálisnak. Ezzel szemben érdekes, hogy a 10 százalékos MNB várakozásnál jelentősebb, 10-12 százalékos hitelbővülést prognosztizáltak saját maguk számára a KKV hitelek tekintetében. Ami a lakossági hitelezést illeti, itt összhang látszik a bankok és az MNB álláspontja között, a válaszadók döntő része a piaci részesedésének megtartását jelölte ki célként az üzletágon belül, ami ugyanakkor korántsem biztos, hogy komoly állománybővülést követelne meg.
Fenntartanák az NHP-t
Híreink szerint az MNB-ben az óvatos megfogalmazások nem okoztak meglepetést – maguk is számítottak arra, hogy a bankok nem szívesen adnak meg olyan célszámokat, amelyek teljesülése külső tényezőtől – a hitelkereslettől - is függ, és ráadásul a későbbiekben ellenőrzési és viszonyítási pont lehet a jegybank kezében. Az viszont szemmel láthatóan meglepetést okozott a Szabadság téren, hogy több bank a vállalás feltételeként a Növekedési Hitel Program továbbélését tartja alapkritériumnak. Az MNB többször deklarálta, hogy az NHP átmeneti eszköz, így célja a program belátható időn belüli kivezetése, emiatt állnak értetlenül az ilyen válaszok előtt.
Az persze kérdés, hogy ha a 2,5 százalékos maximum kamatszinten elérhető NHP iránt sincs olyan tolongás, mint amire a program kezdetekor számítottak, akkor mitől lenne a fajlagosan drágább (hiszen forrásköltséggel „terhelt”) banki hitel keresettebb. Híreink szerint több bankvezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati beruházási kedv még messze nem olyan mérvű, amely a jegybank által várt erőteljes hitelkínlat-bővülés bekövetkeztekor érdemi profitot tudna hozni a szektornak. Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója ezt plasztikusabban úgy fogalmazta meg a közelmúltban, hogy lehet, hogy minden bank versenyezni fog a vállalati hitelek piacán, de keresni egyik sem fog rajta. Márpedig a jegybank a szektor egészséges működéséért is felelős, annál is inkább, mert csak egy prosperáló bankrendszer tudja segíteni a gazdasági növekedést.
Banki vállalások
A Privátbankár.hu kíváncsi volt a hitelintézetek véleményére is. Azt tudakoltuk tőlük, ők milyen mérvű hitelbővülést vállaltak. Az alábbiakban a pénzintézetek válaszait idézzük.
OTP Bank
Az OTP Bank a piaci súlyának megfelelő vállalást tett, a hitelbővülés mértéke várhatóan meghaladja majd az elvárt szintet.
K&H
A K&H az első negyedévben jelzáloghitelezésben év/év alapon megduplázta bevételeit míg a teljes szektor 38%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. K&H piaci részesedése a hitelezés minden szegmensében jelentősen nőtt, és 2015 első negyedévében összességében elérte a 9,6%-ot, szemben a 2014 első negyedévi 8,7%-kal. 2015 első negyedévében az újonnan folyósított lakossági jelzáloghitelek szegmensében 15,3% volt a piaci részesedésünk, szemben a 2014 első negyedévi 11,4%-kal. K&H 2015 első negyedévében 46 milliárd forintnyi új hitelt folyósított. A K&H továbbra is a Növekedési Hitelprogram egyik vezető résztvevője: 133 milliárd forintnyi hitelszerződést kötött a program második szakaszában, ami 20,2%-os piaci részesedésnek felel meg. A K&H, ahogy a múltban, úgy a jövőben is elkötelezett a hitelezés, a gazdaság finanszírozása mellett.
UniCredit Bank
Az UniCredit Bank számára a kiváló portfóliója, stabil ügyfélbázisa, tőkeereje és költséghatékonysága adja azt az erős bázist, amelyre a múlt eredményei mellett a jövő vállalásait is alapozhatja – legyen szó ügyfelei minőségi kiszolgálásának továbbfejlesztéséről vagy a hitelezés bővítéséről. 2014-ben bankunk – az ügyfélbetétek dinamikus bővítése mellett – közel 8 százalékkal növelte ügyfeleinek nyújtott nettó hitelállományát (IFRS konszolidált, 2014: 983 milliárd forint, 2013: 911 milliárd forint), miközben a bankszektort adósságleépítés és alacsony hitelezési aktivitás jellemezte.
Az UniCredit a vállalati hitelpiac egyik hagyományosan jelentős szereplőjeként – mely folyamatosan aktív hitelezésének köszönhetően az elmúlt években erősíteni tudta pozícióját ezen a piacon is – a hazai és nemzetközi nagyvállalatok kiszolgálása mellett a kis- és középvállalatok finanszírozására is kiemelt figyelmet fordít. Ez utóbbi szegmensben –a javuló gazdasági kilátásokra alapozva – az új hitelkihelyezések évi 7,5 százalékos növelését tervezi a következő három évben. A hagyományos banki finanszírozás mellett ugyanakkor a lízingpiaci tevékenységét is erősíteni kívánja. E célok elérésében kulcsfontosságú tényező a banki különadó csökkenése, mely javítja a belső tőkeképzést és ezáltal a banki hitelezési kapacitást. Az UniCredit a hazai bankpiac aktív szereplőjeként, nem csak az ügyfélkapcsolatokat továbbfejlesztő befektetések, hanem a lakossági és vállalati hitelezés további bővítése iránt is elkötelezett, melyekkel a következő években is hozzá kíván járulni a magyar gazdaság növekedéséhez.
CIB Bank
A CIB Bank elkötelezett a vállalati és azon belül is a kkv szektor hitelezésének növelése iránt, jelenleg is valamennyi üzleti helyzetre kínálunk megoldást, a célunk és egyben felelősségünk is, hogy a vállalkozások értékét növelő valódi megoldásokat kínáljunk. A kkv szektorban a 2014-es sikeres növekedés után idén is célunk az új hitelkihelyezés növelése, és ezáltal a reálgazdaság támogatása, melyek egyeznek az MNB által megfogalmazott célkitűzésekkel is.
Budapest Bank
A Budapest Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan 2015-re, és a következő évekre is növekedési terveket tűzött ki a kulcs területeken, ezen belül kiemelten is a kkv-k hitelezése terén. Ez utóbbi területen 2014-ben is dinamikusan növekedtünk: a kkv hitelezési piac visszaesése (MNB: 5,5%-os csökkenés) ellenére 10%-kal növeltük kkv hitelállományunkat, összességében pedig 6%-kal (279 milliárd forint) bővítettük vállalati hitelezésünket a teljes vállalati piac stagnálása (MNB: 1%-os növekedés) mellett.
Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a növekedést prudens, körültekintő hitelezési politika mentén érjük el, mivel úgy véljük, hosszú távú sikereket csak így lehet biztosítani
Gránit Bank
A GRÁNIT Bank a bankrendszer átlagát meghaladó növekedést tervez a következő években, amely várhatóan meghaladja az MNB által elvárt mértéket.
Az MNB a hitelezési fordulat fenntartásában elkötelezett, és ennek érdekében hajlandó aktív szerepet vállalni, egyúttal azonban azon szándékát is erőteljesen kifejezte, hogy a bankok egyre nagyobb részben saját erőből biztosítsák a gazdaság növekedéséhez szükséges forrásokat
Több ügyfél került ismét slamasztikába. 
