Felpuhult bankadó: nem lesz meg a kőbe vésett 200 milliárd?
A kivétel erősíti a szabályt. Nem áll ez a kormányzat szerint "kőbe vésett" 200 milliárdos bevétellel kalkuláló pénzügyi különadóra
A kivétel erősíti a szabályt. Nem áll ez a kormányzat szerint "kőbe vésett" 200 milliárdos bevétellel kalkuláló pénzügyi különadóra. A Költségvetési Tanács (MKKT) szerint a módosító javaslatok 2010-ben 10,5 milliárd forinttal csökkentik az adókötelezettséget - pénzpiaci szereplőként például a Magyar Posta is felmentést kapott a bankadó alól, ez önmagában 3 milliárdos kiesést jelent. Az adó áthárításától az etikai kódex sem menti meg az ügyfeleket - tudtuk meg a MKKT zárószavazás előtti összegzéséből.
A pénzügyi szervezetek különadóját érintő elfogadott módosító indítványok 10,5 milliárd forinttal csökkentik a különadó 2010-es közvetlen bevételi vonzatát a Költségvetési Tanács (MKKT) legfrissebb becslése szerint. Továbbá a társasági adó módosításán és a pénzügyi szervezetek különadóján túli intézkedések közvetett makrogazdasági hatásai 2011-2014-ben mintegy 5,5-6 milliárd forinttal javítják az elsődleges egyenleget az előző anyagban (július 7-én) közölt értékekhez képest - áll a tanács aktualizált költségvetési hatásvizsgálatában. Vagyis
A 2008-ban elfogadott, a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint a tanácsnak a költségvetést érintő törvények benyújtásakor illetve azok zárószavazása előtt is hatásvizsgálatot kell készítenie. Igaz ugyanakkor, hogy a mostani elemzésében is többször kitér rá a bizottság, hogy idő híján bizonyos tételekről nem tud megfelelő becslést készíteni, illetve hangsúlyozza, hogy a zárószavazás előtt az Országgyűlésben még mindig van mód módosító indítványok benyújtására illetve elfogadására.
az elsődleges egyenleg 2010-ben ugyan mintegy 80 milliárd forinttal javul, 2011-2012-ben viszont 200 milliárd forintnál enyhén nagyobb mértékben romlik a fent említett hatások figyelembe vétele után.
"Előző elemzésünkhöz hasonlóan most is azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők 2011-2012-ben beépítik várakozásaikba a pénzügyi szervezetek különadóját, de bevételként – pontos törvényi szabályozás hiányában – az adóval nem számolhatunk" - így vélekedik a MKKT.
A költségvetési tanács mostani jelentésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kötelező ellentételezés elvét 2010-ben, tehát a hatályba lépés évében teljesíti ugyan a törvényjavaslat, de ez aligha lesz így 2011-ben. A kötelező ellentételezés elvének külső tételekre vonatkozó része ugyanis kimondja, hogy ha egy hiánynövelő lépést határoz el a kormány, akkor az egyenlegromlást semlegesítő lépést is meg kell tennie - a jogalkotó így kívánja megőrizni a költségvetés hosszú távú egyensúlyát.
A bankadóval is "adós" marad a kormány
A Kopits György elnökölte grémium azonban ezen is túlmegy, hangsúlyozva, hogy a kötelező ellentételezés elvével akkor sem lennének teljesen összhangban a tervezett módosítások, ha – a kormányzat terveinek megfelelően – 2011-re is figyelembe lehetne venni a költségvetés bevételei között a pénzügyi szektor különadójából tervezett 200 milliárd forintot. Magyarul a bankadó kevés lesz a kompenzációhoz.
A törvényjavaslat hatásai a központi költségvetés elsődleges egyenlegére – zárószavazást megelőző állapot (milliárd Ft) *
*A társasági adó és a különadó esetén becsléseink a közvetett hatásokkal együtt értendők.
A számokat a 2010. márciusi kivetítéssel összehasonlítható módon, pénzforgalmi szemléletben tüntette fel a tanács
Különadó versus társasági adó
A tanács alapesetben nem számol 2011-12-re azzal a költségvetés szempontjából pozitív kockázattal hogy a pénzügyi intézmények nyeresége az áthárítás miatt megnőhet, és ezáltal magasabb társasági adóbevétel keletkezhet. Ez a forgatókönyv például akkor valósulhat meg, ha a különadó bevezetése gazdaságpolitikai szándékként folyamatosan napirenden marad 2010 után, ehhez a pénzügyi intézmények alkalmazkodnak az ügyfélköltségek növelésével, de – elfogadott részletes törvényi szabályozás hiányában, vagy egyéb okokból – a költségvetés végül nem szedi be ezt az adót.
Közvetlen hatások
Az MKKT számításai alapján a tárgyalt T/581. számú törvényjavaslat, figyelembe véve az elfogadott módosító indítványokat, 2010-ben az alább részletezett közvetlen adóterheléssel jár a pénzügyi szektor egyes szegmensei számára:
Pénzügyi szervezetek különadójából 2010-ben várható közvetlen költségvetési bevételek (milliárd Ft)
A takarékszövetkezetek kedvezményt kapnak - az egyik módosító javaslat szerint - kis településeken lévő fiókjaik után. A különadó a hitelintézet 2009. dec. 31-én legfeljebb 4000 lakossal rendelkező településeken lévő fiókjainak a hitelintézet összes fiókjához viszonyított, két tizedesjegy pontossággal meghatározott arányában csökken. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartott 139 takarékszövetkezetből 123 vállalat fiókjainak területi megoszlása áll rendelkezésünkre. Vagyis a hiányzó 16 cég adókedvezményének mértéke megegyezik azon takarékszövetkezetek adókedvezményével, ahol a szükséges adatok rendelkezésre álltak, így a takarékszövetkezetektől várható adóbefizetés 2,51 milliárd forint lesz. Ráadásul a tanács előző jelentése szerint várhatóan a takarékszövetkezetek - a bankokkal együtt - az adó egy részét biztosan áthárítják az ügyfelekre.
Kevesebbet fizetnek a biztosítók
Egy másik módosítás 0,95 milliárd forint csökkenést okoz a biztosítókat érintő adóteherben, hiszen a 2007 után engedélyt szerző társaságok kikerülnek az adózók köréből. Ezen kívül az adókulcs 5,2 %-ról 5,8 %-ra emelkedik és változik az adóalap is, ami a korábbi „megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül” eredménykategória helyett a korrigált díjjal5 egyenértékű. Utóbbi két hatás együttesen 0,92 milliárd Ft-tal tovább csökkenti a fizetendő adót, ezért a korábbi tervek szerinti 36,08 milliárd forint adófizetési kötelezettségből 34,20 milliárd forintra csökkent a biztosítókat terhelő különadó.
A T/581/43. sz. módosító javaslat szerint a befektetési vállalkozásoknál változik az adóalap, a korrigált nettó árbevétel6 csökken a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival, ami az ebből a körből érkező adóbevételt is mérsékli 2,42 milliárd forinttal.
A kivétel nem erősíti...
Csökken az árutőzsdei szolgáltatók adóalapja is, az értékesítés nettó árbevételéről a kizárólag árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételre. Ezen kívül a pénzügyi közvetítői tevékenységet is folytató Magyar Posta Zrt. pénzügyi szolgáltatásból származó eredménye nem lesz a bankadó alapja. A Magyar Posta pénzügyi szolgáltatásból keletkező árbevétele 2009-ben 54,8 milliárd Ft volt, így a módosító javaslatnak köszönhetően, az 5,6 %-os adókulcsot használva 3,1 milliárd Ft adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
A módosító javaslatok tehát 2010-ben összességében 10,5 milliárd forinttal csökkentik a közvetlen hatásokat.
A magatartás kódex nem véd meg az adó áthárításától
Átírják-e a bizonytalant? A közgazdaságtan egyik fontos megállapítása, hogy az adók gazdasági terhét nem mindig az viseli, aki az adót formálisan befizeti, ezt nevezi a szakirodalom az adók áthárításának. A pénzügyi szervezetek különadójának vizsgálatakor így feltehetjük a kérdést: vajon megváltoztatják-e döntéseiket a pénzügyi szervezetek az adó hatására? Ha nem, akkor az adó csak a szervezetek nyereségességét befolyásolja (azt is csak az adó kivetésének éveiben), más szereplőkre és így a gazdaság egészének teljesítményére nincs hatása. Ha azonban a bankok képesek vagy kénytelenek az adóteher egy részét ügyfeleikre áthárítani, akkor az adó hatása továbbgyűrűzik a gazdaságban, és a gazdaság többi szereplőjének döntéseit és jólétét is befolyásolja.
Az elemzést nehezíti egyrészt, hogy a mérlegfőösszegre kivetett adó nemzetközileg nem elterjedt, és így kevés a rendelkezésre álló elemzés és tapasztalat, másrészt pedig az, hogy az adót a törvénytervezet csak három évre vetné ki, a részleteit pedig csak 2010-re határozza meg. A MKKT részletes külföldi példákat bemutató elemzése azt mutatja, hogy több tényező szól az adó átírása mellett, mint ellene - bár módszertanilag és a viszonylag kevés információ miatt nehéz előre kalkulálni.
A benyújtott javaslatról készült MKKT-elemzésben közölt érvrendszeren túlmenően is fontos érvek szólnak amellett, hogy a pénzügyi szervezetek különadójának egy részét áthárítják a fogyasztókra. Erre ráadásul a hazai bankok döntő többsége által aláírt Magatartási kódex szerint is lehetőségük is van: „a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása” esetén a bankok jogosultak a hitelkamatok egyoldalú módosítására. Mivel az adóalapot a törvényjavaslat a banki mérleg eszközoldalából vezeti le, ahol a hitelek is megtalálhatóak, ezért a bankrendszer a kódex szellemiségével összhangban is megkísérelheti a kivetett különadó áthárítását az ügyfeleire.
"Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hitelintézeti szektort érintő mintegy 130 milliárd forint különadónak a növekedést fékező – és ennek révén a közvetlen költségvetési bevételeket csökkentő – hatásai akkor is érdemiek lehetnek, ha az áthárítás nem lehetséges, és a kereskedelmi bankok eredményét rontja a befizetendő adó" - teszi hozzá a Költségvetési Tanács.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Két kategóriában is első helyen végzett és díjat szerzett az MBH Bank privátbanki üzletága a nemzetközi Euromoney Private Banking Awards idei díjkiosztóján Londonban. A rangos elismeréseket a hitelintézet az „Év Magyarországi Privátbankja Utódlástervezésben”, valamint az „Év Magyarországi Privátbankja Diszkrecionális Portfóliókezelés” kategóriában nyerte el. A hitelintézet privátbanki üzletága harmadik alkalommal tudhatja magáénak az Euromoney elismerését, hiszen 2022 és 2024 után ismét felkerült a díjazottak listájára.
A hazai biztosítók bevételei nemcsak az inflációnak, hanem a növekvő szerződésszámnak köszönhetően is emelkednek – a szektor azonban komoly adóterheket nyög, abban bíznak, hogy legalább a különadót jövőre már tényleg kivezetik. Ellenkező esetben a külföldi szolgáltatók további teret nyerhetnek a hazaiak kárára.
.jpg)
A kivétel erősíti a szabályt. Nem áll ez a kormányzat szerint "kőbe vésett" 200 milliárdos bevétellel kalkuláló pénzügyi különadóra 
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
