„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Felpuhult bankadó: nem lesz meg a kőbe vésett 200 milliárd?
A kivétel erősíti a szabályt. Nem áll ez a kormányzat szerint "kőbe vésett" 200 milliárdos bevétellel kalkuláló pénzügyi különadóra
A kivétel erősíti a szabályt. Nem áll ez a kormányzat szerint "kőbe vésett" 200 milliárdos bevétellel kalkuláló pénzügyi különadóra. A Költségvetési Tanács (MKKT) szerint a módosító javaslatok 2010-ben 10,5 milliárd forinttal csökkentik az adókötelezettséget - pénzpiaci szereplőként például a Magyar Posta is felmentést kapott a bankadó alól, ez önmagában 3 milliárdos kiesést jelent. Az adó áthárításától az etikai kódex sem menti meg az ügyfeleket - tudtuk meg a MKKT zárószavazás előtti összegzéséből.
A pénzügyi szervezetek különadóját érintő elfogadott módosító indítványok 10,5 milliárd forinttal csökkentik a különadó 2010-es közvetlen bevételi vonzatát a Költségvetési Tanács (MKKT) legfrissebb becslése szerint. Továbbá a társasági adó módosításán és a pénzügyi szervezetek különadóján túli intézkedések közvetett makrogazdasági hatásai 2011-2014-ben mintegy 5,5-6 milliárd forinttal javítják az elsődleges egyenleget az előző anyagban (július 7-én) közölt értékekhez képest - áll a tanács aktualizált költségvetési hatásvizsgálatában. Vagyis
A 2008-ban elfogadott, a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint a tanácsnak a költségvetést érintő törvények benyújtásakor illetve azok zárószavazása előtt is hatásvizsgálatot kell készítenie. Igaz ugyanakkor, hogy a mostani elemzésében is többször kitér rá a bizottság, hogy idő híján bizonyos tételekről nem tud megfelelő becslést készíteni, illetve hangsúlyozza, hogy a zárószavazás előtt az Országgyűlésben még mindig van mód módosító indítványok benyújtására illetve elfogadására.
az elsődleges egyenleg 2010-ben ugyan mintegy 80 milliárd forinttal javul, 2011-2012-ben viszont 200 milliárd forintnál enyhén nagyobb mértékben romlik a fent említett hatások figyelembe vétele után.
"Előző elemzésünkhöz hasonlóan most is azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők 2011-2012-ben beépítik várakozásaikba a pénzügyi szervezetek különadóját, de bevételként – pontos törvényi szabályozás hiányában – az adóval nem számolhatunk" - így vélekedik a MKKT.
A költségvetési tanács mostani jelentésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kötelező ellentételezés elvét 2010-ben, tehát a hatályba lépés évében teljesíti ugyan a törvényjavaslat, de ez aligha lesz így 2011-ben. A kötelező ellentételezés elvének külső tételekre vonatkozó része ugyanis kimondja, hogy ha egy hiánynövelő lépést határoz el a kormány, akkor az egyenlegromlást semlegesítő lépést is meg kell tennie - a jogalkotó így kívánja megőrizni a költségvetés hosszú távú egyensúlyát.
A bankadóval is "adós" marad a kormány
A Kopits György elnökölte grémium azonban ezen is túlmegy, hangsúlyozva, hogy a kötelező ellentételezés elvével akkor sem lennének teljesen összhangban a tervezett módosítások, ha – a kormányzat terveinek megfelelően – 2011-re is figyelembe lehetne venni a költségvetés bevételei között a pénzügyi szektor különadójából tervezett 200 milliárd forintot. Magyarul a bankadó kevés lesz a kompenzációhoz.
A törvényjavaslat hatásai a központi költségvetés elsődleges egyenlegére – zárószavazást megelőző állapot (milliárd Ft) *
*A társasági adó és a különadó esetén becsléseink a közvetett hatásokkal együtt értendők.
A számokat a 2010. márciusi kivetítéssel összehasonlítható módon, pénzforgalmi szemléletben tüntette fel a tanács
Különadó versus társasági adó
A tanács alapesetben nem számol 2011-12-re azzal a költségvetés szempontjából pozitív kockázattal hogy a pénzügyi intézmények nyeresége az áthárítás miatt megnőhet, és ezáltal magasabb társasági adóbevétel keletkezhet. Ez a forgatókönyv például akkor valósulhat meg, ha a különadó bevezetése gazdaságpolitikai szándékként folyamatosan napirenden marad 2010 után, ehhez a pénzügyi intézmények alkalmazkodnak az ügyfélköltségek növelésével, de – elfogadott részletes törvényi szabályozás hiányában, vagy egyéb okokból – a költségvetés végül nem szedi be ezt az adót.
Közvetlen hatások
Az MKKT számításai alapján a tárgyalt T/581. számú törvényjavaslat, figyelembe véve az elfogadott módosító indítványokat, 2010-ben az alább részletezett közvetlen adóterheléssel jár a pénzügyi szektor egyes szegmensei számára:
Pénzügyi szervezetek különadójából 2010-ben várható közvetlen költségvetési bevételek (milliárd Ft)
A takarékszövetkezetek kedvezményt kapnak - az egyik módosító javaslat szerint - kis településeken lévő fiókjaik után. A különadó a hitelintézet 2009. dec. 31-én legfeljebb 4000 lakossal rendelkező településeken lévő fiókjainak a hitelintézet összes fiókjához viszonyított, két tizedesjegy pontossággal meghatározott arányában csökken. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartott 139 takarékszövetkezetből 123 vállalat fiókjainak területi megoszlása áll rendelkezésünkre. Vagyis a hiányzó 16 cég adókedvezményének mértéke megegyezik azon takarékszövetkezetek adókedvezményével, ahol a szükséges adatok rendelkezésre álltak, így a takarékszövetkezetektől várható adóbefizetés 2,51 milliárd forint lesz. Ráadásul a tanács előző jelentése szerint várhatóan a takarékszövetkezetek - a bankokkal együtt - az adó egy részét biztosan áthárítják az ügyfelekre.
Kevesebbet fizetnek a biztosítók
Egy másik módosítás 0,95 milliárd forint csökkenést okoz a biztosítókat érintő adóteherben, hiszen a 2007 után engedélyt szerző társaságok kikerülnek az adózók köréből. Ezen kívül az adókulcs 5,2 %-ról 5,8 %-ra emelkedik és változik az adóalap is, ami a korábbi „megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül” eredménykategória helyett a korrigált díjjal5 egyenértékű. Utóbbi két hatás együttesen 0,92 milliárd Ft-tal tovább csökkenti a fizetendő adót, ezért a korábbi tervek szerinti 36,08 milliárd forint adófizetési kötelezettségből 34,20 milliárd forintra csökkent a biztosítókat terhelő különadó.
A T/581/43. sz. módosító javaslat szerint a befektetési vállalkozásoknál változik az adóalap, a korrigált nettó árbevétel6 csökken a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival, ami az ebből a körből érkező adóbevételt is mérsékli 2,42 milliárd forinttal.
A kivétel nem erősíti...
Csökken az árutőzsdei szolgáltatók adóalapja is, az értékesítés nettó árbevételéről a kizárólag árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételre. Ezen kívül a pénzügyi közvetítői tevékenységet is folytató Magyar Posta Zrt. pénzügyi szolgáltatásból származó eredménye nem lesz a bankadó alapja. A Magyar Posta pénzügyi szolgáltatásból keletkező árbevétele 2009-ben 54,8 milliárd Ft volt, így a módosító javaslatnak köszönhetően, az 5,6 %-os adókulcsot használva 3,1 milliárd Ft adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
A módosító javaslatok tehát 2010-ben összességében 10,5 milliárd forinttal csökkentik a közvetlen hatásokat.
A magatartás kódex nem véd meg az adó áthárításától
Átírják-e a bizonytalant? A közgazdaságtan egyik fontos megállapítása, hogy az adók gazdasági terhét nem mindig az viseli, aki az adót formálisan befizeti, ezt nevezi a szakirodalom az adók áthárításának. A pénzügyi szervezetek különadójának vizsgálatakor így feltehetjük a kérdést: vajon megváltoztatják-e döntéseiket a pénzügyi szervezetek az adó hatására? Ha nem, akkor az adó csak a szervezetek nyereségességét befolyásolja (azt is csak az adó kivetésének éveiben), más szereplőkre és így a gazdaság egészének teljesítményére nincs hatása. Ha azonban a bankok képesek vagy kénytelenek az adóteher egy részét ügyfeleikre áthárítani, akkor az adó hatása továbbgyűrűzik a gazdaságban, és a gazdaság többi szereplőjének döntéseit és jólétét is befolyásolja.
Az elemzést nehezíti egyrészt, hogy a mérlegfőösszegre kivetett adó nemzetközileg nem elterjedt, és így kevés a rendelkezésre álló elemzés és tapasztalat, másrészt pedig az, hogy az adót a törvénytervezet csak három évre vetné ki, a részleteit pedig csak 2010-re határozza meg. A MKKT részletes külföldi példákat bemutató elemzése azt mutatja, hogy több tényező szól az adó átírása mellett, mint ellene - bár módszertanilag és a viszonylag kevés információ miatt nehéz előre kalkulálni.
A benyújtott javaslatról készült MKKT-elemzésben közölt érvrendszeren túlmenően is fontos érvek szólnak amellett, hogy a pénzügyi szervezetek különadójának egy részét áthárítják a fogyasztókra. Erre ráadásul a hazai bankok döntő többsége által aláírt Magatartási kódex szerint is lehetőségük is van: „a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása” esetén a bankok jogosultak a hitelkamatok egyoldalú módosítására. Mivel az adóalapot a törvényjavaslat a banki mérleg eszközoldalából vezeti le, ahol a hitelek is megtalálhatóak, ezért a bankrendszer a kódex szellemiségével összhangban is megkísérelheti a kivetett különadó áthárítását az ügyfeleire.
"Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hitelintézeti szektort érintő mintegy 130 milliárd forint különadónak a növekedést fékező – és ennek révén a közvetlen költségvetési bevételeket csökkentő – hatásai akkor is érdemiek lehetnek, ha az áthárítás nem lehetséges, és a kereskedelmi bankok eredményét rontja a befizetendő adó" - teszi hozzá a Költségvetési Tanács.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Az infláció és a maginfláció is a jegybank márciusi Inflációs jelentése előrejelzési sávjának közepén alakult - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs adatokhoz fűzött elemzése.
.jpg)
A kivétel erősíti a szabályt. Nem áll ez a kormányzat szerint "kőbe vésett" 200 milliárdos bevétellel kalkuláló pénzügyi különadóra 
Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte. 
