A felülvizsgált stratégiában a hangsúly a korábbi időszak értékeinek biztosítására és megőrzésére került, továbbá új elemként jelennek meg a pénzügyi szektor környezeti fenntarthatóságának elősegítése, valamint a technológiai fejlődés kiemelt támogatása és az ehhez kapcsolódó kockázatok kezelése - közölte lapunkkal a jegybank.
Kiemelt fókusz irányul – a jegybank 2022 májusában meghirdetett Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás programjával is összhangban – a továbbiakban is a felügyeleti stratégiában a fogyasztók védelmére, a fenntarthatósági szempontokra, illetve a digitalizáció kihívásaira adandó válaszokra.
A Stabilitás és Bizalom 2.0 felügyeleti stratégia 2019 végi elfogadását és végrehajtásának megkezdését követően nem sokkal később megjelenő COVID-19 járvány a korábbiakban előre nem látható mértékű gyors és határozott fellépést generált az MNB részéről. Az MNB felügyeleti jogkörében eljárva számos intézkedést hozott 2020 és 2021 folyamán a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére, valamint az intézmények sokkellenálló-képességének megóvása érdekében. Ezen válságkezelő felügyeleti lépések nagyban hozzájárultak a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a gazdaság sikeres újraindításához.
2022 elején még a koronavírus-járványt követő gazdasági kilábalás és az ehhez kapcsolódó felügyeleti feladatok voltak meghatározóak, ám február vége óta az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az egyes felügyelt szektorok és intézmények korábban előrevetített fejlődési pályáját. A korábban feltételezett piaci trendek és kockázatok jelentős mértékben átalakultak. Mindezek alapján célszerű volt újra áttekinteni a felügyeleti prioritásokat és célokat, valamint hozzá kellett azokat igazítani az aktuális és újonnan előrejelzett piaci kockázatokhoz.
A piacok sokkellenálló képességének biztosítása érdekében alapkövetelmény, hogy megbízhatóan működő, egészséges mérlegszerkezettel, biztonságos tőkehelyzettel és megfelelő veszteségviselő képességgel rendelkező szereplők lássák el a pénzügyi közvetítői szerepet. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a gazdasági, piaci környezetből eredő kockázatok, illetve azok bekövetkeztének monitoringja, valamint a COVID utáni világ tapasztalatainak beépítése a tőkeszükségletekkel és tőkeellátottság-előrejelzésekkel kapcsolatos modellekbe. Az MNB szerint szorosabb felügyeleti figyelem indokolt az intézmények ellenállóképességének növelése érdekében a kiberbiztonság és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kapcsán egyaránt.
A jövő pénzügyi IT megoldások alkalmazhatósági keretfeltételeinek kialakítása létfontosságú a jogbiztonság és a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalom fenntarthatósága érdekében, ezért az MNB informatikai témájú felügyeleti szabályozó eszközeinek felülvizsgálata és újak kiadása is indokolttá vált. Ezen túlmenően, a piacot egyedi ügyekben és felmerülő aktuális kérdésekben is folyamatosan támogatni kell. A digitális pénzügyekre vonatkozó biztonságtudat erősítése érdekében a pénzügyi ökoszisztéma szereplői számára a saját felkészültségük és tudásszintjük szerint szükséges átadni a biztonságos digitális pénzügyekről szóló releváns információkat.
A felügyelt intézmények számára fontos viszonyítási pontot jelent az MNB Zöld Programja. Ennek 2019-es kiadása óta jelentősen módosult a környezet: számos szabályozási változás mellett a fenntartható pénzügyek területe is dinamikusan fejlődött. Ezért a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságának elősegítése érdekében indokolt a Zöld Program felülvizsgálata, amely annak részletes visszamérési eredményein alapul. A felülvizsgálat révén a Zöld Program továbbra is iránytűként szolgálhat majd a hazai pénzügyi intézmények számára.
Az MNB fogyasztóvédelmi tevékenységének keretében kiemelt figyelmet fordít a tisztességes szolgáltatói magatartás szektorszintű és egyedi elvárásainak összehangolására, a sérülékenyebb fogyasztók kiemelt védelmére, valamint a határon átnyúló pénzügyi tevékenységek kockázatának csökkentésére. A határozott, időbeni felügyeleti fellépést segítik a felügyeleti stressztesztek továbbfejlesztése, a felügyeleti adatáramlás- és adattranszformáció-automatizálás, illetve az adatvagyon-gazdagítás. Ezek mellett kiemelt cél még a proaktív, kockázatokra fókuszáló felügyeleti kommunikáció és jogérvényesítés, továbbá a hatékony válságkezelési eszköztár erősítése.
34 nagykövet visszahívva, 1400 diplomataútlevél visszavonva, vizsgálják Szijjártó Péter ügyeit is. 
