6p
Komoly munka vár a magyar bankokra az azonnali fizetési rendszerek bevezetése miatt, a jegybank szoros határidőt tűzött ki - de a valós idejű fizetés nem csak egy kötelezettség, hanem komoly üzleti lehetőségeket is rejt a bankok számára. Domenico Scaffidi, az ACI International tanácsadója a Privátbankár.hu Fintech Innovation 2017 konferenciáján tartott előadást, cikkében a rendezvény tapasztalatait összegzi.
Domenico Scaffidi, az ACI Inernational tanácsadója a Privátbankár.hu Fintech Innovation 2017 konferenciáján.

Alig, hogy véget ért a Fintech Innovation 2017 konferencia, én már egy Londonba tartó járaton ülök, miközben cikáznak a gondolatok fejemben a rengeteg érdekfeszítő beszélgetés után. Temérdek kulcsfontosságú üzenet hangzott el, amelyeket érdemes alaposan átgondolnom és megértenem azt, hogyan befolyásolják majd az azonnali fizetési rendszereket és a fizetéssel foglalkozó közösség egészét.

Szinte vibrált a levegő az egész konferencia alatt: soha nem volt még ilyen nagyszerű kávészünetem és ebédem, ahol a bankok, pénzügyi szolgáltatók és szabályozók együtt, közösen akartak még mélyebbre ásni azokon a főbb üzeneteken keresztül, amelyekkel folyamatosan szembe találták magukat a nap folyamán bemutatott prezentációk során.

Számomra az esemény legnagyobb tanulsága az volt, hogy továbbra is szükség van az azonnali fizetési rendszerek üzleti felhasználhatóságának tisztázására.  Látom, hogy még hosszú és komoly út áll előttünk. Elhivatott munkára van szükség, ahol minden résztvevőnek közösen kell dolgoznia a magyar azonnali fizetési projekt sikerein. Legalábbis ez derült ki két kérdésből, amelyet az egyik legfontosabb közép-kelet-európai bank kulcspozícióban lévő munkatársa nyíltan, köntörfalazás nélkül tett fel nekem: „Dome, hamarosan indulunk a saját azonnali fizetési rendszerünkkel, csak azért, mert a jegybank így döntött. De továbbra sem látjuk az üzleti lehetőséget benne. Hol van az új szolgáltatás felhasználhatósága? Biztos, hogy az ügyfeleinket is érdekli ez az egész?”

Sokkal jobban aggasztott a második kérdés, mivel ezek szerint a bankok elfelejtik a projekt egy fontos tényezőjét (de szerencsére úgy tűnt, hogy ez egy igen elszigetelt eset volt), sőt, volt olyan, aki egy belső fejlesztésű rendszer esetét kiáltotta ki a legjobb azonnali fizetési megoldásnak. Ugyanakkor nincsenek kétségeim, hogy melyik út lehet az egyetlen, ami célra vezet.

Az persze egyértelmű, hogy amikor a banki IT-rendszer megújítása kerül szóba, senkinek sincs nagyobb rálátása, mint azoknak, akik ezen a részlegen végeznek el feladatokat, és nincs más, aki náluk jobban tudná integrálni az új IT megoldásokat. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az azonnali fizetés nem csak egy technológiai kihívás, hanem egy olyan projekt, ami új üzleti és szervezeti modellt kíván magának, amelyek megfelelnek a piaci elvárásoknak. Az IT fejlesztésnek úgy kell megtörténnie, hogy kiszolgálja ezt az új, dinamikus üzleti modellt.

23 éve dolgozom a bankszektorban, többi között a nemzetközi fizetési megoldások igazgatójaként is töltöttem be pozíciót az egyik legfontosabb uniós csoportban. Tisztában vagyok vele, hogy a bankok a saját technológiai megoldásaik fejlesztését fontosabbnak tartják és nem veszik figyelembe az összes tényezőt, amelyekre viszont szükség van, ha a fizetési módok új evolúcióját akarják elhozni, és nem akarnak elbukni már egyből a kapuban. Hogy egy példát említsek, 40 bank vett részt az EBA RT1 azonnali fizetési rendszer kialakításában, közülük pedig 15 szinte azonnal hátat is fordított a projektnek és elhalasztotta a rendszer élesítését. Elkerülhetetlen és fontos megértenünk, hogy miért érezték szükségesnek az időkérést ezek a pénzintézetek. A válasz nagyon egyszerű: részlegesen vagy teljesen alulértékelték a készpénz és likviditási kihívásokat és figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az azonnali fizetés nem csak egy új fizetési mód, hanem – ahogy azt fentebb írtam – egy új szervezeti modell is, amelynek úgy kell fejlődnie, ahogy a bank is fejlődik.

Az ACI-nál rengeteg időt és energiát áldozunk a közvélemény-kutatásokra, amelyek célja, hogy jobban megértsük az azonnali fizetési rendszerekkel szemben támasztott felhasználói, kis- és középvállalati és nagyvállalati igényeket. Az eredmények igen sokat elárulnak nemzetközi szinten: Európa lakossága például kész a bankváltásra, ha a meglévő pénzintézete nem kínál azonnali fizetési szolgáltatást.

Konkrétan a magyar fogyasztók 69 százaléka lecserélné a bankját a valós idejű fizetésért. *

Az ACI elkötelezett abban, hogy a valódi üzleti felhasználást elősegítő adatok elemzésével és megosztásával segítse a partnereit és ügyfeleit. Mindig érdekes látni a bankon belüli üzleti szakértők reakcióit: először nem foglalkoznak velünk, aztán pánikba esnek, majd, a sokkot követően örülnek, hogy van velük valaki, aki a megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal segíti őket abban, hogy lássák a „teljes képet”. Az ACI végtére is nem csak a megoldásokat szállítja. Az csak később jön, mi mindenek előtt abban vagyunk érdekeltek, hogy az ügyfeleink sikereit biztosíthassuk.

A konferencia egyik legfontosabb üzenetét a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Balogh László mondta ki: „a bankoknak áldozniuk kell a technológiára és az innovatív szolgáltatásokra, hogy megfeleljenek a fogyasztói elvárásoknak, de természetesen csak úgy, hogy eleget tesznek az új adatvédelmi és pénzmosás elleni szabályzatoknak is. Mindezek költséghatékonyabbá teszik a bankokat, de ebből részesülnie kell a szolgáltatónak és a fogyasztónak is.”

Remélem, hogy a Fintech Innovation konferencia után a bankok ráébrednek arra, hogy a valós idejű fizetés nem csak egy IT-befektetés. Magyarországon több fizetési szolgáltató is proaktív szerepet vállal és bármikor kész versenyképes szolgáltatások nyújtására. Ami hajtja őket, hogy még korán, az elsők indulók között csapjanak le az ügyfelekre, akiket tradicionális magyar bankok nem tudnak kiszolgálni. Hasonló stratégia alakult ki azokban az országokban, ahol az azonnali fizetés már stabilan működik.

A fogyasztói elvárások ismerete, a gyors, specifikus ügyféligényre szabott szolgáltatások gyors bevezetését segítő dinamikus megoldások (például a nyílt API-os megközelítés) nélkül a bankok csak nagyon nehezen élhetnek túl. Az alapján, amit az eseményen láttam, a vesztesek listája nagyon hosszú lehet, A jó hír viszont az, hogy még nem késő a jó irányba fordulni, ha a bankok hajlandók most lépni.

Mindent összegezve a konferencia igazi lakmuszpapír volt az összes, a magyar azonnali fizetési projektben résztvevőnek. Biztos vagyok benne, hogy a bankok észreveszik a kínálkozó üzleti lehetőségeket és végül legyűrik a kihívásokat. A közös sikerért azonban együtt kell dolgoznunk. Én készen állok és kész vagyok a teljes együttműködésre. A kérdés csak az, hogy ti készen álltok-e?

*Az adatok - ha más forrás nincs jelölve - a YouGov Plc.-től származnak. A felmérés 1000 felnőtt megkérdezésével készült, a mintavétel ideje 2017. május 31. 2017. június 5. A felmérés online készült. A számokat súlyoztuk, a felmérés reprezentatív a felnőtt magyar lakosság körében.

Domenico Scaffidivel a konferencián interjút is készítettünk, itt nézheti meg >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Milliárdos ostrom alatt a magyar bankszámlák: mesterséges intelligenciával és 21 szál rózsával támadnak a csalók
Herman Bernadett | 2026. október 15. 14:28
Egyetlen félév alatt közel 21 ezer esetben próbálták megkárosítani az Erste Bank ügyfeleit, a bűnözők összesen csaknem 7 milliárd forintra pályáztak. Bár a pénzintézet védelmi rendszerei a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát sikeresen blokkolták, és ezzel közel 6 milliárd forintot mentettek meg, a nemzetközi csalóhálózatok egyre gátlástalanabb és kifinomultabb módszereket vetnek be.
Pénzügyi szektor Az OTP Bank visszautasítja a Revolut vádjait (frissítés)
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 12:51
Délelőtti cikkünkre reagálva az OTP is megszólalt a Revolut október 8-i furcsa tranzakcióival kapcsolatban. 
Pénzügyi szektor 175 millió forintért védi a magyar kormány a „maffia elleni küzdelem” képviselőit
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 12:22
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
Pénzügyi szektor Kármán András pontosította pár részletét a vagyonadónak
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 11:22
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter. 
Pénzügyi szektor A Revolut szerint ez okozta a csütörtöki sztornózásokat
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 10:22
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában. 
Pénzügyi szektor Ön sem érti a vagyonadó kiszámítását? Itt egy kis segítség
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 15:25
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
Pénzügyi szektor Így reagált a Fidesz és a KDNP a vagyonadó tervezetére
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 17:19
A Fidesz szerint szimplán arról van szó, hogy a kormány „hat hónap semmittevéssel falnak vezette a magyar gazdagságot, és most itt a baj”.
Pénzügyi szektor Erre számítson, akit vagyonadó terhel majd
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 17:02
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Pénzügyi szektor Középiskolások, figyelem: újra itt a Privátbankár milliós díjazású pénzügyi versenye
Kormos Olga | 2026. szeptember 30. 17:11
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
Pénzügyi szektor Banki illetékcsökkentő fegyver lett a qvik: a lakosság már imádja, a boltok még kivárnak
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 24. 11:11
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG