Három év után is megmarad a bankadó?

A miniszterelnök szerint a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagban szereplő bankadó három év múlva történő esetleges kivezetése nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem lesz bankadó.

A kormány a későbbiekben megfontolja az amerikai típusú bankadó bevezetésének lehetőségét - közölte Orbán Viktor az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában csütörtökön az Országgyűlésben.
   
Kiemelte: "most más típusú bankadónk van", amely idénre és a következő évre rögzített összeget ró a pénzügyi szférára, a 2012-es esztendőre pedig alkulehetőséget ad a szabályozás kivezetésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon három év múlva nem lesz bankadó; "az a kérdés, hogy milyen típusú bankadó lép a kétségkívül magas, agresszívnek minősíthető, a magyar gazdaság bajaihoz mért nagyságrendű jelenlegi helyébe" - mondta a kormányfő.  Rámutatott: ennek eldöntése előtt meg kell nézni, hogy milyen megoldások születnek addig Európában és az Egyesült Államokban.
   
A miniszterelnök Ertsey Katalin felszólalására reagált. Az LMP politikusa emlékeztetett: az amerikai elnök szerdán aláírta a Wall Street reformjáról és a fogyasztók védelméről szóló törvénycsomagot, Magyarországon azonban a bankok az ügyfeleikre terhelhetik a megemelkedett költségeiket és ezt szerinte meg is fogják tenni. Ertsey Katalin elmondta, hogy a kormány csak átmeneti időre vezeti be a bankadót, az extraprofit későbbi megadóztatásáról azonban nem döntött, így majd "visszaáll minden az eredeti kerékvágásba". "Tényleg ezt várják öntől a választói? Nem kellene inkább egy átfogó, komoly szabályozást alkotni, amely valódi felelősségre, köztehervállalásra kötelezi a pénzügyi szektort?" - tette fel a kérdést.
   
Orbán Viktor úgy felelt: ha a bankadót valóban olyan egyszerű lenne áthárítani az emberekre, a bankok nem mozgatnának meg "sziklanagyságú köveket" és nem elleneznék körömszakadtáig a különadó bevezetését.


Lehetetlen ránk hárítani a bankadót?

Erdei Tamás szerint a bankoknak, mint szükséges rosszat, tudomásul kell venniük a parlament azon döntését, hogy a nagyon magas bankadót 2010-ben be kell fizetniük, és ezután már a jövőre kell összpontosítaniuk.

A Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön, a törvény elfogadását követően elmondta: a bankok az előzetes tárgyalások során több alkalommal jelezték a kormánynak, hogy az ilyen mértékű bankadó bevezetése egyértelműen negatív hatással lesz a magyar gazdaságra, mert gyengítheti a bankok tőkehelyzetét, ezen keresztül visszavetheti hitelezési aktivitásukat, így a gazdaság élénkítése ellen hat. A kormány megértette a szektor érveit, de a 3,8 százalékos deficit tartása érdekében 2010-ben nem látott más eszközt, mint az extraadó bevezetését.
   
Erdei Tamás szerint ezt tudomásul kell venni, és most már a jövőre kell koncentrálni. A bankszövetség ezért hamarosan megkezdi a tárgyalásokat a kormánnyal arról, hogyan lehetne a negatív következményeket mérsékelni, az állammal közösen olyan gazdaságélénkítő, ösztönző programokat indítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a bankok hitelezési aktivitásukat fenn tudják tartani. Erdei Tamás szerint "a történet nem a bankok nyereségességéről szól". A kormánynak be kell látnia, hogy a bankadó gazdaságra tett negatív hatásait feltétlenül csökkenteni kell ahhoz, hogy a gazdasági élénkülés beinduljon - mondta.
   
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Magyar Bankszövetség nagyon fontosnak tartja, hogy a különadó kivetése egyszeri, átmeneti intézkedés legyen. Ezért kezdeményezik a különadó 2011-es mértékének újragondolását, és legkésőbb 2012-ig a bankadó európai mértékének az elérését. Az európai átlag a jelenlegi magyar bankadónak körülbelül a tizede.
   
Erdei Tamás szerint 2011-ben lényegesen nagyobb mozgástere lesz a kormánynak, mint 2010-ben, mert a 2011-es költségvetést már ő állítja össze. Úgy vélekedett, jövőre más költségvetési eszközökkel - alapvetően a kiadások mérséklésével - kell csökkenteni a hiányt, és kivezetni a szektoradókat. Ezek egyszeri eszközként alkalmazhatók, de ha tartósan benne maradnak a magyar gazdaságban, a pénzügyi rendszer versenyképessége óriási csorbát szenved, aktivitása jelentős mértékben csökken Magyarországon, aminek negatív hatása lesz a gazdaságra, és végső soron a költségvetési bevételeket is csökkenti - mutatott rá.
  
A bankadó piaci áthárítása a bankszövetség elnöke szerint a mostani körülmények között lehetetlen, nem bírja el sem a lakossági, sem a vállalati piac, így a bankoknak saját profitjuk, s ha az nem elegendő, tőkéjük terhére kell leírniuk ezt a költséget. Ha azonban az adó tartósan fennmarad, elkerülhetetlené válik az áthárítása - jelezte -, ez is alátámasztja, hogy 2011-ről és 2012-ről mindenképpen tárgyalni kell.
   
Arra a felvetésre, hogy az utóbbi időben mintha békülékenyebbek lennének a bankok, azt válaszolta: ez nem békülékenység, hanem alkalmazkodás a helyzethez. A bankok törvénytisztelő intézmények, így, miután a parlament elfogadta a törvényt, az adót be kell fizetni. "Mindenkinek egyetlen érdeke és célja van, az hogy Magyarország megítélése jó legyen a piacon, mert azzal újabb üzleti lehetőségek nyílnak, és kompenzálni lehet a mostani veszteségeket" - mondta.


"Keményen kell tárgyalni"

Az új kormány más tárgyalási pozícióban van, mint amilyenben a szocialista kabinet volt 2008 októberében, amikor nem az volt a kérdés, milyen feltétek mellett, hanem az, hogy lesz-e vagy sem hitelmegállapodás - mondta Csaba László akadémikus a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent interjújában.

A közgazdász szerint nem kommunikációs hiba, hogy nem tud a magyar kormány szót érteni a valutaalappal, hanem egy játszma. Az IMF taktikája az volt, hogy megmutassa, ő a kemény legény, ezzel gyakorolt nyomást. A nemzetközi hitelezők delegációja így túllépte hatáskörét, amikor nyomást akart gyakorolni a kormány konkrét intézkedéseire. A gyengébb forintárfolyamról a CEU professzora elmondta: korábban többen is képviselték, hogy a gyengébb forint jót tenne a gazdaságnak, hiszen ösztönözné az exportot. "Én nem javaslom ezt a taktikát" - rögzítette a közgazdász professzor.


Tájékoztatták a bankokat

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselői tájékoztatták a vezető magyarországi bankokat legutóbbi hitelfelülvizsgálati tárgyalásaikról - közölte az IMF csütörtökön. Az IMF és az EB képviselői az úgynevezett európai banki koordinációs kezdeményezés rendes ülésén Brüsszelben találkoztak a magyar pénzügyi rendszerben fontos szerepet betöltő pénzintézetek anyabankjai, valamint a legnagyobb hazai bank, az OTP tisztviselőivel.
   
A találkozón a következő anyabankok voltak jelen: Erste Group Bank, RZB Csoport, Intesa SanPaolo, KBC Csoport és Unicredit Csoport. Ugyancsak részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, továbbá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, a Világbank-csoport és az Európai Központi Bank képviselői.
   
A közlemény szerint a találkozó célja a magyarországi makrogazdasági helyzet áttekintése volt, valamint az, hogy tájékoztassák az anyabankokat az IMF-EB legutóbbi közös felülvizsgálati küldetéséről, "amely nem fejeződött be". A résztvevők emlékeztettek az európai banki koordinációs kezdeményezés mint koordinációs keret fontosságára. Egyúttal kifejezték reményüket, hogy hamarosan folytatódnak a tárgyalások a sokoldalú gazdasági programokról, különösen "a magyar pénzügyi szektorra kirótt átmeneti adó jellemzőinek javítása" terén.

MTI