Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.

Dr. Villányi Viktória, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda munkatársának szakcikke.

Bankszövetség: Elhibázott állami beavatkozás

A parlament 2011.szeptember 19-én fogadta el a végtörlesztésről szóló 2011. évi CXXI. törvényt, mely a gazdasági válságból kifolyó árfolyamváltozásokból adódóan kezelhetetlenné váló devizahitel-visszafizetések könnyítésére, otthonvédelmi, adósmentő célzattal lehetővé tette a lakáscélú hitelfelvevőknek, hogy fix árfolyamon törleszthessék vissza hiteltartozásukat. A Bankszövetség 2011 szeptemberében az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszában hatástanulmány elmaradására és a jogalkotási eljárás számos hibájára hivatkozva (felkészülési időt nem hagyó gyorsított hatálybaléptetés miatt) a törvény megsemmisítését kérte. Az árfolyamváltozásból eredő veszteségek és a hirtelen, tömegesen benyújtott hiteligények miatt több banknak likviditási problémával, szervezeti változásokkal, alkalmazotti állományuk leépítésével kellett számolni; olyan vállalkozás is akadt, amely a piacról való kilépést fontolgatta.  A törvény hatályba lépését követően 2011 decemberben közel százhúszezer adós tett végtörlesztési igény bejelentést. Az AB elhúzódó vizsgálata nyomán (a panaszt elutasító) határozat azonban csak 2013-ban született.

A bankok időközben sem tétlenkedtek, pár nappal a törvény hatálybalépését megelőzve “retail risk” üzleti reggeli alkalmával tizenhárom bank képviselője, kockázatkezelője vagy munkatársa folytatott informális megbeszélést a végtörlesztéssel járó várható kockázatokról és a veszteség mérséklését célzó ötletekről. Az első, szeptember 15-én tartott megbeszélést szeptember 29-én és október 31-én tartott két újabb találkozó követte, ahol felmerült többek közt a hitelkiváltó hitelek kibocsátásának korlátozása és a kamatemelés lehetősége is.

GVH túlbüntetés: Indokolt a 9,5 milliárdos bírság?

Dr. Villányi Viktória, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda munkatársaDr. Villányi Viktória, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda munkatársa

A banki munkareggelik célja és tárgya kapcsán érkező több kartellgyanú-bejelentés nyomán a Gazdasági Versenyhivatal novemberben versenyfelügyeleti eljárást indított a résztvevő bankokkal szemben. A kétéves eljárást záró, 2013. évi alaphatározatában a GVH a versenyjogi törvényre (Tpvt.) és a bírság összegszerű meghatározására vonatkozó hatósági gyakorlatára hivatkozva (Bírságközlemény) összesen 9,5 milliárd forint bírságot szabott ki a jogsértőkre a végtörlesztés visszafogására irányuló, átfogó terv elhatározása miatt, melyet a refinanszírozás összehangolt korlátozásával, például a hitelfelvételt visszavető sorozatos kamatemeléssel kívántak megvalósítani. A határozat szerint a munkareggeliken piaci magatartásuk összehangolására a résztvevők üzleti titkokat és stratégiai információkat osztottak meg egymással, négy bank további, kétoldalú egyeztetéseket is folytatott. A GVH határozata kiemelte, hogy a kartell-eljárás alá vont bankok közül a végtörlesztések korlátozására irányuló tervet 8 meg is valósította azzal, hogy 2011 és 2012 közt, a végtörlesztések rendezésére vonatkozó időszakban ténylegesen korlátozott mértékben vettek részt a hitelnyújtásban.

A 8 bankra kirótt 9,5 milliárd forint összegű, precedens nélküli bírság ennek ellenére meglepetésként hatott, ugyanis az egyeztetések a bankok álláspontja szerint nem céloztak sem átfogó, sem összehangolt, sem konkrét tervet, és az eljárás során a kartell piaci hatása (a bankok közti verseny korlátozását illetően) is bizonyítatlan maradt: a GVH korábbi gyakorlatában a hasonló jellegű informális megbeszéléseket nem minősítette hardcore (legsúlyosabb jogsértést megvalósító) kartellnek. A bírságra kötelezett 8 bank közül 6 bank közigazgatási pert indított a hatósággal szemben, a jogsértés vitatása mellett egyébként kifogásolták a kiszabott bírság számítására vonatkozó részletes indoklás hiányát is. 

Kúria: A GVH kisebb eljárási hibái nem vezetnek semmisséghez, nem mérhetők a kartellel okozta kár súlyához

A hitelfelvevőknek kedvező ítélet várható volt — a gazdasági válság, a lakóingatlanok és magánadósok védelme, a közvélemény és (jog)politikai nyomás terhe az igazságszolgáltatást sem kímélte. A felperes bankok a GVH-val szemben 2013-ban indított pert első és másodfokon is elvesztették.  A Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletével szemben 2014-ben a Kúriához benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben a felperesek egyebek közt a versenyhatóság eljárási hibáira, hibás versenyhatás-értékelésére és alapjogsértésére hivatkoztak. A Kúria a jogsértés súlyosító körülményei értékelése körében az ismételt jogsértés értelmezése kapcsán előzetes döntéshozatalért folyamodott az Európai Bírósághoz. A Kúria ezt követően határozatában a bírság hibás számítása, és a számítás részletes indoklásának elmaradása miatt ugyan megismételt eljárásra kötelezte a GVH-t, ugyanakkor megállapította, hogy a munkareggeliken résztvevők magatartása jogsértő és a legsúlyosabb kartellnek minősül.  

A megismételt GVH-eljárás és a Törvényszék 2020. júliusi ítélete

A GVH megismételt eljárását követő határozatában a perben álló bankokra vonatkozó bírság teljes összegét a felére csökkentette, azonban az eljárása során új bírságszámítási módszert (Bírságközleményt) alkalmazott, és az egyes bankokra kiszabott bírságokat a várakozással ellentétben nem csökkentette arányosan, ezért a felperesek ismét pert indítottak. Játékterük azonban csökkent, mert e körben a per már nem a jogsértés (kartell léte vagy nemléte) megállapítására, hanem a bírság mértékének pontos meghatározására és indoklására korlátozódott. A Törvényszékhez benyújtott keresetekben a felperes bankok azzal érveltek, hogy a GVH hibásan alkalmazta a bírság kiszabásához releváns számításokat, mert 1 azonos releváns piacként azonosította a versenykorlátozás szempontjából kulcsfontosságú, de különálló termékeknek minősülő lakáscélú és szabadfelhasználású hitelt kiváltó hitelek piacát, ráadásul elmaradt a releváns forgalom számításánál a befizetett közterhek és a fogyasztói károk kötelező visszatérítése miatt kieső összegek levonása is, így a GVH a bírság alap számításánál tágabb piacokat és magasabb bevételt vett figyelembe.   

A Törvényszék a felperesek kérelmét és a versenyhivatal hibás eljárására vonatkozó megállapításait alaptalannak ítélte, azzal, hogy kisebb hivatali eljárási hibák sem teszik semmissé a GVH határozatát, és nem mérhetők össze a kartellel esetlegesen okozott kár, és versenyjogi felelősség súlyával.

Hogyan tovább? A per hatása a jogalkotásra

A Törvényszék ítélete a 2013-as GVH-határozathoz képest tehát továbbra is rekord mértékű (5 milliárd forint összegű) bírságok megfizetésére kötelezte a hat bankot. Ezért első látásra úgy tűnhet, hogy a kilenc éves per kimenetele látszólag nem sokban tért el a 2013-as (második) versenyhivatali eljárás eredményétől. Ami már bizonyos, hogy az ítélet a bírói gyakorlaton túlmenően kihat a jogalkotásra és a bankszektor döntéshozóinak további működésére is. A hosszan elnyúló és nagy sajtóvisszhangot kapó ügy során felmerülő kérdések célja az eljárással párhuzamosan, több éven át folyó alkotmánybírósági vizsgálatokkal együtt, hogy hatékonyabb válságmegelőző, együtt(es) működésre sarkallják a jogalkotást és a bankszektor döntéshozóit, figyelembe véve a Bankszövetség jogalkotásra vonatkozó javaslatait, együtt a lakossági hitelfelvevők jogos érdekeivel.

Az AB határozatok üzenete: devizahitel-forintosítási törvények és a 2020. évi hiteltörlesztési moratórium

A kilenc éven át folyó per során az ügyhöz kapcsolódóan számos AB határozat született, 2014 és 2015 nyarán újabb hiteltörlesztési-ügyek kerültek a jogalkotó és a bíróságok elé a két devizahitel-forintosítási törvény kapcsán, 2020 tavaszán pedig a koronavírus világjárvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratórium vetett fel hasonló aggályokat.

Kiindulópontként az Alkotmánybíróság 2013-ban elutasította a Bankszövetség 2011-ben benyújtott, jogalkotási törvény megsértésére hivatkozó panaszát, melyben a bankok ellenezték a végtörlesztési törvény gyorsított, átgondolatlannak tűnő hatályba helyezését. A Bankszövetség kiemelte, hogy a végtörlesztési törvény hatálybaléptetéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági hatásvizsgálat teljes megkerülésével és elmaradásával a jogalkotó gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta az érintett bankszektor teljesítőképességét és jogos érdekeit.  Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a törvény jogpolitikai célzatát szem előtt tartva, vagyis a szükséghelyzet rendkívüli, előre nem látható jellegével indokolt, a társadalmi válság elkerülése célzó beavatkozás jogszerűségét nem kifogásolta, ezért a Bankszövetség panaszát elutasította.

Az AB kiemelte, ez a döntés kizárólag a válságkezeléshez köthető és azt a precedens nélküli helyzet indokolta - hasonló ügyekben, 2014 és 2015-ben hozott határozataiban figyelembe vette a bankszektor működését és visszautasította az adósok által benyújtott, a forintosítási törvényre vonatkozó, a 2014 és 2015 évi árfolyamrögzítést kifogásoló panaszokat. Az AB indoklása szerint a devizahitel-adósok törlesztése nem minősülhet a 2011-es, otthonvédelmi intézkedésekkel azonos fellépést kívánó gazdasági szükséghelyzetnek.

Az Alkotmánybíróság válaszai mellett az idén júliusban lezárt 2011-es végtörlesztési ügy óvatosabb beavatkozásra sarkallta a jogalkotást is, hiszen a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó gazdasági visszaesést kompenzáló, 2020 tavaszán hozott intézkedések körében született hiteltörlesztési moratórium emelt banki kamatfeltételek mellett nyújtott opcionális halasztási lehetőséget a lakossági adósok részére.  Az üzenet a lakosság felé mind az AB ítéletek, mind a moratórium kapcsán a hitelfelvételek és törlesztések óvatosabb és tudatosabb tervezése.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Csányi Sándor: az OTP-t érdekli a Commerzbank leányának megvásárlása
Csabai Károly | 2021. március 5. 11:51
A legnagyobb hazai hitelintézet 2020-as évét értékelő sajtótájékoztatóján az elnök-vezérigazgató azt is elárulta, tőkehelyzetük lehetővé teszi, hogy a tavaly elmaradt osztalékot az idén várhatóval együtt kifizessék a jegybank által ajánlott türelmi idő lejárta, azaz 2021. szeptember 30. után, s emellett még tovább terjeszkedjenek. Három országban vizsgálnak akvizíciós célpontokat, közülük egyben van már most is jelen az OTP. Az idén lesznek bejelentések - helyezte kilátásba Csányi Sándor.
Pénzügyi szektor Kevesebbet költöttek, többet tettek félre az Erste ügyfelei
Privátbankár.hu | 2021. március 4. 13:45
Ez is a koronavírus-járvány hatása. A kisvállalkozók hitelfelvételét fogta vissza jobban a Covid, a mikrovállalkozások 2020-ban 18 százalékkal kevesebb hitelt vettek fel, mint egy évvel korábban. 
Pénzügyi szektor Magyarországról is kivonulhat a Commerzbank?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. március 1. 18:57
Kivonul Magyarországról és több más piacról Németország egyik legnagyobb pénzintézete, a Commerzbank - írta hétfői számában a Handelsblatt című német üzleti lap.
Pénzügyi szektor A K&H-nál percek alatt lehet online számlát létesíteni
Privátbankár.hu | 2021. február 23. 09:48
Néhány perc alatt bárki, bárhonnan, bármikor megnyithatja a bankszámláját, amihez azonnal használható digitális bankkártya is jár, anélkül, hogy bankfiókba kellene mennie, köszönhetően a K&H új fejlesztésének.
Pénzügyi szektor Marad a tőzsdén az MKB és az óriásbank is a parkettre mehet
Csabai Károly | 2021. február 19. 16:19
Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 
Pénzügyi szektor Felemás képet mutatnak a tavalyi lízingpiaci számok
Privátbankár.hu | 2021. február 11. 10:44
Bár 14 százalékos visszaeséssel zárta a múlt évet a magyarországi lízingpiac a koronavírus-járvány miatt, a 639 milliárd forintos finanszírozott összeg jóval meghaladja az előzetes becslésekben szereplő 550 -600 milliárd forintos összeget - közölte a Magyar Lízingszövetség. 
Pénzügyi szektor Átadták a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíjakat
Privátbankár.hu | 2021. február 2. 13:10
A Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj Program a koronavírus-járvány okozta szokatlan körülmények ellenére a 2020/2021-es tanévben is zavartalanul működik, sőt az MNB Alapítványának döntése értelmében a 2021/2022-es akadémiai évben is tovább folytatódik, méghozzá 30-ról 40 ezer forintra emelt havi ösztöndíjjal.
Pénzügyi szektor Megírtuk hogy kellene, fel is pörgetné a zöld finanszírozást az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 22. 12:19
Nagyobb sebességre akarja ösztönözni a kereskedelmi bankokat az MNB a zöld finanszírozásban. Egy most megjelent vitairatában a megújulóenergia-termelésre vonatkozó banki lehetőségeket és kihívásokat tárja fel – rímelve lapunk legutóbbi cikkére, amiben képet adtunk a hazai ingatlanállomány állapotáról és felvázoltuk a hazai Zöld Biznisz potenciálját.
Pénzügyi szektor Immár tény, hogy Mészáros Lőrincék alkuszcége a Takarékbanknak dolgozik
Privátbankár.hu | 2021. január 19. 14:50
Az elmúlt években a biztosítási alkuszok piacán gőzerővel nyomuló, Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. újabb fontos mérföldkőhöz érkezett. A 75 százalékos tulajdonában lévő HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft. stratégiai partnerséget kötött a Takarékbankkal – amely egyébként tavaly május óta a kft egynegyednyi üzletrészének is a birtokosa –, mely alapján 2021. január 6-a óta már elérhető a biztosítási termékek széles palettája a Takarékbank fiókhálózatában.
Pénzügyi szektor Az MNB és Mészáros Lőrinc cégének levelei felzaklatták a biztosítási alkuszokat
Csabai Károly | 2021. január 16. 17:15
Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.
hírlevél