Úgy fest, újfent bebizonyosodik, az igazság, hogy ha egy üzlet beindul, nehéz kiszállni. Hiába fogalmazott a korábbinál óvatosabban Orbán Viktor miniszterelnök az állam bankvásárlásaival kapcsolatban az MKB jegybanki gyámság alá vonásáról szóló tájékoztatón, hiába mondta, hogy a kormányokat nem azért találták ki, hogy bankokat tulajdonoljanak, meglehet még egy újabb bankvásárlást jelentenek be a közeljövőben.
A Privátbankár.hu úgy értesült, hogy tárgyalások zajlanak a Sberbank magyarországi érdekeltségének eladásáról. Az oroszok ugyan csak 2012 elején kerültek tulajdonba a bankban, amikor a Volksbank 9 kelet-közép-európai részesedése között a magyarországi Volksbankot is megvásárolták, s a tervek ilyen gyors feladása nem megszokott a bankvilágban, de itt mégis lehet erről szó.
Ennek oka az lehet, hogy a 22 országban közel 20 000 fiókkal rendelkező, 120 millió ügyfelet kiszolgáló Sberbank „nem ilyen lovat akart”. Moszkvában és a régiós érdekeltségeket irányító bécsi központban nem nézik jó szemmel, hogy az egyébiránt sikeres pénzintézet renoméját a budapesti hírek tépázzák úgy, hogy azokra nem is igazán tudnak felkészülni. Bár a vásárláskor a Sberbank igyekezett magát bebiztosítani és épp a Magyarországon várható extra ráfordítások okán csökkent a Volksbank-hálózatért fizetett vételár az eredetileg kialkudott 585 millió euróról 505 millióra, ám Budapest ennél több gondot okozott. Ráadásul akkor még senki sem számolt a banki elszámoltatás és a forintosítás költségeivel, ráadásul a Sberbank még jogelődje egyéb intézkedései, így a tranzakciós illeték jogellenes átterhelése okán is pert vesztett 2013-ban és így a felügyelet összesen 233 millió forint visszautalására és 21 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Sberbank számára az idei, a devizahiteles elszámolással terhelt év alaposan megakasztja azt a folyamatot, amely a veszteséges működés visszaszorítását célozta: a bank a 2011-es 31,9 milliárdos vesztesége 2012-re 18,4 milliárdra csökkent, hogy azután tavaly 7,7 milliárdos legyen csak a bank mínusza. Az idei gazdálkodási eredményekről év közben nem adott tájékoztatást az orosz bank.
Maga a Sberbank szeptember közepén egyszer cáfolta, hogy a magyar érdekeltség eladásával foglalkozna, ám ezt követően – hiába jelentek meg a bank értékesítésével kapcsolatos hírek egyre gyakrabban a sajtóban – már nem reagáltak. Kormányzati oldalról a Sberbank neve hivatalosan még nem hangzott el nyilvánosan, azt ugyanakkor több kormánytag - legutóbb Lázár János kancelláriaminiszter - elmondta, hogy tárgyaltak a Raiffeisen és az Erste Bank vezetőivel. Ugyanakkor Bécsből hamar jött a pontosítás: a Raiffeisennél "kapcsolatfelvételnek" nevezték ami történt, hangsúlyozva, tárgyalásokról vagy döntésekről még nincs szó, míg az Ersténél azt mondták, hogy folytatnak egyeztetéseket a magyar kormánnyal, miképpen a régió kormányainak többi tagjával is rendszeres a véleménycsere.
Szudániai, ukrán és tanzániai vendége is volt. 
