Több hátráltató tényező, köztük az ukrajnai háború hatásai ellenére is várhatóan javul az idén a magyar bankrendszer eredménye
- áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében. A nemzetközi hitelminősítő közölte azt is, hogy várakozása szerint a magyar gazdaság az idén is növekszik.
A Fitch kiemelte, hogy tavaly a rekordmagas kamatok ellenére 6 százalékkal csökkent éves összevetésben a magyar bankrendszer szektorszintű nettó nyeresége, és ebben része volt az ukrajnai háború gazdasági hatásai által felerősített hitelminőség-romlási leírásoknak, a hitelkamatokra megállapított felső korlátoknak és a különadóknak.
Az idén várható hátráltató tényezők közé sorolják a Fitch Ratings elemzői, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntése alapján április 1-től a kétszeresére, a jelenlegi 5 százalékról 10 százalékra emelkedik a kötelező tartalékráta, és a jegybank ennek 75 százalékára fizet kamatot a bankoknak. A magyar bankrendszer nyereségességének normalizálódását a gyenge hitelkereslet és a hitelveszteségek fedezésére képzett tartalékolás növekedése is terhelheti a Fitch Ratings elemzése szerint.
A cég hangsúlyozza ugyanakkor, hogy mindezek ellenére a magyar bankrendszer szektorszintű eredményének erősödését várja 2023-ra a tavalyi évhez képest. A Fitch kiemeli: a kötelező tartalékráta minimumának áprilistól esedékes emelkedése nyomán éppen az e tartalékokra fizetett kamatok járulhatnak hozzá egyre jelentősebb mértékben a banki jövedelemképzéshez.
Mit hozhat a kötelező tartalékráta emelése?
A kötelező tartalékráta emelése és a kamatfizető hányad korlátozása mindazonáltal csökkentheti a bankok nettó kamatjövedelem-termelő kapacitását, amelyet már tavaly is terhelt a lakossági ingatlanhitelekre, valamint a kis- és középvállalati hitelállományra megállapított kamatplafon - áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.
A hitelminősítő kiemeli, hogy a kötelező tartalékráták kamatfizető hányada után rendszerint a jegybanki alapkamattal megegyező - jelenleg 13 százalékos - kamat jár, a kötelező rátán felül elhelyezett opcionális tartaléktöbbletekre pedig a jegybank az egynapos betétek kamatát (18 százalék) fizeti.
A Fitch Ratings közölte: saját becslése szerint 115 milliárd forint körüli szektorszintű veszteséget okoz az idén az a döntés, hogy az MNB a megemelt kötelező tartalékráta 75 százaléka után fizet csak kamatot. A hitelminősítő szerint ez a magyar bankrendszer tavalyi nettó kamatbevételének 7 százalékával egyenlő.
A Fitch közölte ugyanakkor azt is, hogy alapeseti várakozása szerint a magyar hatóságok nem hoznak további, potenciálisan tehernövelő szakpolitikai intézkedéseket, és ez várhatóan javítja a bankok nyereségességét.
A cég valószínűsíti azt is, hogy az idei év első felében megszűnnek az egyes kamatokra kivetett felső korlátok, és ez is jót tesz a banki jövedelmezőségnek, bár az eszközállomány minőségére nyomást gyakorolhat.
A Fitch Ratings előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedési ütemének lassulása nyomán a hitelkihelyezés is jelentősen lassulhat az idén.
Összességében nőhet a magyar gazdaság
A hitelminősítő hangsúlyozta azonban, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) tavalyi 4,7 százalékos növekedése után az idei év egészében is növekedést vár: számításai szerint a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal nő 2023 egészében.
A kormány által támogatott hitelprogramok, amelyek a piaci szintnél jóval alacsonyabb kamatokat kínálnak, életfontosságúnak bizonyulhatnak a hitelkereslet támogatása szempontjából, és vonzó refinanszírozási lehetőségeket nyújthatnak a vállalati szektornak - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban bemutatott tanulmányában.
(MTI)
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
