A Napi Gazdaságban megjelent írás szerint érdemben a hétfői módosítások sem változtattak az árfolyamgát eljárásrendjén, azonban még nem lefutott kérdés, hogy az átszerződésnél szükség lesz-e közjegyzői közreműködésre. A korábbi törvényhez kapcsolódva a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben szabályozta, hogy az árfolyamrögzítés hitelszerződés-módosításáért és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szerződés közjegyzői okiratba foglalásának költségét a bank köteles magára vállalni.
| A rögzített árfolyam lényege, hogy 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig a pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak, az adósok e szerint törlesztenek, a rögzített és a valós árfolyam közti különbség pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik. Részletek >> |
A módosítások egyik pontjaként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára ugyanakkor a parlament elfogadta, hogy a korábban már árfolyamgát-szerződést kötött ügyfeleknél az átszerződést nem kell ismét közjegyzői okiratba foglalni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Napit úgy tájékoztatta: a kormány hamarosan kialakítja álláspontját arról, hogy az árfolyamgát-törvény módosítása miatt szükséges-e, és ha igen, milyen ponton felülvizsgálni a közjegyzői díjazásról szóló jogszabályt.
A Napi Gazdaság megjegyzi, hogy a tét nem kicsi: a bankok és a közjegyzők tavaly nyáron 15 ezer forintos díjban állapodtak meg, és a várakozások szerint az idén akár több mint 400 ezer hitelszerződést kell módosítani, ami ezzel a díjazással mintegy 6 milliárdos bevételt jelent a közjegyzőknek és ugyanekkora extra terhet a bankoknak.
A közel-keleti konfliktus a Nemzetközi Valutaalap (IMF) értékelése szerint magasabb inflációt és lassabb globális növekedést fog eredményezni. 
