Durva veszteség a K&H-nál - minden fórumra elmennek az igazukért

A K&H Bank 40,5 milliárd forintos veszteséggel zárta 2014. első félévét, szemben a bázisév 7,1 milliárdos adatával. Hendrik Scheerlinck, a bankcsoport vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a bankcsoport üzleti eredménye pozitív, az emelkedő bevételek, a stabil hitelkockázati költségeknek és a szigorú költséggazdálkodásnak köszönhetően az egyszeri tételek nélkül számított nettó eredmény 15,8 milliárd forint lett volna.

Kitartanak az igazuk mellett

A bank számításai szerint a Magyar Bankszövetség által javasolt és a K&H által követett számítási módszernél 21,5 milliárd forinttal magasabb céltartalék-képzési kötelezettséget jelent az MNB által – igaz, csak az árfolyamrésre javasolt – módszertan alkalmazása. A bank azonban óvatosságból (az OTP-hez hasonlóan) ez utóbbit tette magáévá és így megemelte az eredeti 49,4 milliárdos tételt.

Hendrik Scheerlinck hangsúlyozta, hogy mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú kamatemelés esetében a bank lépései megfeleltek a mindenkori érvényben lévő jogszabályoknak és a változtatások tisztességesek voltak. Ezt a bíróság előtt is bizonyítani fogják. A bank egyoldalú kamatemeléseiről holnap hoznak első fokú ítéletet, ezzel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta: három terület van, ahol a törvényhozó és az MNB elképzelése eltér a Bankszövetség álláspontjától. Az első az árfolyamrés kérdése, ahol a múltban a törvényhozó és a különböző szabályozók már szabályokat alkottak, amelyekben szokásos piaci gyakorlatnak és nem tisztességtelennek. Hogy az árfolyamrés ügyében miként lépnek, azt egyelőre vizsgálják, de jó eséllyel az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Hasonló beszélgetéseket lehetne folytatni a a feltételek egyoldalú módosításáról is. Itt várják holnap a bíróság döntését. Fő érvük az, hogy erősen szabályozott szektorról van szó, amit a felügyeleti hatóságok évente ellenőrzitek, a K&H pedig a törvényeket mindig betartva, az ügyfelek felé kellő indoklással élve tett meg módosító lépéseket. Scheerlinck emlékeztetett arra, hogy 2011-ben, az árfolyamgát bevezetésekor a bankok a tőketartozásra rakodó kamat elengedésével lényegében 2 százalékos kamatcsökkentést hajtottak végre. A harmadik vitatott pont a számítási módszerekkel kapcsolatos, ahogy az ügyfelekkel az elszámolás megtörténik majd. A Polgári törvénykönyv szabályai szerint a bankoknak ezt az összeget forintban, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összeggel kellene visszafizetniük/jóváírniuk a bank ügyfelei számára.

Növekvő piaci részesedés, hitelezési csúcsok

A bank a hitelek terén 8,3 százalékról egy év alatt 8,9 százalékra emelte piaci részesedését, ezen belül a Növekedési Hitel Programban 22,8 százalékos részesedéssel bír a K&H, augusztus végéig 69 milliárd forintot tudtak kihelyezni. A hitelállomány 1 év alatt végre – szerény mértékben – 1370 milliárd forintról 1384 milliárd forintra növekedni is tudott. Minden hatodik hitelt a K&H nyújtott idén, a lakossági jelzáloghitelek terén a tavalyi 4 milliárdról 14 milliárdra nőtt a kihelyezés, úgy, hogy a második negyedévben 9 milliárdos kihelyezésre került sor.

Betétoldalon a tényleges ügyfélbetétek (a K&H alapok és KBC-csoporthoz köthető betéteket nem számítva) a bank 6,6 százalékkal 1290 milliárd forintra tudta növelni állományát. Mindez éves szinten 0,6 százalékponttal magasabb, 7 százalékos piaci részesedést jelent a lakossági és 0,1 százalékponttal bővülő, 12,1 százalékos tételt jelent a vállalati betét oldalon. A befektetési alapok állománya 15,1 százalékkal, 830 milliárd forintra nőtt.

A bank nettó kamatbevétele 9,9 százalékkal, 41,5 milliárd forintra nőtt, míg a nettó díjbevételek 24,8 milliárdos adata 26,1 százalékos növekedést takar. A nettó kamatbevételek megugrasztja a a tranzakciós illetékhez kapcsolt swap-ügyletek eredménye, enélkül ez a tétel csak 2 százalékos növekedést jelentene – mondta el Gombás Attila. A pénzügyi vezető szerint ennek másik lába a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok csökkenése lett volna, ám mivel a treasury kiemelkedő eredményt ért el az időszakban, ezért az eredmény itt is pozitív lett. A tranzakciós illetékkel együtt számított működési költségek 11,1 százalékkal, 41,8 milliárd forintra csökkentek – az illeték-hatás megszűrésével a költség-csökkenés 2 százalékos lenne.

A céltartalék-képzés előtti működési eredmény 77 százalékkal 38,9 milliárd forintra nőtt. A hitelezési céltartalék ugyanakkor 7,6 milliárd forintra növekedett, ami döntően a lakossági nem teljesítő hitelek 1 százalékpontos 20,6 százalékra történő bővüléséhez, illetve a lízing-szegmensen belül az eddig is magas 26 százalékos NPL-ráta 33,6 százalékra ugrásához kapcsolható. A vállalati hitelek terén ugyanakkor a nem teljesítő hitelek állománya 6,7 százalékról 5,5 százalékra szelídült.

Stabil gazdálkodás

A bank Tier1 mutatója a tavaly júniusi 12,57 százalékról 11,37 százalékra csökkent, tőkemegfelelési mutatója 13,45 százalékról 12,15 százalékra zsugorodott, de továbbra is stabilitást mutat. A bankadóval számított költség/bevétel mutató 79,6 százalékról 61,6 százalékra módosult.

A K&H Biztosító 1,3 milliárd forintos eredményt tudott elérni az első félévben, ez lényegében megfelel a 2013-as teljesítménynek. Mindezt a költségek 3,4 százalékos csökkentésével tudták elérni. A nem életág 10,2 milliárd forintos díjbevételt és közel 1 milliárdos eredményt realizált, míg az életbiztosítási tartalék tavaly év végéhez képest 6 százalékkal, 79,6 milliárd forintra növekedett. A biztosító a rendszeres díjas életbiztosítások terén 10,7 százalékos növekedést jelent, míg az egyszeri díjas szegmensben a bankbiztosító a hosszú távú – 7 évnél hosszabb – tőkevédett befektetésekre koncentrált, ahol 12,4 milliárd forintos jegyzést sikerült elérni.

A K&H Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) szerinti nem auditált, konszolidált eredményei az alábbiak szerint alakultak: