Kihívás van, de a lehetőségek végtelenek: azonnali fizetési forradalom a magyar piacon

Privátbankár (PB): A Magyar Nemzeti Bank megnyomta a nagy piros gombot, jön az azonnali fizetések rendszere. Eközben a magyar kereskedelmi pénzintézetek is készülnek a rendszer implementálására, amely 2019 júniusában lesz éles. Mindezek mellett az EBA Clearing (az európai közös pénzügyi rendszer kidolgozásáért felelős bankok által működtetett cég) elindítja egy hónapon belül az RT1 nevű szolgáltatását. Mire számíthatunk ezektől a rendszerektől?

Domenico Scaffidi (D.S.): Érezni a lelkesedést a levegőben és azt, hogy az egész nagyon sürgőssé vált: véget értek a nyaralások, a bankok pedig látják, hogy igen kevés idő maradt a komoly tervekre. 2017 rengeteg megválaszolatlan kérdéssel kezdődött. Ezek egyike volt a TIPS és az a tény, hogy sokan a bankok közül nem igazán értették, mi az. Aztán itt van a PSD2 esete és a kérdés, hogy megéri a bankoknak komolyabban is foglalkozni vele, vagy elég, ha megfelelnek a szabályozó elvárásainak. A helyzetet jól leírja, hogy én az időm nagy részét most is azzal töltöm, hogy ezekről a kérdésekről beszélünk a bankokkal, én pedig próbálom támogatni őket az adaptálódásban esettanulmányok segítségével.

PB: Rengeteg lehetőséggel jár az azonnali fizetés. Hogyan tudják átalakítani hozzá a rendszereiket úgy, hogy időben készen legyenek a „nagy bulira”?

D.S.: Nagyon jó kérdés. Őszintén szólva, már nincs idő. Úgy, hogy több mint egy évig voltam a fizetési rendszerek és nemzetközi üzleti felhasználások igazgatója egy nagy olasz banknál, tisztában vagyok vele, hogy milyen komplex dolog lehet integrálni egy új rendszert a bank hagyományos infrastruktúrájába. Jó alternatívák azonban akadnak, mint például a felhő alapú megoldások, amelyek közül sok már így is előre konfigurálva és csatlakoztatva van egy azonnali fizetési rendszerhez. Ezzel az onboarding, azaz a beintegrálás sokkal gyorsabb és költséghatékonyabb. Sok banknak ez elég megfelelő lesz, hogy piacra is lépjenek.

PB: Beszéljünk akkor egy kicsit a PSD2-ről. Rengeteg pénzintézet még mindig azt gondolja, hogy elég csak megfelelni az új szabályozásnak, ami 2018. januárjától hatályos. Ön szerint ez elég? Ennyit kell mindössze tenniük?

D.S.: A bankoknak nem szabad egyszerűen jogszabálykövetési projektként tekinteniük a PSD2-re, úgy tűnik, sokan mégis ezt teszik. Vannak azonban, akik tovább látnak és úgy tekintenek a PSD2-re mint egy lehetőségre, amivel megváltoztathatók az üzleti modellek. Az ACI-nál éppen az köt le minket nagyon, hogy a támogatott bankoknak egy valódi stratégiát dolgozzunk ki a PSD2 köré. Az új magyar rendszer például három szolgáltatásra fog támaszkodni: azonnali hitelfolyósítás, fizetési kérelem és másodlagos azonosítás. Sok nemzetközi ügyfelünk van, akik már mindhárom szolgáltatást használják, így mi most a velük szerzett tapasztalatokat osztjuk meg azokkal a bankokkal, amelyek készen akarnak állni az azonnali fizetésre.

PB: Mennyire lesz fontos az EPC szabálykönyvében lefektetett „15 másodperces” szabálynak megfelelni, azaz, hogy az azonnali pénzküldés nem lehet ennél hosszabb?

D.S.: Sok tekintetben már most idejétmúlt a 15 másodperces szabály. Az RT1 például jelenleg is 1,5 és 4 másodperc közöttire van pozícionálva. A magyar rendszer 5+5 (5 másodperc a küldésre, 5 a fogadásra) másodpercet ír elő, de a szemünk előtt ennek az 1-2 másodpercre történő rövidítése kell, hogy lebegjen. Ez azért fontos, mert, ha a szolgáltatás nem elég gyors és versenyképes, az ügyfelek más után kutatnak majd. A vásárlói igény és tapasztalat lesz az, ami tovább hajtja a fejlődést.

PB: Mi lesz így a sorsa a likviditáskezelésnek? Már most olvasni olyan jelentéseket, hogy éppen az ebből fakadó problémák miatt egyes bankok csúsztatják a rendszer élesítését. Miről árulkodik ez?

D.S.: Valóban, több bank is meggondolta magát, amikor rájöttek, milyen hatással lesz rájuk az azonnali fizetés a likviditás szempontjából. Egy nap sem fog eltelni az azonnali fizetés érájában úgy, hogy ne kellene a likviditásra odafigyelni. Kicsit olyan, mintha valóra vált volna a treasury-rémálom, mivel gyakorlatilag lehetetlen meghatározni a megfelelő pénzáramot egy olyan rendszerben, ahol elérhetőn kell tartani a pénzt az éjszakák, a hétvége és a banki szünnapok alatt is. A kihívás legyűréséhez megfelelő megoldást kell találni, ami nem csak technikai funkciókon alapul, hanem a likividitáskezelés rendeltetésein is, hiszen egy új helyzettel kell megbirkózni.

PB: Nemrégiben egy másik probléma is napvilágot látott. A pénzintézetek aggódnak, hogy túlterheli az automatikus forgalom a rendszereiket (például amikor egy másik banké leáll, ki kell küldeni a tájékoztató üzeneteket). Valós a fenyegetés?

D.S.: Tapasztalataink alapján látjuk, hogy az azonnali fizetéses tranzakciók tucatjával kreálják ezeket a banki üzeneteket, tehát a válasz igen: tényleg megvan a kockázat. De ahogy már mondtam, a megfelelő megoldással el lehet kerülni az ilyen megjósolhatatlan helyzeteket. Például a felhőszolgáltatásokkal megoldva miden tranzakciós adat egy adatközpontba kerül.

PB: Hogyan támogatja az ACI a fizetési szolgáltatókat és az uniós pénzintézeteket, amelyek dolgoznak azonnali fizetéses projekteken?

D.S.: Az ACI Worldwide nem csak egyszerűen szállítja a megoldást. Mielőtt azt bemutatnánk a partnereinknek, rengeteg időt áldozunk workshopokra, új lehetőségek felderítésére, miközben rávezetjük a bankokat arra, hogy mekkora hatással is lesz rájuk az azonnali fizetés mind a technikai, mind pedig a működési oldalon. Egyedülálló az a nemzetközi ügyfélkör, amelyik az ACI UP Immediate Payment megoldásait használja. Mi a tapasztalataink alapján próbáljuk a legjobb megoldásokat nyújtani minden egyes ügyfelünknek. Hogy ezt megfelelően végezhessük, rengeteget áldozunk kutatásra és edukációra, hogy jobban megértsük, mit akarnak az ügyfeleink és vásárlóik. Ezáltal jobban megértjük a piacainkat és fel tudjuk építeni a megfelelő üzleti alternatívákat.

PB: Egy utolsó kérdés: nem gondolja, hogy az azonnali fizetéssel kapcsolatos visszásságok és a tisztázatlan kérdések miatt a bankoknak várniuk kellene a pán-európai rendszerhez történő csatlakozással?

D.S.: Mindent összevetve azt mondanám, hogy nagy hibát követhet el az a bank, amelyik úgy dönt, kivár. Szerintem amint a bankok alaposan megvizsgálják az üzleti felhasználhatóságot, és megértik, hogy itt nem csak egy újabb kötelező IT-fejlesztésről, hanem a túlélésük zálogáról van szó a digitális bankok új korszakában, egyből megvilágosodnak. Nem csak Magyarországon, de egész Európában most kezdik megérteni a bankok, hogy mit is akarnak igazán az ügyfeleik, így már érzik a versenytársaiktól érkező nyomást is.