Trump hétfőn közölte, hogy az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rendszereket, rakétákat és más fegyvereket fog biztosítani Ukrajna számára az orosz invázió elleni harcban, a költségeket pedig más NATO-tagországok állnák – számol be róla a Reuters.
Az európai partnerek azonban egyelőre kevés részletet ismernek. Nem világos, pontosan milyen típusú és mennyiségű fegyverről van szó, milyen gyorsan történne a szállítás, és milyen konstrukcióban zajlana a finanszírozás.
Washingtonban olyan megoldás is felmerült, hogy egyes európai országok saját fegyverkészleteikből juttatnának Ukrajnának, majd azokat amerikai gyártmányú rendszerekkel pótolnák. Ez gyorsítaná a folyamatot, de ideiglenesen csökkenthetné a donor országok védelmi kapacitását. „Készen állunk a részvételre. Természetesen nem tudjuk ezt egyedül véghezvinni – partnerekre van szükségünk –, de készen állunk” – mondta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt.
Fotó: X/@SecGenNATO
A hetek és Kanada
A Fehér Házban Trump oldalán nyilatkozva Mark Rutte, a NATO új főtitkára arról beszélt, hogy Németország, Finnország, Dánia, Svédország, Norvégia, az Egyesült Királyság, Hollandia és Kanada is részt kíván venni az új programban. Ezen országok többsége eddig is Ukrajna legnagyobb katonai támogatóinak számított – akár összesített, akár egy főre jutó hozzájárulás tekintetében.
Dánia például nem rendelkezik Patriot rendszerekkel, így pénzügyi részvételre készül. „Ha be kell kapcsolódnunk – és erre teljes mértékben készen állunk –, akkor azt anyagi hozzájárulással fogjuk megtenni. A részletek kidolgozása azonban még hátravan” – tette hozzá Rasmussen.
Az európai miniszterek szerint most elsősorban annak lehetőségeit vizsgálják, hogyan lehetne közösen finanszírozni az amerikai fegyvervásárlásokat.
„Meg kell néznünk, miként tudunk közösen beszállni például a Patriot rakéták beszerzésébe, amelyeket Ukrajnába kívánnak juttatni” – mondta Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter a svéd közrádiónak.
Hollandiából Caspar Veldkamp külügyminiszter azt jelezte, hogy országuk „pozitív hozzáállással” vizsgálja a kezdeményezést.
Norvégia szintén nyitott az együttműködésre. „Szoros párbeszédet folytatunk Ukrajnával a katonai támogatásról, és a légvédelem továbbra is prioritás marad” – közölte Tore Sandvik védelmi miniszter. Hozzátette: Oslo már korábban is hozzájárult egy Patriot rendszer és rakéták adományozásának társfinanszírozásához.
A finn védelmi minisztérium közleménye szerint Helsinki továbbra is anyagi segítséget kíván nyújtani Ukrajnának, de részletesebb információkat vár az amerikai kezdeményezésről, mielőtt konkrét lépéseket tenne.
Az átlagosnál gyengébb szilvatermés várható idén Magyarországon, de meghaladja a legrosszabb évjáratok mennyiségét. 
