Szász Károly A társasházak jogi szabályozásának problémái című, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetje által szervezett konferenciát megnyitó beszédében emlékeztetett: a 2000-es évek közepétől a lakossági hitelek döntő többségét devizában folyósították, amelyek nagy része svájcifrank-, kisebb része pedig euró-, illetve japánjen-alapú.
A 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság kirobbanásával azonban felszínre kerültek a problémák, így például az, amire a devizahitelesek korábban nem gondoltak - és a figyelmüket sem hívták fel rá megfelelően -, hogy az árfolyamváltozás a kamatváltozáshoz képest sokkal nagyobb, nagyságrendileg kiszámíthatatlanabb következményekkel jár - mondta. Hozzátette, az árfolyam további romlása olyan terheket jelent a lakosság számára, amely szinte kezelhetetlen.
A PSZÁF-elnök kitért az árverezési és a kilakoltatási moratóriumra is, amely szerinte politikai szempontból ugyan vállalható, a tilalom megszüntetése ugyanakkor mégis fontos, mert a bankrendszer finanszírozásához kibocsátott jelzáloglevelek fedezete többek között az ingatlan, így ha az ingatlan nem mobilizálható, akkor nem lehet új jelzálogleveleket kibocsátani. Szász Károly szerint az egyik legfontosabb probléma ma az, hogy a válságot követően olyan nagyfokú bizonytalanság érződik a piacon, amelynek lényege, hogy a lakossági hitelkereslet gyakorlatilag leállt. Ez az állapot hosszabb távon nem maradhat fenn - hangsúlyozta.
A konferencián Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a fontos feladatok között említette például a bankrendszer jövedelemszerző képességének helyreállítását, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a portfólióromlás jövedelemcsökkentő és a bankadó nyereségcsökkentő hatása együtt "már sok a bankrendszernek", és ha a bankadó fennmarad, a bankrendszer adóssegítő, adósmentő lehetőségei szűkülnek. A főtitkár szorgalmazta a bankrendszer sérülékenységének enyhítését is a devizaeszközök részaranyának csökkentésével.
Módosulhat a végrehajtási törvény
Várhatóan ősszel módosul a végrehajtási törvény, amelynek eredményeképpen rövidülhetnek a végrehajtási határidők - mondta a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője pénteken A társasházak jogi szabályozásának problémái című budapesti konferencia szünetében.
A kereszténydemokrata Nagy Kálmán sajtótájékoztatóján a változtatás szándékát azzal indokolta: az egyik fő probléma az, hogy ma a társasházak érdekérvényesítése sokszor több pénzbe kerül, mint amennyi a végrehajtásban szereplő összeg. Továbbá a végrehajtásokat túl könnyen lehet felfüggeszteni, elhúzni, és "szinte reménytelenné tenni". Az a helyzet sem tartható fenn, hogy vannak, akik évekig nem fizetnek közös költséget - mutatott rá. Számukra szerinte olyan élethelyzetet kell keresni, amelyben fenn tudják tartani magukat.
A jogszabály-módosítással - az elképzelések szerint - rövidebb lehetne a végrehajtás, szűkülhetnének a határidők, és nem lehetne például azért felfüggeszteni a folyamatot, mert kifogást emelnek a végrehajtó személye ellen - ismertette a kormánypárti politikus, aki szerint legkorábban szeptemberben tárgyalhatja az Országgyűlés a törvénymódosítást.
Nagy Kálmán kiemelte: ma Magyarországon mintegy kétmillióan élnek társasházakban, ezek működésének szabályozása pedig a társadalom egyik legfontosabb problémája, amelynek megoldására széles körű konzultációra van szükség. Kitért arra is, hogy a moratórium közeljövőbeli megszűnésével "hatalmas gondokat fog jelenteni" bizonyos élethelyzetek rendezése úgy, hogy az érintett lakó is elfogadható lehetőséghez jusson, és a társasház se károsodjon. A KDNP-s képviselő kérdésre szólt a bedőlt lakáshitelekről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben minden szereplőnek - a bankoknak, az államnak és a tartozó félnek is - megvan a maga felelőssége.
MTI