|
| (Pixabay) |
Ehhez képest a K&H-nál nyugdíjbiztosítással rendelkező 13 ezer ügyfél közül a 18-35 évesek átlagban 14 ezer, a 35-45 évesek közel 18 ezer, míg a 45-55 évesek csaknem 20 ezer forintot tesznek félre – ismertette a felmérés eredményét Székely Pálma, a K&H Biztosító életágának vezetője.
Érdekes módon a nők jobban takarékoskodnak, 55 százalékuknak van nyugdíjbiztosítása, míg a férfiak 45 százalékának. Egy nyugdíjszerződés átlagban 22 éves időtartamú. Az idén felgyorsultak a nyugdíjbiztosítás-kötések, a 2014-től létesített 13 ezerből 4400 idei szerzemény. Ez a reálbérnövekedésnek és a pénzügyi tudatosság javulásának köszönhető – magyarázta Székely Pálma.
100 ezer forint kell a megélhetéshez
A biztosító ügyfelei szerint ma egy nyugdíjas 216 ezer forintból tud kényelmesen megélni, míg 104 ezer alatti összegből ez már képtelenség. Közel a felük szerint az állami nyugdíjból már nagyon nehezen lehet kijönni, 8 százalék nem számít állami nyugdíjra. Akik viszont igen, azok 58 százaléka gondolja csak úgy, hogy nagyobb részből állami nyugdíjból tud majd megélni. Kevesebb, mint az egyötödük pedig arra számít, hogy teljes egészében öngondoskodás nélkül kell majd fenntartania magát az idős éveiben.
Elgondolkodtató, hogy a 30-59 évesek körében végzett felmérésből az is kiderül, a magyarok 28 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akiknek van, azok átlagosan 2 millió forinttal rendelkeznek. Utóbbiak 26 százalékának kevesebb mint félmillió forint spórolt pénze van, 13 százalékuk fél-egymillió forintot tudott eddig felhalmozni, 16 százalékos az 1-3 millió forintos megtakarítással rendelkezők aránya, és mindössze 3 százalék említett 10 millió forintnál magasabb összeget. A férfiak kétszer annyi megtakarítás felett diszponálnak, mint a nők.
57 évesen nyugdíjba mennének
Ha tehetnék, a válaszadók már átlagosan 57 évesen nyugdíjba vonulnának, sőt a nők már 55 évesen megtennék ezt. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár kérdésében azonban már nem voltak ennyire optimisták: átlagosan úgy tippelték, hogy 69 évesen tehetik majd ezt meg. Az ideális nyugdíjas életet a legtöbben a családjuk körében töltve képzelték el: 82 százaléknak szerepelt ez az első három legfontosabb vágya között, 72 százalék pihenést tervez, míg 69 százalék utazgatna, és olyan helyeket járna be, ahova eddig még nem sikerült eljutnia. Ez főleg a budapestiek körében volt népszerű vágy. Mindössze 16 százalék vágyai között szerepelt a munka, pusztán az örömért.
Átlagban 1,4 millió a nyugdíjcélú megtakarítás, 26 százalék kevesebb, mint félmilliót tesz félre, 3 százalékának van több mint 10 milliója. Pedig 29 millió kellene. A kutatás szerint a megkérdezettek legnagyobb része, 50 százaléka még mindig konkrét cél nélkül takarékoskodik. a második helyre a nyugdíjas évekre történő spórolás került, erre 32 százaléka gyűjt. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a lakásfelújítás áll 27 százalékkal.
Az öngondoskodás jelentősége egyre nő, ha azt vesszük figyelembe, hogy ma még ezer lakosra 280 nyugdíjas, 2050-től viszont már 520 juthat. A felmérés szerint valamivel több mint a felük véli úgy, hogy az élete végéig dolgoznia kell.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
