A kutatás főbb eredményei pedig a következők: az évek óta tartó ingatlanpiaci fellendülés után a magasabb kamatlábak várhatóan erős hatással lesznek a megélhetési költségekre, és emiatt a fogyasztók költési szokásai is nagymértékben megváltoznak majd.
A fejlett országokban előre láthatóan a lakhatásra fordított kiadások reálbérhez viszonyított mértéke közel 4,5 százalékkal fog csökkeni.
A kiskereskedelem és az élelmiszerárak is meg fogják érezni a gazdaságot érő sokkhatásokat. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztók lépést tudjanak tartani az inflációval, várhatóan változtatniuk kell a bevásárlókosaruk tartalmán. Többször, kisebb értékben próbálnak majd vásárolni és a jó ár-érték arányt kínáló, pénztárcabarát márkákat fogják előnyben részesíteni.
Ezt igazolja a Mastercard kutatása is, ami többek között rávilágít arra, hogy a német élelmiszervásárlók idén 23 százalékkal többször mentek be a boltba, mint 2019-ben, viszont az egy látogatásra jutó átlagos költésük nagyjából 15 százalékkal csökkent.
Mivel az élelmiszer- és energiaköltségek a fogyasztói keretek egyre nagyobb részét emésztik fel, az alacsonyabb jövedelmű háztartások különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek. 2019 és 2022 között a magas jövedelmű háztartások nem létfontosságú kiadásai közel kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint az alacsonyabb jövedelmű háztartásoké.
Az infláció normalizálódásával azonban e különbség nagy része csökkenni fog.
Ez a trend már ma is tetten érhető a piacon. Franciaországban 2019 és 2022 között a jómódú kártyabirtokosok nem létfontosságú kiadásai 88,8 százalékkal, míg a nem jómódú kártyabirtokosok hasonló kiadásai csak 45,7 százalkkal nőttek, ami jelentős, 43 százalékpontos különbség.
Kereskedői oldalon a több értékesítési csatorna egyidejű használata jelentheti a túlélés kulcsát. A Mastercard Economics Institute kutatása szerint azok a vállalkozások, melyek megadják a lehetőséget a fogyasztóknak, hogy kiválasszák a nekik legkényelmesebbet a mobilos, netes vagy egyéb felületek közül, sokkal jobban teljesítenek.
A lezárások idején a kis- és nagy éttermeknél például a többcsatornás jelenléttel rendelkezők közel 31 százalékos forgalomkieséstől menekültek meg. Hasonlóképpen, azok a ruházati boltok, amelyek ezt a hozzáállást alkalmazták 26 százalékkal gyorsabban tudtak növekedni, mint versenytársaik.
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
