108 milliárddal több hitel kering a gazdaságban

A Magyar Nemzeti Bank „Hitelezési folyamatok” című negyedéves kiadványa szerint 2014 végén a vállalati hitelállomány mintegy 108 milliárd forinttal emelkedett a tranzakciók hatására, így összességében a 2014-es volt az első olyan év a válság kitörése óta, amely során a hitelfelvételek és törlesztések egyenlege pozitív volt, az állomány 2,4 százalékát tette ki.

Mi lenne itt a jegybank nélkül?

Az éves bővülés elsősorban a Növekedési Hitelprogram keretein belül megvalósuló hitelfolyósításoknak köszönhető, míg az NHP-n kívüli vállalati hitelállomány továbbra is éves alapon mintegy 4 százalékkal zsugorodott.

A vizsgált negyedévben 637 milliárd forint értékben történt új hitelkihelyezés, aminek nagyobbik részét a forinthitelek tették ki. Az új forinthitel-szerződések közel felét az NHP keretében kötötték, így a program kihasználtsága december végére megközelítette a 600 milliárd forintot.

Hiába alacsony az alapkamat, még mindig drága a hitel

A jegybanki programon kívüli kkv-hitelezés a historikusan is alacsony szinten lévő hitelkamatok ellenére sem élénkül, a hitelpiac ezen részét továbbra is visszaeső állomány, míg az új folyósítások esetében szigorú hitelfeltételek, valamint rövid, többségében 2 éven belüli futamidők jellemzik.

A megkérdezett bankok csupán egyötöde enyhített a hitelfeltételeken, így a korábbi széleskörű szigorításokat is figyelembe véve a feltételek szintje még túlzottan szigorúnak számít.

Lakossági hitelek: szigorúbb feltételek jönnek

A háztartási szegmensben folytatódott a hitelállomány leépülése a negyedik negyedévben, azonban az újonnan kibocsátott háztartási hitelek volumene az előző év azonos időszakához képest érdemben bővült.

A lakáscélú hitelek feltételei nem változtak, a fogyasztási hitelekhez könnyebb hozzájutni, a következő félévben viszont a bankok mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek feltételeinek szigorítására készülnek.